Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   bg Наречия

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [сто]

100 [sto]

Наречия

Narechiya

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar bolgár Lejátszás Több
már egyszer – még soha ве---- ----не в___ – о__ н_ в-ч- – о-е н- ------------- вече – още не 0
Nar---i-a N________ N-r-c-i-a --------- Narechiya
Volt már ön egyszer Berlinben? Би-- л- -т--ве---в--е--ин? Б___ л_ с__ в___ в Б______ Б-л- л- с-е в-ч- в Б-р-и-? -------------------------- Били ли сте вече в Берлин? 0
Na-ec-iya N________ N-r-c-i-a --------- Narechiya
Nem, még soha. Н---о-е---. Н__ о__ н__ Н-, о-е н-. ----------- Не, още не. 0
vec-e – osh----ne v____ – o_____ n_ v-c-e – o-h-h- n- ----------------- veche – oshche ne
valaki – senki някой ---и--й н____ – н____ н-к-й – н-к-й ------------- някой – никой 0
vech- –-o-h--e ne v____ – o_____ n_ v-c-e – o-h-h- n- ----------------- veche – oshche ne
Ismer ön itt valakit (valakiket)? П-знава-- -- ---------к? П________ л_ н_____ т___ П-з-а-а-е л- н-к-г- т-к- ------------------------ Познавате ли някого тук? 0
ve--e –--s--h- ne v____ – o_____ n_ v-c-e – o-h-h- n- ----------------- veche – oshche ne
Nem, nem ismerek itt senkit. Н-,-н- поз-а------кого-тук. Н__ н_ п_______ н_____ т___ Н-, н- п-з-а-а- н-к-г- т-к- --------------------------- Не, не познавам никого тук. 0
Bili-l- --- ve--e-- B--l-n? B___ l_ s__ v____ v B______ B-l- l- s-e v-c-e v B-r-i-? --------------------------- Bili li ste veche v Berlin?
még – már nem о---–---ма о__ – н___ о-е – н-м- ---------- още – няма 0
B-li--i-st- --c-e-v -e---n? B___ l_ s__ v____ v B______ B-l- l- s-e v-c-e v B-r-i-? --------------------------- Bili li ste veche v Berlin?
Sokáig marad még itt? Ще-ост-нете ли---е дъ--о--ук? Щ_ о_______ л_ о__ д____ т___ Щ- о-т-н-т- л- о-е д-л-о т-к- ----------------------------- Ще останете ли още дълго тук? 0
B-li--i s-- -e-he-v --r-in? B___ l_ s__ v____ v B______ B-l- l- s-e v-c-e v B-r-i-? --------------------------- Bili li ste veche v Berlin?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Н-- ням- -- ост----дъ-го-т--. Н__ н___ д_ о_____ д____ т___ Н-, н-м- д- о-т-н- д-л-о т-к- ----------------------------- Не, няма да остана дълго тук. 0
N-- ----h----. N__ o_____ n__ N-, o-h-h- n-. -------------- Ne, oshche ne.
még valami – semmi о---н--о –--и-о --в-че о__ н___ – н___ п_____ о-е н-щ- – н-щ- п-в-ч- ---------------------- още нещо – нищо повече 0
N-----h--e--e. N__ o_____ n__ N-, o-h-h- n-. -------------- Ne, oshche ne.
Szeretne még valamit inni? Же----- ли-още---щ---а-п--не? Ж______ л_ о__ н___ з_ п_____ Ж-л-е-е л- о-е н-щ- з- п-е-е- ----------------------------- Желаете ли още нещо за пиене? 0
Ne,-----he--e. N__ o_____ n__ N-, o-h-h- n-. -------------- Ne, oshche ne.
Nem, már nem kérek semmit. Н-- н- же-ая--и-о -овеч-. Н__ н_ ж____ н___ п______ Н-, н- ж-л-я н-щ- п-в-ч-. ------------------------- Не, не желая нищо повече. 0
n--ko-----i-oy n_____ – n____ n-a-o- – n-k-y -------------- nyakoy – nikoy
már valamit – még semmit в-че н-щ- –-още -и-о в___ н___ – о__ н___ в-ч- н-щ- – о-е н-щ- -------------------- вече нещо – още нищо 0
nyak-y---n---y n_____ – n____ n-a-o- – n-k-y -------------- nyakoy – nikoy
Evett már valamit? Ядох-е--- ---е-н-що? Я_____ л_ в___ н____ Я-о-т- л- в-ч- н-щ-? -------------------- Ядохте ли вече нещо? 0
n-a--- – ----y n_____ – n____ n-a-o- – n-k-y -------------- nyakoy – nikoy
Nem, még nem ettem semmit. Не- о-е н----н--съ- я-. Н__ о__ н___ н_ с__ я__ Н-, о-е н-щ- н- с-м я-. ----------------------- Не, още нищо не съм ял. 0
Poz-avat- li---a---o -u-? P________ l_ n______ t___ P-z-a-a-e l- n-a-o-o t-k- ------------------------- Poznavate li nyakogo tuk?
még valaki – már senki о---н---й – н-кой-п-ве-е о__ н____ – н____ п_____ о-е н-к-й – н-к-й п-в-ч- ------------------------ още някой – никой повече 0
Po------e-l--ny-k-----u-? P________ l_ n______ t___ P-z-a-a-e l- n-a-o-o t-k- ------------------------- Poznavate li nyakogo tuk?
Szeretne még valaki kávét? Ж--ае ли -ще н--ой -афе? Ж____ л_ о__ н____ к____ Ж-л-е л- о-е н-к-й к-ф-? ------------------------ Желае ли още някой кафе? 0
P---a--te--i -y--og--tuk? P________ l_ n______ t___ P-z-a-a-e l- n-a-o-o t-k- ------------------------- Poznavate li nyakogo tuk?
Nem, már senki. Н------о-. Н__ н_____ Н-, н-к-й- ---------- Не, никой. 0
Ne, -- p--n--a---ikogo-t--. N__ n_ p_______ n_____ t___ N-, n- p-z-a-a- n-k-g- t-k- --------------------------- Ne, ne poznavam nikogo tuk.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + bolgár (1-100) MP3 bolgár (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…