Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   bg Въпроси – Минало време 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осемдесет и шест]

86 [osemdeset i shest]

Въпроси – Минало време 2

Vyprosi – Minalo vreme 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Ти --кв---р--ов----а----еш-? Т_ к____ в__________ н______ Т- к-к-а в-а-о-р-з-а н-с-ш-? ---------------------------- Ти каква вратовръзка носеше? 0
V-pros--–-M-nal- -r--- 2 V______ – M_____ v____ 2 V-p-o-i – M-n-l- v-e-e 2 ------------------------ Vyprosi – Minalo vreme 2
Melyik autót vetted meg? Ти ка--а -----с--к---? Т_ к____ к___ с_ к____ Т- к-к-а к-л- с- к-п-? ---------------------- Ти каква кола си купи? 0
Vyprosi-------l---re-- 2 V______ – M_____ v____ 2 V-p-o-i – M-n-l- v-e-e 2 ------------------------ Vyprosi – Minalo vreme 2
Melyik újságra fizettél elő? Т-----ка-ъ- вестн-- -е абон--а? Т_ з_ к____ в______ с_ а_______ Т- з- к-к-в в-с-н-к с- а-о-и-а- ------------------------------- Ти за какъв вестник се абонира? 0
T---ak-a -rato-ryz-----ses-e? T_ k____ v__________ n_______ T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Kit látott? К-го ---ях-е? К___ в_______ К-г- в-д-х-е- ------------- Кого видяхте? 0
Ti k---a----t----zk---o---he? T_ k____ v__________ n_______ T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Kivel találkozott? Ко--------ахте? К___ с_________ К-г- с-е-н-х-е- --------------- Кого срещнахте? 0
T- ----a --a--vryz-- -ose-h-? T_ k____ v__________ n_______ T- k-k-a v-a-o-r-z-a n-s-s-e- ----------------------------- Ti kakva vratovryzka noseshe?
Kit ismert meg? К-г--ра-по-н--те? К___ р___________ К-г- р-з-о-н-х-е- ----------------- Кого разпознахте? 0
Ti k--va--ol--s- -up-? T_ k____ k___ s_ k____ T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Mikor kelt fel? Ко-- ста-а---? К___ с________ К-г- с-а-а-т-? -------------- Кога станахте? 0
T- k--va--ol--s---up-? T_ k____ k___ s_ k____ T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Mikor kezdett neki? К--а --п--на--е? К___ з__________ К-г- з-п-ч-а-т-? ---------------- Кога започнахте? 0
T--ka--a kola-s----pi? T_ k____ k___ s_ k____ T- k-k-a k-l- s- k-p-? ---------------------- Ti kakva kola si kupi?
Mikor hagyta abba? Ко-а---ърш--те? К___ с_________ К-г- с-ъ-ш-х-е- --------------- Кога свършихте? 0
Ti--a ka-y- vestnik se-abo-ira? T_ z_ k____ v______ s_ a_______ T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Miért ébredt fel? З-щ- -- съб-ди-те? З___ с_ с_________ З-щ- с- с-б-д-х-е- ------------------ Защо се събудихте? 0
T- za--a------st-i- se--b----a? T_ z_ k____ v______ s_ a_______ T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Miért lett tanár? З--о с-а-а--е --ите-? З___ с_______ у______ З-щ- с-а-а-т- у-и-е-? --------------------- Защо станахте учител? 0
T---- ----v v-s-n-k -e-abo-ir-? T_ z_ k____ v______ s_ a_______ T- z- k-k-v v-s-n-k s- a-o-i-a- ------------------------------- Ti za kakyv vestnik se abonira?
Miért hívott taxit? За----з-х-- -ак-и? З___ в_____ т_____ З-щ- в-е-т- т-к-и- ------------------ Защо взехте такси? 0
Ko-o -i---kht-? K___ v_________ K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Honnan jött? От-ъ-- д--д-хт-? О_____ д________ О-к-д- д-й-о-т-? ---------------- Откъде дойдохте? 0
K--o vi-y--h-e? K___ v_________ K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Hova ment? К-д- -т--охте? К___ о________ К-д- о-и-о-т-? -------------- Къде отидохте? 0
Ko-o--i-y-khte? K___ v_________ K-g- v-d-a-h-e- --------------- Kogo vidyakhte?
Hol volt? Къд--бя-т-? К___ б_____ К-д- б-х-е- ----------- Къде бяхте? 0
K-go-sre--c-n-k-t-? K___ s_____________ K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kinek segítettél? Ти--- ко-о---могна? Т_ н_ к___ п_______ Т- н- к-г- п-м-г-а- ------------------- Ти на кого помогна? 0
Ko-o--r-sh-hna-hte? K___ s_____________ K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kinek írtál? Ти--- к--- ----? Т_ н_ к___ п____ Т- н- к-г- п-с-? ---------------- Ти на кого писа? 0
Kogo-s-es---na--t-? K___ s_____________ K-g- s-e-h-h-a-h-e- ------------------- Kogo sreshchnakhte?
Kinek válaszoltál? Т---а-к-г- от-----и? Т_ н_ к___ о________ Т- н- к-г- о-г-в-р-? -------------------- Ти на кого отговори? 0
K-g- razp--n--h--? K___ r____________ K-g- r-z-o-n-k-t-? ------------------ Kogo razpoznakhte?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + bolgár (1-100) MP3 bolgár (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…