Kifejezéstár

hu Számok   »   hy թվեր

7 [hét]

Számok

Számok

7 [յոթ]

7 [yot’]

թվեր

t’ver

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar örmény Lejátszás Több
Számolok: Ե-------ւմ---: Ե_ հ______ ե__ Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Y-s-h-sh--m---m Y__ h______ y__ Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
egy, kettő, három մ-կ- ե--ու-----ք մ___ ե_____ ե___ մ-կ- ե-կ-ւ- ե-ե- ---------------- մեկ, երկու, երեք 0
m--, -e-ku,---r--’ m___ y_____ y_____ m-k- y-r-u- y-r-k- ------------------ mek, yerku, yerek’
Én háromig számolok. Ե- -ա--ում -- ---չ--ե---ը: Ե_ հ______ ե_ մ____ ե_____ Ե- հ-շ-ո-մ ե- մ-ն-և ե-ե-ը- -------------------------- Ես հաշվում եմ մինչև երեքը: 0
Ye-----h-u- --m--i-c-’yev -erek’y Y__ h______ y__ m________ y______ Y-s h-s-v-m y-m m-n-h-y-v y-r-k-y --------------------------------- Yes hashvum yem minch’yev yerek’y
Én tovább számolok: Ես շ-րո---կու--եմ ----ել: Ե_ շ__________ ե_ հ______ Ե- շ-ր-ւ-ա-ո-մ ե- հ-շ-ե-: ------------------------- Ես շարունակում եմ հաշվել: 0
Ye- -h---na-----em--a--vel Y__ s_________ y__ h______ Y-s s-a-u-a-u- y-m h-s-v-l -------------------------- Yes sharunakum yem hashvel
négy, öt, hat, չ-ր-, -ի------ց չ____ հ____ վ__ չ-ր-, հ-ն-, վ-ց --------------- չորս, հինգ, վեց 0
c--vor-- -i-g---et-’ c_______ h____ v____ c-’-o-s- h-n-, v-t-’ -------------------- ch’vors, hing, vets’
hét, nyolc, kilenc յոթ,-ո--, --ը յ___ ո___ ի__ յ-թ- ո-թ- ի-ը ------------- յոթ, ութ, ինը 0
y--’, --’,-iny y____ u___ i__ y-t-, u-’- i-y -------------- yot’, ut’, iny
Én számolok. Ե-----------մ: Ե_ հ______ ե__ Ե- հ-շ-ո-մ ե-: -------------- Ես հաշվում եմ: 0
Y------h--m -em Y__ h______ y__ Y-s h-s-v-m y-m --------------- Yes hashvum yem
Te számolsz. Դ-ւ ---վ--մ-ե-: Դ__ հ______ ե__ Դ-ւ հ-շ-ո-մ ե-: --------------- Դու հաշվում ես: 0
Du--as---m -es D_ h______ y__ D- h-s-v-m y-s -------------- Du hashvum yes
Ő számol. Նա---շ-ում-է: Ն_ հ______ է_ Ն- հ-շ-ո-մ է- ------------- Նա հաշվում է: 0
Na ha----m-e N_ h______ e N- h-s-v-m e ------------ Na hashvum e
Egy. Az első. մ-կ- --ա---ը մ___ ա______ մ-կ- ա-ա-ի-ը ------------ մեկ- առաջինը 0
me-- --r---ny m___ a_______ m-k- a-r-j-n- ------------- mek- arrajiny
Kettő. A második. ե-կ-ւ - --կրոր-ը ե____ - ե_______ ե-կ-ւ - ե-կ-ո-դ- ---------------- երկու - երկրորդը 0
ye-k--- --r--o--y y____ - y________ y-r-u - y-r-r-r-y ----------------- yerku - yerkrordy
Három. A harmadik. ե-ե- ----րո--ը ե___ - ե______ ե-ե- - ե-ր-ր-ը -------------- երեք - երրորդը 0
ye--k----yer-o--y y_____ - y_______ y-r-k- - y-r-o-d- ----------------- yerek’ - yerrordy
Négy. A negyedik. չո---- -որ--ր-ը չ___ - չ_______ չ-ր- - չ-ր-ո-դ- --------------- չորս - չորրորդը 0
c-’-ors---ch-v-r----y c______ - c__________ c-’-o-s - c-’-o-r-r-y --------------------- ch’vors - ch’vorrordy
Öt. Az ötödik. հին----հի-------ը հ___ - հ_________ հ-ն- - հ-ն-ե-ո-դ- ----------------- հինգ - հինգերորդը 0
hin----------o--y h___ - h_________ h-n- - h-n-e-o-d- ----------------- hing - hingerordy
Hat. A hatodik. վ-- - վ-ցե--ր-ը վ__ - վ________ վ-ց - վ-ց-ր-ր-ը --------------- վեց - վեցերորդը 0
v-t---- --ts--ero-dy v____ - v___________ v-t-’ - v-t-’-e-o-d- -------------------- vets’ - vets’yerordy
Hét. A hetedik. յ-թ - -ոթ--ո-դը յ__ - յ________ յ-թ - յ-թ-ր-ր-ը --------------- յոթ - յոթերորդը 0
yot’ --yo---e--rdy y___ - y__________ y-t- - y-t-y-r-r-y ------------------ yot’ - yot’yerordy
Nyolc. A nyolcadik. ո-թ --ո-թ----դը ո__ - ո________ ո-թ - ո-թ-ր-ր-ը --------------- ութ - ութերորդը 0
u-----ut’yerordy u__ - u_________ u-’ - u-’-e-o-d- ---------------- ut’ - ut’yerordy
Kilenc. A kilencedik. ի-ը- ի-ե-որդը ի___ ի_______ ի-ը- ի-ե-ո-դ- ------------- ինը- իներորդը 0
in---inero-dy i___ i_______ i-y- i-e-o-d- ------------- iny- inerordy

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!