Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   uk Великий – малий

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шістдесят вісім]

68 [shistdesyat visim]

Великий – малий

Velykyy̆ – malyy̆

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
nagy és kicsi Ве-и--- - -а--й В______ і м____ В-л-к-й і м-л-й --------------- Великий і малий 0
V-lyky---- m-ly-̆ V______ – m____ V-l-k-y- – m-l-y- ----------------- Velykyy̆ – malyy̆
Az elefánt nagy. С-он-----к-й. С___ в_______ С-о- в-л-к-й- ------------- Слон великий. 0
Ve--k-y--–---l--̆ V______ – m____ V-l-k-y- – m-l-y- ----------------- Velykyy̆ – malyy̆
Az egér kicsi. Ми----ал-нь-а. М___ м________ М-ш- м-л-н-к-. -------------- Миша маленька. 0
V--yk--- ----l-y̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
sötét és világos Т-мн-- - я--ий Т_____ і я____ Т-м-и- і я-н-й -------------- Темний і ясний 0
V---ky-̆ - -al--̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
Az éjszaka sötét. Ніч-----а. Н__ т_____ Н-ч т-м-а- ---------- Ніч темна. 0
Vely------ m--yy̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
A nappal világos. День----и-. Д___ я_____ Д-н- я-н-й- ----------- День ясний. 0
S-on velyk---. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
öreg és fiatal с----й --мо-одий с_____ і м______ с-а-и- і м-л-д-й ---------------- старий і молодий 0
Slon--el-ky--. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
A mi nagyapánk nagyon öreg. Наш -і- дуже--т----. Н__ д__ д___ с______ Н-ш д-д д-ж- с-а-и-. -------------------- Наш дід дуже старий. 0
S-o- -e-yk--̆. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 70 р-к---том- ві----в -е-мол-ди-. 7_ р____ т___ в__ б__ щ_ м_______ 7- р-к-в т-м- в-н б-в щ- м-л-д-й- --------------------------------- 70 років тому він був ще молодий. 0
M-sha ----nʹka. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
szép és csúnya г-рни--і---и-н-й г_____ і о______ г-р-и- і о-и-н-й ---------------- гарний і огидний 0
Mys-a m---nʹ-a. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
A pillangó szép. Ме-е-ик г--н--. М______ г______ М-т-л-к г-р-и-. --------------- Метелик гарний. 0
M-sh- m-l-nʹk-. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
A pók csúnya. Па-ук--гид---. П____ о_______ П-в-к о-и-н-й- -------------- Павук огидний. 0
Te---y- ------yy̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
kövér és sovány т-в---- --х-д-й т______ і х____ т-в-т-й і х-д-й --------------- товстий і худий 0
T-m--y- ---a---y̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
Egy nő 100 kilóval kövér. Ж---а -аг-- --- к--ог-а- – ------. Ж____ в____ 1__ к_______ – т______ Ж-н-а в-г-ю 1-0 к-л-г-а- – т-в-т-. ---------------------------------- Жінка вагою 100 кілограм – товста. 0
Temn-y- i--a--y-̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
Egy férfi 50 kilóval sovány. Чол---к ва-ою 50-кі--г--м-- -уд--. Ч______ в____ 5_ к_______ – х_____ Ч-л-в-к в-г-ю 5- к-л-г-а- – х-д-й- ---------------------------------- Чоловік вагою 50 кілограм – худий. 0
Nic- te-na. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
drága és olcsó До----й---д-----й Д______ і д______ Д-р-г-й і д-ш-в-й ----------------- Дорогий і дешевий 0
N--- -emna. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
Az autó drága. Ав-о--б--ь -о-огий. А_________ д_______ А-т-м-б-л- д-р-г-й- ------------------- Автомобіль дорогий. 0
Nich-temn-. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
Az újság olcsó. Г-зе-а -е-ев-. Г_____ д______ Г-з-т- д-ш-в-. -------------- Газета дешева. 0
De---y---yy-. D___ y______ D-n- y-s-y-̆- ------------- Denʹ yasnyy̆.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…