Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   bg Въпроси – Минало време 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осемдесет и шест]

86 [osemdeset i shest]

Въпроси – Минало време 2

Vyprosi – Minalo vreme 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Ти ка-ва---ат--р-з-- ----ше? Т_ к____ в__________ н______ Т- к-к-а в-а-о-р-з-а н-с-ш-? ---------------------------- Ти каква вратовръзка носеше? 0
Vyp---- ---ina-- vre-- 2 V______ – M_____ v____ 2 V-p-o-i – M-n-l- v-e-e 2 ------------------------ Vyprosi – Minalo vreme 2
Melyik autót vetted meg? Ти к--в- ко-а-с-----и? Т_ к____ к___ с_ к____ Т- к-к-а к-л- с- к-п-? ---------------------- Ти каква кола си купи? 0
V-pro-- --M-nal--v-em- 2 V______ – M_____ v____ 2 V-p-o-i – M-n-l- v-e-e 2 ------------------------ Vyprosi – Minalo vreme 2
Melyik újságra fizettél elő? Т--за---къ- -ест-и- -е-абонира? Т_ з_ к____ в______ с_ а_______ Т- з- к-к-в в-с-н-к с- а-о-и-а- ------------------------------- Ти за какъв вестник се абонира? 0
T- -a-v- --at-vryz-----se---? T_ k____ v__________ n_______ T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Kit látott? К------д-х--? К___ в_______ К-г- в-д-х-е- ------------- Кого видяхте? 0
Ti ---v----a--vry--a --s----? T_ k____ v__________ n_______ T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Kivel találkozott? К--о ср-щна-т-? К___ с_________ К-г- с-е-н-х-е- --------------- Кого срещнахте? 0
Ti ka-v- --------z---no---h-? T_ k____ v__________ n_______ T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Kit ismert meg? К--- -азп---а-т-? К___ р___________ К-г- р-з-о-н-х-е- ----------------- Кого разпознахте? 0
T- kakv--kol- -----pi? T_ k____ k___ s_ k____ T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Mikor kelt fel? Ко-- ст----те? К___ с________ К-г- с-а-а-т-? -------------- Кога станахте? 0
T--kakv----la-s----p-? T_ k____ k___ s_ k____ T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Mikor kezdett neki? К-га-зап-------? К___ з__________ К-г- з-п-ч-а-т-? ---------------- Кога започнахте? 0
Ti---kva---l- s--ku-i? T_ k____ k___ s_ k____ T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Mikor hagyta abba? Кога ---р-ихт-? К___ с_________ К-г- с-ъ-ш-х-е- --------------- Кога свършихте? 0
Ti-za--akyv ----ni--s---bo-i--? T_ z_ k____ v______ s_ a_______ T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Miért ébredt fel? Защ---- съ---ихте? З___ с_ с_________ З-щ- с- с-б-д-х-е- ------------------ Защо се събудихте? 0
T- z- --k---v-st-i- -e a--n---? T_ z_ k____ v______ s_ a_______ T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Miért lett tanár? З--о---а-а-те-учите-? З___ с_______ у______ З-щ- с-а-а-т- у-и-е-? --------------------- Защо станахте учител? 0
T- z- k-k-v---s-ni-----a-on-r-? T_ z_ k____ v______ s_ a_______ T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Miért hívott taxit? З--о---ех---т-кс-? З___ в_____ т_____ З-щ- в-е-т- т-к-и- ------------------ Защо взехте такси? 0
Ko-o--id--k--e? K___ v_________ K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Honnan jött? От-ъ-е -ойд--т-? О_____ д________ О-к-д- д-й-о-т-? ---------------- Откъде дойдохте? 0
K-g----dya-ht-? K___ v_________ K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Hova ment? К--- -тидо-те? К___ о________ К-д- о-и-о-т-? -------------- Къде отидохте? 0
K--- vi---k-t-? K___ v_________ K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Hol volt? К-де-бяхте? К___ б_____ К-д- б-х-е- ----------- Къде бяхте? 0
K--- ----h--nakht-? K___ s_____________ K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kinek segítettél? Ти н- ко---п----на? Т_ н_ к___ п_______ Т- н- к-г- п-м-г-а- ------------------- Ти на кого помогна? 0
Kogo -r--hch-a-h--? K___ s_____________ K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kinek írtál? Ти н--к-го-пис-? Т_ н_ к___ п____ Т- н- к-г- п-с-? ---------------- Ти на кого писа? 0
Kog---r-s-c--akhte? K___ s_____________ K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kinek válaszoltál? Т---а--ого -т-о----? Т_ н_ к___ о________ Т- н- к-г- о-г-в-р-? -------------------- Ти на кого отговори? 0
Ko-o-razpoz-a-ht-? K___ r____________ K-g- r-z-o-n-k-t-? ------------------ Kogo razpoznakhte?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + bolgár (1-100) MP3 bolgár (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…