Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   hy մեծ - փոքր

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [վաթսունութ]

68 [vat’sunut’]

մեծ - փոքր

mets - p’vok’r

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
nagy és kicsi մե--- փոքր մ__ և փ___ մ-ծ և փ-ք- ---------- մեծ և փոքր 0
me-- --p’v-k’r m___ - p______ m-t- - p-v-k-r -------------- mets - p’vok’r
Az elefánt nagy. Փիղը-մե---: Փ___ մ__ է_ Փ-ղ- մ-ծ է- ----------- Փիղը մեծ է: 0
m--s --p-vok-r m___ - p______ m-t- - p-v-k-r -------------- mets - p’vok’r
Az egér kicsi. Մ-ւ----ո-- է: Մ____ փ___ է_ Մ-ւ-ը փ-ք- է- ------------- Մուկը փոքր է: 0
m-----ev---v-k-r m___ y__ p______ m-t- y-v p-v-k-r ---------------- mets yev p’vok’r
sötét és világos մո---և լու-ավ-ր մ___ և լ_______ մ-ւ- և լ-ւ-ա-ո- --------------- մութ և լուսավոր 0
met--ye- p-v--’r m___ y__ p______ m-t- y-v p-v-k-r ---------------- mets yev p’vok’r
Az éjszaka sötét. Գիշ----մ--թ-է: Գ_____ մ___ է_ Գ-շ-ր- մ-ւ- է- -------------- Գիշերը մութ է: 0
mets--ev-p’v--’r m___ y__ p______ m-t- y-v p-v-k-r ---------------- mets yev p’vok’r
A nappal világos. Օ-- -ա-ծ-- է: Օ__ պ_____ է_ Օ-ը պ-յ-ա- է- ------------- Օրը պայծառ է: 0
P’ighy -e-s-e P_____ m___ e P-i-h- m-t- e ------------- P’ighy mets e
öreg és fiatal ծե- --երի-ասարդ ծ__ և ե________ ծ-ր և ե-ի-ա-ա-դ --------------- ծեր և երիտասարդ 0
P’ig-y-me---e P_____ m___ e P-i-h- m-t- e ------------- P’ighy mets e
A mi nagyapánk nagyon öreg. Մ-- պ-պ----շա---ե- -: Մ__ պ_____ շ__ ծ__ է_ Մ-ր պ-պ-կ- շ-տ ծ-ր է- --------------------- Մեր պապիկը շատ ծեր է: 0
P’ighy m--s e P_____ m___ e P-i-h- m-t- e ------------- P’ighy mets e
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. Յ-թա-ա-ո-ն---ր- ա----նա--րի-ա-ա-դ է-: Յ_________ տ___ ա___ ն_ ե________ է__ Յ-թ-ն-ս-ւ- տ-ր- ա-ա- ն- ե-ի-ա-ա-դ է-: ------------------------------------- Յոթանասուն տարի առաջ նա երիտասարդ էր: 0
Mu-y-p-vo--- e M___ p______ e M-k- p-v-k-r e -------------- Muky p’vok’r e
szép és csúnya գ--ե-ի- ---գ-ղ գ______ և տ___ գ-ղ-ց-կ և տ-ե- -------------- գեղեցիկ և տգեղ 0
M-k- ----k’- e M___ p______ e M-k- p-v-k-r e -------------- Muky p’vok’r e
A pillangó szép. Թ-թ-ռը գե---իկ է: Թ_____ գ______ է_ Թ-թ-ռ- գ-ղ-ց-կ է- ----------------- Թիթեռը գեղեցիկ է: 0
M-ky-p’v---r-e M___ p______ e M-k- p-v-k-r e -------------- Muky p’vok’r e
A pók csúnya. Ս-րդ-----ղ-է: Ս____ տ___ է_ Ս-ր-ը տ-ե- է- ------------- Սարդը տգեղ է: 0
mut----v l---vor m___ y__ l______ m-t- y-v l-s-v-r ---------------- mut’ yev lusavor
kövér és sovány գե--և-նի-ար գ__ և ն____ գ-ր և ն-հ-ր ----------- գեր և նիհար 0
mu-’------u-a-or m___ y__ l______ m-t- y-v l-s-v-r ---------------- mut’ yev lusavor
Egy nő 100 kilóval kövér. Կ-նը հ----ւ---ի---րամ---գե---: Կ___ հ______ կ_________ գ__ է_ Կ-ն- հ-ր-ո-ր կ-լ-գ-ա-ո- գ-ր է- ------------------------------ Կինը հարյուր կիլոգրամով գեր է: 0
m-t- -ev-l--avor m___ y__ l______ m-t- y-v l-s-v-r ---------------- mut’ yev lusavor
Egy férfi 50 kilóval sovány. Տղա-ա-դը--իսո-ն կի--գ-ամ-վ---հար է: Տ_______ հ_____ կ_________ ն____ է_ Տ-ա-ա-դ- հ-ս-ւ- կ-լ-գ-ա-ո- ն-հ-ր է- ----------------------------------- Տղամարդը հիսուն կիլոգրամով նիհար է: 0
G--h--- mu---e G______ m___ e G-s-e-y m-t- e -------------- Gishery mut’ e
drága és olcsó թ-ն- և-է-ան թ___ և է___ թ-ն- և է-ա- ----------- թանկ և էժան 0
Gi---ry m--’-e G______ m___ e G-s-e-y m-t- e -------------- Gishery mut’ e
Az autó drága. Մ----ա- ---- -: Մ______ թ___ է_ Մ-ք-ն-ն թ-ն- է- --------------- Մեքենան թանկ է: 0
Gisher- ---- e G______ m___ e G-s-e-y m-t- e -------------- Gishery mut’ e
Az újság olcsó. Թերթ- -ժա- է: Թ____ է___ է_ Թ-ր-ը է-ա- է- ------------- Թերթը էժան է: 0
Or-----ts-rr-e O__ p_______ e O-y p-y-s-r- e -------------- Ory paytsarr e

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…