Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   bg Минало време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осемдесет и три]

83 [osemdeset i tri]

Минало време 3

Minalo vreme 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
telefonálni з-ъня-----а--ам-се -о т--е-о-а з____ / о______ с_ п_ т_______ з-ъ-я / о-а-д-м с- п- т-л-ф-н- ------------------------------ звъня / обаждам се по телефона 0
Mi-------eme 3 M_____ v____ 3 M-n-l- v-e-e 3 -------------- Minalo vreme 3
Telefonáltam. Аз -въня- п----ле-он-. А_ з_____ п_ т________ А- з-ъ-я- п- т-л-ф-н-. ---------------------- Аз звънях по телефона. 0
Min-l- v---e 3 M_____ v____ 3 M-n-l- v-e-e 3 -------------- Minalo vreme 3
Az egész időben telefonáltam. Г-в-ри---о--------а-п--з ---ото-----е. Г______ п_ т_______ п___ ц_____ в_____ Г-в-р-х п- т-л-ф-н- п-е- ц-л-т- в-е-е- -------------------------------------- Говорих по телефона през цялото време. 0
z-y-y--- ob-z------e -------f--a z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
kérdezni П---м П____ П-т-м ----- Питам 0
zvyn-- - -b--hda------o -el--o-a z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
Kérdeztem. Аз-п-тах. А_ п_____ А- п-т-х- --------- Аз питах. 0
z-ynya-/ -------- -- p---ele--na z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
Mindig kérdeztem. Аз -остоян-- п-т-х. А_ п________ п_____ А- п-с-о-н-о п-т-х- ------------------- Аз постоянно питах. 0
A---vy-y----p- ----f--a. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
mesélni Р-------м Р________ Р-з-а-в-м --------- Разказвам 0
Az --yny--h--o --lefo-a. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
Meséltem. Аз--аз-а-в--. А_ р_________ А- р-з-а-в-х- ------------- Аз разказвах. 0
A- z-yny-kh -o---l--o--. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
Az egész történetet elmeséltem. Аз-ра-ка--х-цял--а и--о---. А_ р_______ ц_____ и_______ А- р-з-а-а- ц-л-т- и-т-р-я- --------------------------- Аз разказах цялата история. 0
G--o-ik-----t-l--o------z-t--a-oto -rem-. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
tanulni У-а У__ У-а --- Уча 0
Govo-i---po----ef--- -------y-lot----e--. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
Tanultam. А- -ч-х. А_ у____ А- у-и-. -------- Аз учих. 0
G---rikh -o-t-l-f-na prez--sy--ot-----me. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
Egész este tanultam. А- --их-ця-а-в-че-. А_ у___ ц___ в_____ А- у-и- ц-л- в-ч-р- ------------------- Аз учих цяла вечер. 0
P-tam P____ P-t-m ----- Pitam
dolgozni Р--отя Р_____ Р-б-т- ------ Работя 0
Pit-m P____ P-t-m ----- Pitam
Dolgoztam. А-----о--х. А_ р_______ А- р-б-т-х- ----------- Аз работих. 0
Pi-am P____ P-t-m ----- Pitam
Egész nap dolgoztam. А- ---о----ця- ден. А_ р______ ц__ д___ А- р-б-т-х ц-л д-н- ------------------- Аз работих цял ден. 0
Az --t-kh. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
enni Я- Я_ Я- -- Ям 0
Az -i--k-. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
Ettem. Аз ---х. А_ я____ А- я-о-. -------- Аз ядох. 0
Az--i----. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
Az összes ételt megettem. А- --я-о- --и-------ра--. А_ и_____ в_______ х_____ А- и-я-о- в-и-к-т- х-а-а- ------------------------- Аз изядох всичката храна. 0
Az-pos---a-no-pi----. A_ p_________ p______ A- p-s-o-a-n- p-t-k-. --------------------- Az postoyanno pitakh.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…