Kifejezéstár

hu Számok   »   nn Tal

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sju]

Tal

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar nynorsk Lejátszás Több
Számolok: E--tel: E_ t___ E- t-l- ------- Eg tel: 0
egy, kettő, három ein,-t-, tre e___ t__ t__ e-n- t-, t-e ------------ ein, to, tre 0
Én háromig számolok. Eg--e---i- --e. E_ t__ t__ t___ E- t-l t-l t-e- --------------- Eg tel til tre. 0
Én tovább számolok: E--tel vid--e: E_ t__ v______ E- t-l v-d-r-: -------------- Eg tel vidare: 0
négy, öt, hat, fi--,--em- -e-s, f____ f___ s____ f-r-, f-m- s-k-, ---------------- fire, fem, seks, 0
hét, nyolc, kilenc sj------e,---, s___ å____ n__ s-u- å-t-, n-, -------------- sju, åtte, ni, 0
Én számolok. Eg-t-l. E_ t___ E- t-l- ------- Eg tel. 0
Te számolsz. Du-t-l. D_ t___ D- t-l- ------- Du tel. 0
Ő számol. Ha- ---. H__ t___ H-n t-l- -------- Han tel. 0
Egy. Az első. E-n- D-n -y----. E___ D__ f______ E-n- D-n f-r-t-. ---------------- Ein. Den fyrste. 0
Kettő. A második. T-- D-n--ndre. T__ D__ a_____ T-. D-n a-d-e- -------------- To. Den andre. 0
Három. A harmadik. Tr-.--e--tre-je. T___ D__ t______ T-e- D-n t-e-j-. ---------------- Tre. Den tredje. 0
Négy. A negyedik. Fi--- -e- f---d-. F____ D__ f______ F-r-. D-n f-e-d-. ----------------- Fire. Den fjerde. 0
Öt. Az ötödik. Fem.-Den-fe--e. F___ D__ f_____ F-m- D-n f-m-e- --------------- Fem. Den femte. 0
Hat. A hatodik. Se-----en -j-tte. S____ D__ s______ S-k-. D-n s-e-t-. ----------------- Seks. Den sjette. 0
Hét. A hetedik. S-u. D-n-sjuan--. S___ D__ s_______ S-u- D-n s-u-n-e- ----------------- Sju. Den sjuande. 0
Nyolc. A nyolcadik. Åtte.-Den---t-n--. Å____ D__ å_______ Å-t-. D-n å-t-n-e- ------------------ Åtte. Den åttande. 0
Kilenc. A kilencedik. N-- -en -i-n--. N__ D__ n______ N-. D-n n-a-d-. --------------- Ni. Den niande. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!