Kifejezéstár

hu Számok   »   ro Numere

7 [hét]

Számok

Számok

7 [şapte]

Numere

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar román Lejátszás Több
Számolok: Eu-n--ă-: E_ n_____ E- n-m-r- --------- Eu număr: 0
egy, kettő, három unu,--o-- tr-i u___ d___ t___ u-u- d-i- t-e- -------------- unu, doi, trei 0
Én háromig számolok. E--num-----nă ---t-ei. E_ n____ p___ l_ t____ E- n-m-r p-n- l- t-e-. ---------------------- Eu număr până la trei. 0
Én tovább számolok: E---u-ă- m-i --parte: E_ n____ m__ d_______ E- n-m-r m-i d-p-r-e- --------------------- Eu număr mai departe: 0
négy, öt, hat, p--ru- c-nc-- --se, p_____ c_____ ş____ p-t-u- c-n-i- ş-s-, ------------------- patru, cinci, şase, 0
hét, nyolc, kilenc ş---e,------n--ă ş_____ o___ n___ ş-p-e- o-t- n-u- ---------------- şapte, opt, nouă 0
Én számolok. E- ---ăr. E_ n_____ E- n-m-r- --------- Eu număr. 0
Te számolsz. Tu n--eri. T_ n______ T- n-m-r-. ---------- Tu numeri. 0
Ő számol. El -umăr-. E_ n______ E- n-m-r-. ---------- El numără. 0
Egy. Az első. U--. Pr-m--. U___ P______ U-u- P-i-u-. ------------ Unu. Primul. 0
Kettő. A második. Do-.-Al doile-. D___ A_ d______ D-i- A- d-i-e-. --------------- Doi. Al doilea. 0
Három. A harmadik. T-ei. ----re----. T____ A_ t_______ T-e-. A- t-e-l-a- ----------------- Trei. Al treilea. 0
Négy. A negyedik. Pa-ru. ---Pa-r-l--. P_____ A_ P________ P-t-u- A- P-t-u-e-. ------------------- Patru. Al Patrulea. 0
Öt. Az ötödik. C-n----A----nc--ea. C_____ A_ c________ C-n-i- A- c-n-i-e-. ------------------- Cinci. Al cincilea. 0
Hat. A hatodik. Ş--e. Al ş-s-lea. Ş____ A_ ş_______ Ş-s-. A- ş-s-l-a- ----------------- Şase. Al şaselea. 0
Hét. A hetedik. Şap-e. -- ---te---. Ş_____ A_ ş________ Ş-p-e- A- ş-p-e-e-. ------------------- Şapte. Al şaptelea. 0
Nyolc. A nyolcadik. Op-. Al op--le-. O___ A_ o_______ O-t- A- o-t-l-a- ---------------- Opt. Al optulea. 0
Kilenc. A kilencedik. Nouă. Al-n--ă-ea. N____ A_ n_______ N-u-. A- n-u-l-a- ----------------- Nouă. Al nouălea. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!