Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   te భూత కాలం 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ఎనభై మూడు]

83 [Enabhai mūḍu]

భూత కాలం 3

Bhūta kālaṁ 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar telugu Lejátszás Több
telefonálni టెల--ో-్---య-ం టె___ చే__ ట-ల-ఫ-న- చ-య-ం -------------- టెలిఫోన్ చేయడం 0
Bh-t- k-laṁ-3 B____ k____ 3 B-ū-a k-l-ṁ 3 ------------- Bhūta kālaṁ 3
Telefonáltam. న-న--టెల---న్ --స--ు నే_ టె___ చే__ న-న- ట-ల-ఫ-న- చ-స-న- -------------------- నేను టెలిఫోన్ చేసాను 0
B-ūta k---- 3 B____ k____ 3 B-ū-a k-l-ṁ 3 ------------- Bhūta kālaṁ 3
Az egész időben telefonáltam. నే-ు -ప్-ుడ- ఫ--్ లో -ా--ల-డ--ూ-- ---న-ను నే_ ఎ___ ఫో_ లో మా_____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ ఫ-న- ల- మ-ట-ల-డ-త-న- ఉ-్-ా-ు ----------------------------------------- నేను ఎప్పుడూ ఫోన్ లో మాట్లాడుతూనే ఉన్నాను 0
Ṭe----ō- cēya--ṁ Ṭ_______ c______ Ṭ-l-p-ō- c-y-ḍ-ṁ ---------------- Ṭeliphōn cēyaḍaṁ
kérdezni అ-గటం అ___ అ-గ-ం ----- అడగటం 0
Ṭ---ph-n-cē--ḍ-ṁ Ṭ_______ c______ Ṭ-l-p-ō- c-y-ḍ-ṁ ---------------- Ṭeliphōn cēyaḍaṁ
Kérdeztem. నేన- అ-ిగా-ు నే_ అ___ న-న- అ-ి-ా-ు ------------ నేను అడిగాను 0
Ṭ-li-hōn cēyaḍ-ṁ Ṭ_______ c______ Ṭ-l-p-ō- c-y-ḍ-ṁ ---------------- Ṭeliphōn cēyaḍaṁ
Mindig kérdeztem. నే-ు --్--డ--అ---ుత----ఉ-్---ు నే_ ఎ___ అ____ ఉ___ న-న- ఎ-్-ు-ూ అ-ి-ు-ూ-ే ఉ-్-ా-ు ------------------------------ నేను ఎప్పుడూ అడిగుతూనే ఉన్నాను 0
Nē-- ---i-hōn-c-sā-u N___ ṭ_______ c_____ N-n- ṭ-l-p-ō- c-s-n- -------------------- Nēnu ṭeliphōn cēsānu
mesélni చెప్ప-ట చె___ చ-ప-ప-ట ------- చెప్పుట 0
N-nu-ṭe-iph-n --s-nu N___ ṭ_______ c_____ N-n- ṭ-l-p-ō- c-s-n- -------------------- Nēnu ṭeliphōn cēsānu
Meséltem. న-న- చెప్ప--ు నే_ చె___ న-న- చ-ప-ప-న- ------------- నేను చెప్పాను 0
Nē-u----iph-- cēsā-u N___ ṭ_______ c_____ N-n- ṭ-l-p-ō- c-s-n- -------------------- Nēnu ṭeliphōn cēsānu
Az egész történetet elmeséltem. నేను మొత-త- క-ని --ప-పా-ు నే_ మొ__ క__ చె___ న-న- మ-త-త- క-న- చ-ప-ప-న- ------------------------- నేను మొత్తం కధని చెప్పాను 0
Nēn--ep-uḍū -hō- l--m---ā---ū-ē ---ā-u N___ e_____ p___ l_ m__________ u_____ N-n- e-p-ḍ- p-ō- l- m-ṭ-ā-u-ū-ē u-n-n- -------------------------------------- Nēnu eppuḍū phōn lō māṭlāḍutūnē unnānu
tanulni చ---ుట చ___ చ-ు-ు- ------ చదువుట 0
N-n- -p--ḍū --ō- -ō-m--l-ḍut--- -n-ā-u N___ e_____ p___ l_ m__________ u_____ N-n- e-p-ḍ- p-ō- l- m-ṭ-ā-u-ū-ē u-n-n- -------------------------------------- Nēnu eppuḍū phōn lō māṭlāḍutūnē unnānu
Tanultam. న-న--చ-ి-ాను నే_ చ___ న-న- చ-ి-ా-ు ------------ నేను చదివాను 0
Nēn- -p-uḍ- ---n-l--mā-l--ut-nē u-nānu N___ e_____ p___ l_ m__________ u_____ N-n- e-p-ḍ- p-ō- l- m-ṭ-ā-u-ū-ē u-n-n- -------------------------------------- Nēnu eppuḍū phōn lō māṭlāḍutūnē unnānu
Egész este tanultam. నేన--సా-ంత్రం-మ---త--చ--వా-ు నే_ సా___ మొ__ చ___ న-న- స-య-త-ర- మ-త-త- చ-ి-ా-ు ---------------------------- నేను సాయంత్రం మొత్తం చదివాను 0
Aḍa-aṭ-ṁ A_______ A-a-a-a- -------- Aḍagaṭaṁ
dolgozni పని---యుట ప_ చే__ ప-ి చ-య-ట --------- పని చేయుట 0
A---a-aṁ A_______ A-a-a-a- -------- Aḍagaṭaṁ
Dolgoztam. నేను ప-- -ేస--ు నే_ ప_ చే__ న-న- ప-ి చ-స-న- --------------- నేను పని చేసాను 0
Aḍ-g--aṁ A_______ A-a-a-a- -------- Aḍagaṭaṁ
Egész nap dolgoztam. ర-జ-తా నేన--పన----స--ు రో__ నే_ ప_ చే__ ర-జ-త- న-న- ప-ి చ-స-న- ---------------------- రోజంతా నేను పని చేసాను 0
Nēnu-a-i--nu N___ a______ N-n- a-i-ā-u ------------ Nēnu aḍigānu
enni తి-ుట తి__ త-న-ట ----- తినుట 0
N-nu-aḍ-g-nu N___ a______ N-n- a-i-ā-u ------------ Nēnu aḍigānu
Ettem. న------న్నాను నే_ తి___ న-న- త-న-న-న- ------------- నేను తిన్నాను 0
N-nu aḍ--ānu N___ a______ N-n- a-i-ā-u ------------ Nēnu aḍigānu
Az összes ételt megettem. నేను------ -ొ---ం--ిన--ా-ు నే_ అ__ మొ__ తి___ న-న- అ-్-ం మ-త-త- త-న-న-న- -------------------------- నేను అన్నం మొత్తం తిన్నాను 0
N-n- epp--ū a-ig--ū--------u N___ e_____ a________ u_____ N-n- e-p-ḍ- a-i-u-ū-ē u-n-n- ---------------------------- Nēnu eppuḍū aḍigutūnē unnānu

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + telugu (1-100) MP3 telugu (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…