Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   uk Великий – малий

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шістдесят вісім]

68 [shistdesyat visim]

Великий – малий

Velykyy̆ – malyy̆

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
nagy és kicsi В---к---і м-лий В______ і м____ В-л-к-й і м-л-й --------------- Великий і малий 0
Ve-y-yy̆-–-ma---̆ V______ – m____ V-l-k-y- – m-l-y- ----------------- Velykyy̆ – malyy̆
Az elefánt nagy. С--н ве--к-й. С___ в_______ С-о- в-л-к-й- ------------- Слон великий. 0
V-l-k-y--–--al-y̆ V______ – m____ V-l-k-y- – m-l-y- ----------------- Velykyy̆ – malyy̆
Az egér kicsi. Миш--мал--ька. М___ м________ М-ш- м-л-н-к-. -------------- Миша маленька. 0
V---ky-- - m-ly-̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
sötét és világos Т--н-й-і-я-ний Т_____ і я____ Т-м-и- і я-н-й -------------- Темний і ясний 0
Vely---̆ i -alyy̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
Az éjszaka sötét. Н-- -ем-а. Н__ т_____ Н-ч т-м-а- ---------- Ніч темна. 0
V-l-k--̆-----l-y̆ V______ i m____ V-l-k-y- i m-l-y- ----------------- Velykyy̆ i malyy̆
A nappal világos. Д--- ----й. Д___ я_____ Д-н- я-н-й- ----------- День ясний. 0
Slon -ely-yy̆. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
öreg és fiatal ст--и- і ---о--й с_____ і м______ с-а-и- і м-л-д-й ---------------- старий і молодий 0
S-on v--y--y-. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н-ш --- ---е -тари-. Н__ д__ д___ с______ Н-ш д-д д-ж- с-а-и-. -------------------- Наш дід дуже старий. 0
S--n v-lyk-y-. S___ v_______ S-o- v-l-k-y-. -------------- Slon velykyy̆.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 7- р-ків-то-- -ін-б-- -- ---од--. 7_ р____ т___ в__ б__ щ_ м_______ 7- р-к-в т-м- в-н б-в щ- м-л-д-й- --------------------------------- 70 років тому він був ще молодий. 0
My-ha malen---. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
szép és csúnya г----- --о-ид--й г_____ і о______ г-р-и- і о-и-н-й ---------------- гарний і огидний 0
M---a----e--ka. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
A pillangó szép. Метел-к----ний. М______ г______ М-т-л-к г-р-и-. --------------- Метелик гарний. 0
M-s-- m-le-ʹka. M____ m________ M-s-a m-l-n-k-. --------------- Mysha malenʹka.
A pók csúnya. П--ук--г-д-и-. П____ о_______ П-в-к о-и-н-й- -------------- Павук огидний. 0
T--n-y̆ i ya---y̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
kövér és sovány т----ий і-х-д-й т______ і х____ т-в-т-й і х-д-й --------------- товстий і худий 0
T-----̆-i y--n-y̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
Egy nő 100 kilóval kövér. Ж--ка в-го- -0- кіло--ам – т--ста. Ж____ в____ 1__ к_______ – т______ Ж-н-а в-г-ю 1-0 к-л-г-а- – т-в-т-. ---------------------------------- Жінка вагою 100 кілограм – товста. 0
Temnyy̆------n-y̆ T_____ i y_____ T-m-y-̆ i y-s-y-̆ ----------------- Temnyy̆ i yasnyy̆
Egy férfi 50 kilóval sovány. Ч---ві--в---ю-50 кіл-грам – х-д--. Ч______ в____ 5_ к_______ – х_____ Ч-л-в-к в-г-ю 5- к-л-г-а- – х-д-й- ---------------------------------- Чоловік вагою 50 кілограм – худий. 0
Nich-temna. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
drága és olcsó До---и--- де--вий Д______ і д______ Д-р-г-й і д-ш-в-й ----------------- Дорогий і дешевий 0
N--h-te-n-. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
Az autó drága. А-т--об-------ог-й. А_________ д_______ А-т-м-б-л- д-р-г-й- ------------------- Автомобіль дорогий. 0
Nich---m-a. N___ t_____ N-c- t-m-a- ----------- Nich temna.
Az újság olcsó. Г--е-----шев-. Г_____ д______ Г-з-т- д-ш-в-. -------------- Газета дешева. 0
Den- --sny--. D___ y______ D-n- y-s-y-̆- ------------- Denʹ yasnyy̆.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…