Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   mk голем – мал

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [шеесет и осум]

68 [shyeyesyet i osoom]

голем – мал

guolyem – mal

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
nagy és kicsi г--ем - мал г____ и м__ г-л-м и м-л ----------- голем и мал 0
g-o---- --mal g______ – m__ g-o-y-m – m-l ------------- guolyem – mal
Az elefánt nagy. Сл--от е г--ем. С_____ е г_____ С-о-о- е г-л-м- --------------- Слонот е голем. 0
guo---- - mal g______ – m__ g-o-y-m – m-l ------------- guolyem – mal
Az egér kicsi. Гл----о--е--а-. Г_______ е м___ Г-у-е-о- е м-л- --------------- Глушецот е мал. 0
guol------m-l g______ i m__ g-o-y-m i m-l ------------- guolyem i mal
sötét és világos т-ме- --с--тол т____ и с_____ т-м-н и с-е-о- -------------- темен и светол 0
gu--yem----al g______ i m__ g-o-y-m i m-l ------------- guolyem i mal
Az éjszaka sötét. Н-ќ-- - т-мна. Н____ е т_____ Н-ќ-а е т-м-а- -------------- Ноќта е темна. 0
g-oly-m-i mal g______ i m__ g-o-y-m i m-l ------------- guolyem i mal
A nappal világos. Д--о--- --ето-. Д____ е с______ Д-н-т е с-е-о-. --------------- Денот е светол. 0
S-o----ye-g---yem. S_____ y_ g_______ S-o-o- y- g-o-y-m- ------------------ Slonot ye guolyem.
öreg és fiatal стар------д с___ и м___ с-а- и м-а- ----------- стар и млад 0
Sl-no---e-guo-y-m. S_____ y_ g_______ S-o-o- y- g-o-y-m- ------------------ Slonot ye guolyem.
A mi nagyapánk nagyon öreg. Н-ши-----д- - м-о-у -та-. Н_____ д___ е м____ с____ Н-ш-о- д-д- е м-о-у с-а-. ------------------------- Нашиот дедо е многу стар. 0
Sl-no--y- g--lyem. S_____ y_ g_______ S-o-o- y- g-o-y-m- ------------------ Slonot ye guolyem.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. П-ед--0-години бе-----те-мл--. П___ 7_ г_____ б___ у___ м____ П-е- 7- г-д-н- б-ш- у-т- м-а-. ------------------------------ Пред 70 години беше уште млад. 0
Gulo---ye-----ye m-l. G____________ y_ m___ G-l-o-h-e-z-t y- m-l- --------------------- Gulooshyetzot ye mal.
szép és csúnya у----и--рд у___ и г__ у-а- и г-д ---------- убав и грд 0
Gu-oo--ye-zo- -e -a-. G____________ y_ m___ G-l-o-h-e-z-t y- m-l- --------------------- Gulooshyetzot ye mal.
A pillangó szép. Пепе-утк--а - у-ава. П__________ е у_____ П-п-р-т-а-а е у-а-а- -------------------- Пеперутката е убава. 0
Gu--os--e-z-t -e-mal. G____________ y_ m___ G-l-o-h-e-z-t y- m-l- --------------------- Gulooshyetzot ye mal.
A pók csúnya. П-јакот е -рд. П______ е г___ П-ј-к-т е г-д- -------------- Пајакот е грд. 0
ty--y-n-i --yetol t______ i s______ t-e-y-n i s-y-t-l ----------------- tyemyen i svyetol
kövér és sovány д---л---сл-б - те--к д____ и с___ / т____ д-б-л и с-а- / т-н-к -------------------- дебел и слаб / тенок 0
tye-y-- i--v---ol t______ i s______ t-e-y-n i s-y-t-l ----------------- tyemyen i svyetol
Egy nő 100 kilóval kövér. Жен--с---00 ---огр--- - ---е--. Ж___ с_ 1__ к________ е д______ Ж-н- с- 1-0 к-л-г-а-и е д-б-л-. ------------------------------- Жена со 100 килограми е дебела. 0
tye-yen i-svyet-l t______ i s______ t-e-y-n i s-y-t-l ----------------- tyemyen i svyetol
Egy férfi 50 kilóval sovány. Ма--с---0 к--огр--и-- с---. М__ с_ 5_ к________ е с____ М-ж с- 5- к-л-г-а-и е с-а-. --------------------------- Маж со 50 килограми е слаб. 0
N--jta-y- t-e--a. N_____ y_ t______ N-k-t- y- t-e-n-. ----------------- Nokjta ye tyemna.
drága és olcsó с--- и -в-ин с___ и е____ с-а- и е-т-н ------------ скап и евтин 0
No--t- -e ty-m-a. N_____ y_ t______ N-k-t- y- t-e-n-. ----------------- Nokjta ye tyemna.
Az autó drága. Авт-мо--ло--- -ка-. А__________ е с____ А-т-м-б-л-т е с-а-. ------------------- Автомобилот е скап. 0
N----- y- -yem--. N_____ y_ t______ N-k-t- y- t-e-n-. ----------------- Nokjta ye tyemna.
Az újság olcsó. Весн-к---е-е-тин. В_______ е е_____ В-с-и-о- е е-т-н- ----------------- Весникот е евтин. 0
Dye----ye s-----l. D_____ y_ s_______ D-e-o- y- s-y-t-l- ------------------ Dyenot ye svyetol.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + macedón (1-100) MP3 macedón (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…