Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   mk голем – мал

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шеесет и осум]

68 [shyeyesyet i osoom]

голем – мал

guolyem – mal

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
nagy és kicsi г--е- и--ал г____ и м__ г-л-м и м-л ----------- голем и мал 0
g--lyem – mal g______ – m__ g-o-y-m – m-l ------------- guolyem – mal
Az elefánt nagy. С-он---е гол--. С_____ е г_____ С-о-о- е г-л-м- --------------- Слонот е голем. 0
gu--ye--– m-l g______ – m__ g-o-y-m – m-l ------------- guolyem – mal
Az egér kicsi. Гл-ше----- м-л. Г_______ е м___ Г-у-е-о- е м-л- --------------- Глушецот е мал. 0
gu-l-em - mal g______ i m__ g-o-y-m i m-l ------------- guolyem i mal
sötét és világos те--н----в---л т____ и с_____ т-м-н и с-е-о- -------------- темен и светол 0
g-o--em - m-l g______ i m__ g-o-y-m i m-l ------------- guolyem i mal
Az éjszaka sötét. Ноќ-а е--ем--. Н____ е т_____ Н-ќ-а е т-м-а- -------------- Ноќта е темна. 0
g--lyem i---l g______ i m__ g-o-y-m i m-l ------------- guolyem i mal
A nappal világos. Д--о--е--вет-л. Д____ е с______ Д-н-т е с-е-о-. --------------- Денот е светол. 0
S--not--e -u--y-m. S_____ y_ g_______ S-o-o- y- g-o-y-m- ------------------ Slonot ye guolyem.
öreg és fiatal с--- и м--д с___ и м___ с-а- и м-а- ----------- стар и млад 0
S-onot -e g-olye-. S_____ y_ g_______ S-o-o- y- g-o-y-m- ------------------ Slonot ye guolyem.
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н-ши-т д-д--- ----- --ар. Н_____ д___ е м____ с____ Н-ш-о- д-д- е м-о-у с-а-. ------------------------- Нашиот дедо е многу стар. 0
Slon-t--- ---l--m. S_____ y_ g_______ S-o-o- y- g-o-y-m- ------------------ Slonot ye guolyem.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. Пре--7- -од--- б-ш---ште мла-. П___ 7_ г_____ б___ у___ м____ П-е- 7- г-д-н- б-ш- у-т- м-а-. ------------------------------ Пред 70 години беше уште млад. 0
G--ooshy--z-- y--m-l. G____________ y_ m___ G-l-o-h-e-z-t y- m-l- --------------------- Gulooshyetzot ye mal.
szép és csúnya убав - г-д у___ и г__ у-а- и г-д ---------- убав и грд 0
Gu-o-shy-t-ot -e-m--. G____________ y_ m___ G-l-o-h-e-z-t y- m-l- --------------------- Gulooshyetzot ye mal.
A pillangó szép. Пе---у-ка-а------в-. П__________ е у_____ П-п-р-т-а-а е у-а-а- -------------------- Пеперутката е убава. 0
Gu--os-ye--ot ye --l. G____________ y_ m___ G-l-o-h-e-z-t y- m-l- --------------------- Gulooshyetzot ye mal.
A pók csúnya. П-----т е--рд. П______ е г___ П-ј-к-т е г-д- -------------- Пајакот е грд. 0
ty----n-- -vy--ol t______ i s______ t-e-y-n i s-y-t-l ----------------- tyemyen i svyetol
kövér és sovány де-е- и ---б-/ --нок д____ и с___ / т____ д-б-л и с-а- / т-н-к -------------------- дебел и слаб / тенок 0
tyemy-- --svyetol t______ i s______ t-e-y-n i s-y-t-l ----------------- tyemyen i svyetol
Egy nő 100 kilóval kövér. Ж--- -----0-кило--а-- ---е-ела. Ж___ с_ 1__ к________ е д______ Ж-н- с- 1-0 к-л-г-а-и е д-б-л-. ------------------------------- Жена со 100 килограми е дебела. 0
t-emy-n---svyet-l t______ i s______ t-e-y-n i s-y-t-l ----------------- tyemyen i svyetol
Egy férfi 50 kilóval sovány. М-- -о 50 -и---рами----л-б. М__ с_ 5_ к________ е с____ М-ж с- 5- к-л-г-а-и е с-а-. --------------------------- Маж со 50 килограми е слаб. 0
Nok-ta y- tye--a. N_____ y_ t______ N-k-t- y- t-e-n-. ----------------- Nokjta ye tyemna.
drága és olcsó ска--и----ин с___ и е____ с-а- и е-т-н ------------ скап и евтин 0
No--ta-----ye-n-. N_____ y_ t______ N-k-t- y- t-e-n-. ----------------- Nokjta ye tyemna.
Az autó drága. Ав-о----ло- е-ск--. А__________ е с____ А-т-м-б-л-т е с-а-. ------------------- Автомобилот е скап. 0
N--j-a -- ---mn-. N_____ y_ t______ N-k-t- y- t-e-n-. ----------------- Nokjta ye tyemna.
Az újság olcsó. Весник-т---е----. В_______ е е_____ В-с-и-о- е е-т-н- ----------------- Весникот е евтин. 0
Dye--- -e----et--. D_____ y_ s_______ D-e-o- y- s-y-t-l- ------------------ Dyenot ye svyetol.

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…