Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   nn Fortid 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [åttitre]

Fortid 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar nynorsk Lejátszás Több
telefonálni ri-gje r_____ r-n-j- ------ ringje 0
Telefonáltam. E---in-te. E_ r______ E- r-n-t-. ---------- Eg ringte. 0
Az egész időben telefonáltam. Eg-h-----ngt hei---tida. E_ h__ r____ h____ t____ E- h-r r-n-t h-i-e t-d-. ------------------------ Eg har ringt heile tida. 0
kérdezni spør-e s_____ s-ø-j- ------ spørje 0
Kérdeztem. E-----rd-. E_ s______ E- s-u-d-. ---------- Eg spurde. 0
Mindig kérdeztem. Eg --- ----id-s-u-t. E_ h__ a_____ s_____ E- h-r a-l-i- s-u-t- -------------------- Eg har alltid spurt. 0
mesélni fort--je f_______ f-r-e-j- -------- fortelje 0
Meséltem. Eg--o-t-l-e. E_ f________ E- f-r-a-d-. ------------ Eg fortalde. 0
Az egész történetet elmeséltem. Eg-har -or--lt h--l- --sto--a. E_ h__ f______ h____ h________ E- h-r f-r-a-t h-i-e h-s-o-i-. ------------------------------ Eg har fortalt heile historia. 0
tanulni læ-e / s-u-e-e l___ / s______ l-r- / s-u-e-e -------------- lære / studere 0
Tanultam. Eg -ært-- Eg --u-----. E_ l_____ E_ s________ E- l-r-e- E- s-u-e-t-. ---------------------- Eg lærte. Eg studerte. 0
Egész este tanultam. Eg-h-r -æ-- i ---le kv-l-.-E----r st-d--t----e--e k----. E_ h__ l___ i h____ k_____ E_ h__ s______ i h____ k_____ E- h-r l-r- i h-i-e k-e-d- E- h-r s-u-e-t i h-i-e k-e-d- -------------------------------------------------------- Eg har lært i heile kveld. Eg har studert i heile kveld. 0
dolgozni jo-be j____ j-b-e ----- jobbe 0
Dolgoztam. E--jo-b-. E_ j_____ E- j-b-a- --------- Eg jobba. 0
Egész nap dolgoztam. E- ha---o--a -eil-----e-. E_ h__ j____ h____ d_____ E- h-r j-b-a h-i-e d-g-n- ------------------------- Eg har jobba heile dagen. 0
enni e-e e__ e-e --- ete 0
Ettem. Eg---. E_ å__ E- å-. ------ Eg åt. 0
Az összes ételt megettem. E- -ar--te opp--lt. E_ h__ e__ o__ a___ E- h-r e-e o-p a-t- ------------------- Eg har ete opp alt. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + nynorsk (1-100) MP3 nynorsk (1-100)
Nem található videó!

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…