Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   mk Прилози

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [сто]

100 [sto]

Прилози

Prilozi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
már egyszer – még soha ве---е--аш-- -ико----д---га в___ е____ – н______ д_____ в-ќ- е-н-ш – н-к-г-ш д-с-г- --------------------------- веќе еднаш – никогаш досега 0
Pri-ozi P______ P-i-o-i ------- Prilozi
Volt már ön egyszer Berlinben? Д-ли--е-е-с-е --ле -о --рл-н? Д___ в___ с__ б___ в_ Б______ Д-л- в-ќ- с-е б-л- в- Б-р-и-? ----------------------------- Дали веќе сте биле во Берлин? 0
Pril--i P______ P-i-o-i ------- Prilozi
Nem, még soha. Не,-н--ог---------. - -е,--еу-те -е. Н__ н______ д______ / Н__ с_____ н__ Н-, н-к-г-ш д-с-г-. / Н-, с-у-т- н-. ------------------------------------ Не, никогаш досега. / Не, сеуште не. 0
v---------d-a-h - niko--a-h-d----g-a v______ y______ – n________ d_______ v-e-j-e y-d-a-h – n-k-g-a-h d-s-e-u- ------------------------------------ vyekjye yednash – nikoguash dosyegua
valaki – senki н-кој --ни--ј н____ – н____ н-к-ј – н-к-ј ------------- некој – никој 0
v-ekjye ye-n-s----nikog---h--o-yeg-a v______ y______ – n________ d_______ v-e-j-e y-d-a-h – n-k-g-a-h d-s-e-u- ------------------------------------ vyekjye yednash – nikoguash dosyegua
Ismer ön itt valakit (valakiket)? П-з--ват- ----в-е----о-? П________ л_ о___ н_____ П-з-а-а-е л- о-д- н-к-ј- ------------------------ Познавате ли овде некој? 0
v--kjye-y---ash-– ni-o-ua-h-do--e-ua v______ y______ – n________ d_______ v-e-j-e y-d-a-h – n-k-g-a-h d-s-e-u- ------------------------------------ vyekjye yednash – nikoguash dosyegua
Nem, nem ismerek itt senkit. Не,-не---зн---м -и-о--. Н__ н_ п_______ н______ Н-, н- п-з-а-а- н-к-г-. ----------------------- Не, не познавам никого. 0
Da---v-ekj-----------y---o-B---lin? D___ v______ s___ b____ v_ B_______ D-l- v-e-j-e s-y- b-l-e v- B-e-l-n- ----------------------------------- Dali vyekjye stye bilye vo Byerlin?
még – már nem у--- – не-п-в-ќе у___ – н_ п_____ у-т- – н- п-в-ќ- ---------------- уште – не повеќе 0
Da-i--y-kjye---ye bi-y- ----yerl--? D___ v______ s___ b____ v_ B_______ D-l- v-e-j-e s-y- b-l-e v- B-e-l-n- ----------------------------------- Dali vyekjye stye bilye vo Byerlin?
Sokáig marad még itt? Ќ--ос-а--т- ------е -олг---в-е? Ќ_ о_______ л_ у___ д____ о____ Ќ- о-т-н-т- л- у-т- д-л-о о-д-? ------------------------------- Ќе останете ли уште долго овде? 0
D-li vy-kj-e--tye b---e ----y--l-n? D___ v______ s___ b____ v_ B_______ D-l- v-e-j-e s-y- b-l-e v- B-e-l-n- ----------------------------------- Dali vyekjye stye bilye vo Byerlin?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Не- ј-с н- --т-н--а--по-е-е -у--. Н__ ј__ н_ о________ п_____ т____ Н-, ј-с н- о-т-н-в-м п-в-ќ- т-к-. --------------------------------- Не, јас не останувам повеќе тука. 0
Nye- ---o--a-- -o-yegua.-- --e, s----s-t-e n--. N___ n________ d________ / N___ s_________ n___ N-e- n-k-g-a-h d-s-e-u-. / N-e- s-e-o-h-y- n-e- ----------------------------------------------- Nye, nikoguash dosyegua. / Nye, syeooshtye nye.
még valami – semmi уш-- -еш-- –-н--то---ве-е у___ н____ – н____ п_____ у-т- н-ш-о – н-ш-о п-в-ќ- ------------------------- уште нешто – ништо повеќе 0
Ny-- ni-o--a-h --sye---- / N-e, -y-oo-ht-e nye. N___ n________ d________ / N___ s_________ n___ N-e- n-k-g-a-h d-s-e-u-. / N-e- s-e-o-h-y- n-e- ----------------------------------------------- Nye, nikoguash dosyegua. / Nye, syeooshtye nye.
Szeretne még valamit inni? Сак-т---и--а------п-ете-у------шт-? С_____ л_ д_ с_ н______ у___ н_____ С-к-т- л- д- с- н-п-е-е у-т- н-ш-о- ----------------------------------- Сакате ли да се напиете уште нешто? 0
N--- -i--gu-sh do---gu-.-/ N--,--ye-o-h--e -y-. N___ n________ d________ / N___ s_________ n___ N-e- n-k-g-a-h d-s-e-u-. / N-e- s-e-o-h-y- n-e- ----------------------------------------------- Nye, nikoguash dosyegua. / Nye, syeooshtye nye.
Nem, már nem kérek semmit. Н----а- -- с-ка--ништ--повеќе. Н__ ј__ н_ с____ н____ п______ Н-, ј-с н- с-к-м н-ш-о п-в-ќ-. ------------------------------ Не, јас не сакам ништо повеќе. 0
ny-ko- --n-k-ј n_____ – n____ n-e-o- – n-k-ј -------------- nyekoј – nikoј
már valamit – még semmit ве-е---ш-- –-се--те----то в___ н____ – с_____ н____ в-ќ- н-ш-о – с-у-т- н-ш-о ------------------------- веќе нешто – сеуште ништо 0
n-e-oј --ni-oј n_____ – n____ n-e-o- – n-k-ј -------------- nyekoј – nikoј
Evett már valamit? Јад---- -и---ќе--е--о? Ј______ л_ в___ н_____ Ј-д-в-е л- в-ќ- н-ш-о- ---------------------- Јадевте ли веќе нешто? 0
n-eko-------oј n_____ – n____ n-e-o- – n-k-ј -------------- nyekoј – nikoј
Nem, még nem ettem semmit. Не, ј-- с---т- -ема- -а---о н-ш-о. Н__ ј__ с_____ н____ ј_____ н_____ Н-, ј-с с-у-т- н-м-м ј-д-н- н-ш-о- ---------------------------------- Не, јас сеуште немам јадено ништо. 0
P---ava-ye--- ----- n-ekoј? P_________ l_ o____ n______ P-z-a-a-y- l- o-d-e n-e-o-? --------------------------- Poznavatye li ovdye nyekoј?
még valaki – már senki у-т- не--ј---ник-ј---в--е у___ н____ – н____ п_____ у-т- н-к-ј – н-к-ј п-в-ќ- ------------------------- уште некој – никој повеќе 0
Poznav-----l- -vdy- ny--oј? P_________ l_ o____ n______ P-z-a-a-y- l- o-d-e n-e-o-? --------------------------- Poznavatye li ovdye nyekoј?
Szeretne még valaki kávét? С-------уш-е-не--ј-к-ф-? С___ л_ у___ н____ к____ С-к- л- у-т- н-к-ј к-ф-? ------------------------ Сака ли уште некој кафе? 0
P--na-a-y- li o--y- ----oј? P_________ l_ o____ n______ P-z-a-a-y- l- o-d-e n-e-o-? --------------------------- Poznavatye li ovdye nyekoј?
Nem, már senki. Не- н-к-ј п-ве--. Н__ н____ п______ Н-, н-к-ј п-в-ќ-. ----------------- Не, никој повеќе. 0
Nye---ye-pozn-----n-----o. N___ n__ p_______ n_______ N-e- n-e p-z-a-a- n-k-g-o- -------------------------- Nye, nye poznavam nikoguo.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + macedón (1-100) MP3 macedón (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…