Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   be вялікі – маленькі

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шэсцьдзесят восем]

68 [shests’dzesyat vosem]

вялікі – маленькі

vyalіkі – malen’kі

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
nagy és kicsi в-лі-і---м--ен--і в_____ і м_______ в-л-к- і м-л-н-к- ----------------- вялікі і маленькі 0
vy--іkі-- mal----і v______ – m_______ v-a-і-і – m-l-n-k- ------------------ vyalіkі – malen’kі
Az elefánt nagy. Сло- вя-ік-. С___ в______ С-о- в-л-к-. ------------ Слон вялікі. 0
v-alі-і-– -------і v______ – m_______ v-a-і-і – m-l-n-k- ------------------ vyalіkі – malen’kі
Az egér kicsi. Мыш ---ен-ка-. М__ м_________ М-ш м-л-н-к-я- -------------- Мыш маленькая. 0
vy-lі-і---m-l-n-kі v______ і m_______ v-a-і-і і m-l-n-k- ------------------ vyalіkі і malen’kі
sötét és világos цё-н- --св--лы ц____ і с_____ ц-м-ы і с-е-л- -------------- цёмны і светлы 0
v-alі-і - mal-n’kі v______ і m_______ v-a-і-і і m-l-n-k- ------------------ vyalіkі і malen’kі
Az éjszaka sötét. Но--цё-н-я. Н__ ц______ Н-ч ц-м-а-. ----------- Ноч цёмная. 0
vyal--і-----l-n--і v______ і m_______ v-a-і-і і m-l-n-k- ------------------ vyalіkі і malen’kі
A nappal világos. Дзень----тлы. Д____ с______ Д-е-ь с-е-л-. ------------- Дзень светлы. 0
Sl-- v---і-і. S___ v_______ S-o- v-a-і-і- ------------- Slon vyalіkі.
öreg és fiatal с--р--і м---ды с____ і м_____ с-а-ы і м-л-д- -------------- стары і малады 0
S-o---y----і. S___ v_______ S-o- v-a-і-і- ------------- Slon vyalіkі.
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н-ш --я-ул- --ль-і-с--ры. Н__ д______ в_____ с_____ Н-ш д-я-у-я в-л-м- с-а-ы- ------------------------- Наш дзядуля вельмі стары. 0
S-o--vy-l-k-. S___ v_______ S-o- v-a-і-і- ------------- Slon vyalіkі.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. 7- г-доў-н-зад-ён---- -шчэ м-л-ды. 7_ г____ н____ ё_ б__ я___ м______ 7- г-д-ў н-з-д ё- б-ў я-ч- м-л-д-. ---------------------------------- 70 гадоў назад ён быў яшчэ малады. 0
My-h mal-n’k-y-. M___ m__________ M-s- m-l-n-k-y-. ---------------- Mysh malen’kaya.
szép és csúnya п-ы-ожы-і-бр-д-і п______ і б_____ п-ы-о-ы і б-ы-к- ---------------- прыгожы і брыдкі 0
M-s--malen’--ya. M___ m__________ M-s- m-l-n-k-y-. ---------------- Mysh malen’kaya.
A pillangó szép. М--ы-ё--п-ыгожы. М______ п_______ М-т-л-к п-ы-о-ы- ---------------- Матылёк прыгожы. 0
M----m-len--ay-. M___ m__________ M-s- m-l-n-k-y-. ---------------- Mysh malen’kaya.
A pók csúnya. Павук -рыдк-. П____ б______ П-в-к б-ы-к-. ------------- Павук брыдкі. 0
t-em-y-----e--y t_____ і s_____ t-e-n- і s-e-l- --------------- tsemny і svetly
kövér és sovány т-ў-ты-і -уды т_____ і х___ т-ў-т- і х-д- ------------- тоўсты і худы 0
tse-ny - s-et-y t_____ і s_____ t-e-n- і s-e-l- --------------- tsemny і svetly
Egy nő 100 kilóval kövér. Ж-н-ы-а -агою -----г-т---т--. Ж______ в____ 1__ к_ т_______ Ж-н-ы-а в-г-ю 1-0 к- т-ў-т-я- ----------------------------- Жанчына вагою 100 кг тоўстая. 0
ts-m-------e--y t_____ і s_____ t-e-n- і s-e-l- --------------- tsemny і svetly
Egy férfi 50 kilóval sovány. Мужч-н- ва-ою-5-----х-ды. М______ в____ 5_ к_ х____ М-ж-ы-а в-г-ю 5- к- х-д-. ------------------------- Мужчына вагою 50 кг худы. 0
No---tse-n-y-. N___ t________ N-c- t-e-n-y-. -------------- Noch tsemnaya.
drága és olcsó д-р-гі-- та-ны д_____ і т____ д-р-г- і т-н-ы -------------- дарагі і танны 0
N--- -s---a-a. N___ t________ N-c- t-e-n-y-. -------------- Noch tsemnaya.
Az autó drága. Аўт-м--і-- --р---. А_________ д______ А-т-м-б-л- д-р-г-. ------------------ Аўтамабіль дарагі. 0
N-ch t-em-a-a. N___ t________ N-c- t-e-n-y-. -------------- Noch tsemnaya.
Az újság olcsó. Га--т- танн--. Г_____ т______ Г-з-т- т-н-а-. -------------- Газета танная. 0
Dze-’--ve-l-. D____ s______ D-e-’ s-e-l-. ------------- Dzen’ svetly.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…