Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   be вялікі – маленькі

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шэсцьдзесят восем]

68 [shests’dzesyat vosem]

вялікі – маленькі

vyalіkі – malen’kі

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
nagy és kicsi в--ік- --ма-е-ь-і в_____ і м_______ в-л-к- і м-л-н-к- ----------------- вялікі і маленькі 0
v-a--k- – m-l-n-kі v______ – m_______ v-a-і-і – m-l-n-k- ------------------ vyalіkі – malen’kі
Az elefánt nagy. С-о- --лік-. С___ в______ С-о- в-л-к-. ------------ Слон вялікі. 0
vy---k--- ma---’-і v______ – m_______ v-a-і-і – m-l-n-k- ------------------ vyalіkі – malen’kі
Az egér kicsi. М---м-ле--кая. М__ м_________ М-ш м-л-н-к-я- -------------- Мыш маленькая. 0
vya-і---і ----n’-і v______ і m_______ v-a-і-і і m-l-n-k- ------------------ vyalіkі і malen’kі
sötét és világos ц-мн- і--ветлы ц____ і с_____ ц-м-ы і с-е-л- -------------- цёмны і светлы 0
v---іkі-- -a----kі v______ і m_______ v-a-і-і і m-l-n-k- ------------------ vyalіkі і malen’kі
Az éjszaka sötét. Н-- -ё--а-. Н__ ц______ Н-ч ц-м-а-. ----------- Ноч цёмная. 0
vya-------ma-en’-і v______ і m_______ v-a-і-і і m-l-n-k- ------------------ vyalіkі і malen’kі
A nappal világos. Д--н- --ет--. Д____ с______ Д-е-ь с-е-л-. ------------- Дзень светлы. 0
S-on-v---іk-. S___ v_______ S-o- v-a-і-і- ------------- Slon vyalіkі.
öreg és fiatal ст--ы-і-ма--ды с____ і м_____ с-а-ы і м-л-д- -------------- стары і малады 0
S--- ----іk-. S___ v_______ S-o- v-a-і-і- ------------- Slon vyalіkі.
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н-ш --ядуля--ель-і с----. Н__ д______ в_____ с_____ Н-ш д-я-у-я в-л-м- с-а-ы- ------------------------- Наш дзядуля вельмі стары. 0
S-on -yalі--. S___ v_______ S-o- v-a-і-і- ------------- Slon vyalіkі.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 7- --д-ў-н-зад-ё--бы---ш---мал-ды. 7_ г____ н____ ё_ б__ я___ м______ 7- г-д-ў н-з-д ё- б-ў я-ч- м-л-д-. ---------------------------------- 70 гадоў назад ён быў яшчэ малады. 0
M-s--m---n-----. M___ m__________ M-s- m-l-n-k-y-. ---------------- Mysh malen’kaya.
szép és csúnya п-ы--жы --б-ы-кі п______ і б_____ п-ы-о-ы і б-ы-к- ---------------- прыгожы і брыдкі 0
Mys--malen-kay-. M___ m__________ M-s- m-l-n-k-y-. ---------------- Mysh malen’kaya.
A pillangó szép. М-тылё- прыгожы. М______ п_______ М-т-л-к п-ы-о-ы- ---------------- Матылёк прыгожы. 0
My---ma-en’ka-a. M___ m__________ M-s- m-l-n-k-y-. ---------------- Mysh malen’kaya.
A pók csúnya. Пав-к ---д--. П____ б______ П-в-к б-ы-к-. ------------- Павук брыдкі. 0
t---ny і-----ly t_____ і s_____ t-e-n- і s-e-l- --------------- tsemny і svetly
kövér és sovány т-ў----і -у-ы т_____ і х___ т-ў-т- і х-д- ------------- тоўсты і худы 0
t-e--y - sv--ly t_____ і s_____ t-e-n- і s-e-l- --------------- tsemny і svetly
Egy nő 100 kilóval kövér. Жа---н--ва-о--10- -----ў---я. Ж______ в____ 1__ к_ т_______ Ж-н-ы-а в-г-ю 1-0 к- т-ў-т-я- ----------------------------- Жанчына вагою 100 кг тоўстая. 0
t--------sv-tly t_____ і s_____ t-e-n- і s-e-l- --------------- tsemny і svetly
Egy férfi 50 kilóval sovány. Му-ч--- --гою -0--г -у-ы. М______ в____ 5_ к_ х____ М-ж-ы-а в-г-ю 5- к- х-д-. ------------------------- Мужчына вагою 50 кг худы. 0
No-h -----a-a. N___ t________ N-c- t-e-n-y-. -------------- Noch tsemnaya.
drága és olcsó да-а-- - танны д_____ і т____ д-р-г- і т-н-ы -------------- дарагі і танны 0
N-ch ts--nay-. N___ t________ N-c- t-e-n-y-. -------------- Noch tsemnaya.
Az autó drága. Аўт---біль д----і. А_________ д______ А-т-м-б-л- д-р-г-. ------------------ Аўтамабіль дарагі. 0
No-h-t-em-aya. N___ t________ N-c- t-e-n-y-. -------------- Noch tsemnaya.
Az újság olcsó. Га-ета-та-ная. Г_____ т______ Г-з-т- т-н-а-. -------------- Газета танная. 0
D--n’ -v----. D____ s______ D-e-’ s-e-l-. ------------- Dzen’ svetly.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…