Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   hy մեծ - փոքր

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [վաթսունութ]

68 [vat’sunut’]

մեծ - փոքր

mets - p’vok’r

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
nagy és kicsi մե--և-փ--ր մ__ և փ___ մ-ծ և փ-ք- ---------- մեծ և փոքր 0
met- - p’vo-’r m___ - p______ m-t- - p-v-k-r -------------- mets - p’vok’r
Az elefánt nagy. Փ-ղ---եծ է: Փ___ մ__ է_ Փ-ղ- մ-ծ է- ----------- Փիղը մեծ է: 0
m--- -----o-’r m___ - p______ m-t- - p-v-k-r -------------- mets - p’vok’r
Az egér kicsi. Մո--ը--ոք--է: Մ____ փ___ է_ Մ-ւ-ը փ-ք- է- ------------- Մուկը փոքր է: 0
m--- ye- p’vo--r m___ y__ p______ m-t- y-v p-v-k-r ---------------- mets yev p’vok’r
sötét és világos մ-ւ--- լո-սավ-ր մ___ և լ_______ մ-ւ- և լ-ւ-ա-ո- --------------- մութ և լուսավոր 0
m--- y-v-p’v--’r m___ y__ p______ m-t- y-v p-v-k-r ---------------- mets yev p’vok’r
Az éjszaka sötét. Գի--րը -ու- է: Գ_____ մ___ է_ Գ-շ-ր- մ-ւ- է- -------------- Գիշերը մութ է: 0
met--y-v --v--’r m___ y__ p______ m-t- y-v p-v-k-r ---------------- mets yev p’vok’r
A nappal világos. Օ-ը պայծ-ռ է: Օ__ պ_____ է_ Օ-ը պ-յ-ա- է- ------------- Օրը պայծառ է: 0
P’ig-y--e-s-e P_____ m___ e P-i-h- m-t- e ------------- P’ighy mets e
öreg és fiatal ծեր-----ի---ա-դ ծ__ և ե________ ծ-ր և ե-ի-ա-ա-դ --------------- ծեր և երիտասարդ 0
P----y met- e P_____ m___ e P-i-h- m-t- e ------------- P’ighy mets e
A mi nagyapánk nagyon öreg. Մե--պա--կ--շ-տ-ծ-- է: Մ__ պ_____ շ__ ծ__ է_ Մ-ր պ-պ-կ- շ-տ ծ-ր է- --------------------- Մեր պապիկը շատ ծեր է: 0
P’--hy--e---e P_____ m___ e P-i-h- m-t- e ------------- P’ighy mets e
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. Յոթանաս-ւն-տա-----աջ-ն- ---տա--ր---ր: Յ_________ տ___ ա___ ն_ ե________ է__ Յ-թ-ն-ս-ւ- տ-ր- ա-ա- ն- ե-ի-ա-ա-դ է-: ------------------------------------- Յոթանասուն տարի առաջ նա երիտասարդ էր: 0
M-k--p’v-k’r-e M___ p______ e M-k- p-v-k-r e -------------- Muky p’vok’r e
szép és csúnya գե--ցիկ - ---ղ գ______ և տ___ գ-ղ-ց-կ և տ-ե- -------------- գեղեցիկ և տգեղ 0
M-ky-p-v--’- e M___ p______ e M-k- p-v-k-r e -------------- Muky p’vok’r e
A pillangó szép. Թ--ե-- գ-ղ-ց-կ է: Թ_____ գ______ է_ Թ-թ-ռ- գ-ղ-ց-կ է- ----------------- Թիթեռը գեղեցիկ է: 0
M--- p-v-k-- e M___ p______ e M-k- p-v-k-r e -------------- Muky p’vok’r e
A pók csúnya. Սարդը-տգ-- -: Ս____ տ___ է_ Ս-ր-ը տ-ե- է- ------------- Սարդը տգեղ է: 0
m----yev---sa-or m___ y__ l______ m-t- y-v l-s-v-r ---------------- mut’ yev lusavor
kövér és sovány գ---և -իհ-ր գ__ և ն____ գ-ր և ն-հ-ր ----------- գեր և նիհար 0
m----y-- --savor m___ y__ l______ m-t- y-v l-s-v-r ---------------- mut’ yev lusavor
Egy nő 100 kilóval kövér. Կ--ը-հ---ու--կ-լոգ--մ-- գ-ր -: Կ___ հ______ կ_________ գ__ է_ Կ-ն- հ-ր-ո-ր կ-լ-գ-ա-ո- գ-ր է- ------------------------------ Կինը հարյուր կիլոգրամով գեր է: 0
mut’-yev-lusa--r m___ y__ l______ m-t- y-v l-s-v-r ---------------- mut’ yev lusavor
Egy férfi 50 kilóval sovány. Տ-ա-ա-դը---ս-ւն կ-լ-գ--մով--իհա- է: Տ_______ հ_____ կ_________ ն____ է_ Տ-ա-ա-դ- հ-ս-ւ- կ-լ-գ-ա-ո- ն-հ-ր է- ----------------------------------- Տղամարդը հիսուն կիլոգրամով նիհար է: 0
Gi--ery mut’ e G______ m___ e G-s-e-y m-t- e -------------- Gishery mut’ e
drága és olcsó թ----և -ժան թ___ և է___ թ-ն- և է-ա- ----------- թանկ և էժան 0
G--he-y -u---e G______ m___ e G-s-e-y m-t- e -------------- Gishery mut’ e
Az autó drága. Մ---նա- -ան---: Մ______ թ___ է_ Մ-ք-ն-ն թ-ն- է- --------------- Մեքենան թանկ է: 0
Gis-e-y-m--- e G______ m___ e G-s-e-y m-t- e -------------- Gishery mut’ e
Az újság olcsó. Թերթը -ժա--է: Թ____ է___ է_ Թ-ր-ը է-ա- է- ------------- Թերթը էժան է: 0
Ory -a-t-----e O__ p_______ e O-y p-y-s-r- e -------------- Ory paytsarr e

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…