Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   bg Минало време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осемдесет и три]

83 [osemdeset i tri]

Минало време 3

Minalo vreme 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
telefonálni звън--- о-а-д---с- по -е-е-о-а з____ / о______ с_ п_ т_______ з-ъ-я / о-а-д-м с- п- т-л-ф-н- ------------------------------ звъня / обаждам се по телефона 0
M---lo-vreme 3 M_____ v____ 3 M-n-l- v-e-e 3 -------------- Minalo vreme 3
Telefonáltam. А- --ън-х--- -елеф--а. А_ з_____ п_ т________ А- з-ъ-я- п- т-л-ф-н-. ---------------------- Аз звънях по телефона. 0
Mina-o ---m- 3 M_____ v____ 3 M-n-l- v-e-e 3 -------------- Minalo vreme 3
Az egész időben telefonáltam. Говори- п--т-ле--н- -ре- ц----о-в-ем-. Г______ п_ т_______ п___ ц_____ в_____ Г-в-р-х п- т-л-ф-н- п-е- ц-л-т- в-е-е- -------------------------------------- Говорих по телефона през цялото време. 0
zv---------azhda---e-po--el-f-na z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
kérdezni П---м П____ П-т-м ----- Питам 0
z---y- /-obaz-d----e po--e-efo-a z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
Kérdeztem. Аз-пи-ах. А_ п_____ А- п-т-х- --------- Аз питах. 0
z----a - oba---a---e p- --l-f--a z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
Mindig kérdeztem. А- по-т-я-но--и---. А_ п________ п_____ А- п-с-о-н-о п-т-х- ------------------- Аз постоянно питах. 0
Az z-yn-akh p- -elef---. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
mesélni Р-з--звам Р________ Р-з-а-в-м --------- Разказвам 0
Az zv--y--h--o --le-ona. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
Meséltem. Аз-р--к-----. А_ р_________ А- р-з-а-в-х- ------------- Аз разказвах. 0
Az -vyn-akh----t-l--ona. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
Az egész történetet elmeséltem. Аз ----а-а- ця--та-история. А_ р_______ ц_____ и_______ А- р-з-а-а- ц-л-т- и-т-р-я- --------------------------- Аз разказах цялата история. 0
G---r--h-p--t-lef-n- p--z t---l-to -r-m-. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
tanulni Уча У__ У-а --- Уча 0
Go-o--kh ---tele-o-a-------s-alot- v----. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
Tanultam. Аз -чих. А_ у____ А- у-и-. -------- Аз учих. 0
G---rikh p----l-------r-- ts-alo-o -r-me. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
Egész este tanultam. Аз-уч-- ця-а ---ер. А_ у___ ц___ в_____ А- у-и- ц-л- в-ч-р- ------------------- Аз учих цяла вечер. 0
P--am P____ P-t-m ----- Pitam
dolgozni Работя Р_____ Р-б-т- ------ Работя 0
Pi-am P____ P-t-m ----- Pitam
Dolgoztam. А- р-б----. А_ р_______ А- р-б-т-х- ----------- Аз работих. 0
P-t-m P____ P-t-m ----- Pitam
Egész nap dolgoztam. А- р--от---ц-л-де-. А_ р______ ц__ д___ А- р-б-т-х ц-л д-н- ------------------- Аз работих цял ден. 0
Az-p--akh. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
enni Я- Я_ Я- -- Ям 0
Az -ita-h. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
Ettem. Аз-----. А_ я____ А- я-о-. -------- Аз ядох. 0
A---ita--. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
Az összes ételt megettem. А-----до- --и----- --а-а. А_ и_____ в_______ х_____ А- и-я-о- в-и-к-т- х-а-а- ------------------------- Аз изядох всичката храна. 0
Az pos----nn- pit-k-. A_ p_________ p______ A- p-s-o-a-n- p-t-k-. --------------------- Az postoyanno pitakh.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…