Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   bg Минало време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осемдесет и три]

83 [osemdeset i tri]

Минало време 3

Minalo vreme 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
telefonálni звъ-я---о-ажд-м -- по--ел-ф--а з____ / о______ с_ п_ т_______ з-ъ-я / о-а-д-м с- п- т-л-ф-н- ------------------------------ звъня / обаждам се по телефона 0
M-na-o-v--m- 3 M_____ v____ 3 M-n-l- v-e-e 3 -------------- Minalo vreme 3
Telefonáltam. А- -въ-я--п- --л-фо--. А_ з_____ п_ т________ А- з-ъ-я- п- т-л-ф-н-. ---------------------- Аз звънях по телефона. 0
M----o--re---3 M_____ v____ 3 M-n-l- v-e-e 3 -------------- Minalo vreme 3
Az egész időben telefonáltam. Г---ри---о -еле-она---ез -я-о-- в--м-. Г______ п_ т_______ п___ ц_____ в_____ Г-в-р-х п- т-л-ф-н- п-е- ц-л-т- в-е-е- -------------------------------------- Говорих по телефона през цялото време. 0
z-yn-a-/-o---hda---e--o-t-le-o-a z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
kérdezni П--ам П____ П-т-м ----- Питам 0
zvynya /--bazh-am se -----le--na z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
Kérdeztem. Аз-п---х. А_ п_____ А- п-т-х- --------- Аз питах. 0
z-y--a / -ba-hd-m s- p---el-fona z_____ / o_______ s_ p_ t_______ z-y-y- / o-a-h-a- s- p- t-l-f-n- -------------------------------- zvynya / obazhdam se po telefona
Mindig kérdeztem. Аз п---о-н-о -итах. А_ п________ п_____ А- п-с-о-н-о п-т-х- ------------------- Аз постоянно питах. 0
Az------ak--p- t-l-f-na. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
mesélni Разк---ам Р________ Р-з-а-в-м --------- Разказвам 0
A- zv--y-----o--e-e--n-. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
Meséltem. А- -азк--в--. А_ р_________ А- р-з-а-в-х- ------------- Аз разказвах. 0
Az-zvyn-----p--t-l--o--. A_ z_______ p_ t________ A- z-y-y-k- p- t-l-f-n-. ------------------------ Az zvynyakh po telefona.
Az egész történetet elmeséltem. Аз--а-ка-ах-ця-а---исто---. А_ р_______ ц_____ и_______ А- р-з-а-а- ц-л-т- и-т-р-я- --------------------------- Аз разказах цялата история. 0
G-v---k-----tele--na--re--t-y--oto --eme. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
tanulni У-а У__ У-а --- Уча 0
G-vo-ik------ele---a -----t-y-loto---e-e. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
Tanultam. А------. А_ у____ А- у-и-. -------- Аз учих. 0
G-vor-----o tel----a-prez--s-a-oto vr--e. G_______ p_ t_______ p___ t_______ v_____ G-v-r-k- p- t-l-f-n- p-e- t-y-l-t- v-e-e- ----------------------------------------- Govorikh po telefona prez tsyaloto vreme.
Egész este tanultam. Аз учи---я---ве-е-. А_ у___ ц___ в_____ А- у-и- ц-л- в-ч-р- ------------------- Аз учих цяла вечер. 0
P-t-m P____ P-t-m ----- Pitam
dolgozni Рабо-я Р_____ Р-б-т- ------ Работя 0
P-tam P____ P-t-m ----- Pitam
Dolgoztam. Аз --ботих. А_ р_______ А- р-б-т-х- ----------- Аз работих. 0
Pi--m P____ P-t-m ----- Pitam
Egész nap dolgoztam. А---а--т-х -я- --н. А_ р______ ц__ д___ А- р-б-т-х ц-л д-н- ------------------- Аз работих цял ден. 0
A--pi--kh. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
enni Я- Я_ Я- -- Ям 0
A- -it---. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
Ettem. А----ох. А_ я____ А- я-о-. -------- Аз ядох. 0
A- p---kh. A_ p______ A- p-t-k-. ---------- Az pitakh.
Az összes ételt megettem. Аз -з--ох-в--чк--- х-ана. А_ и_____ в_______ х_____ А- и-я-о- в-и-к-т- х-а-а- ------------------------- Аз изядох всичката храна. 0
Az -o---y--n---it-kh. A_ p_________ p______ A- p-s-o-a-n- p-t-k-. --------------------- Az postoyanno pitakh.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…