Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   mk Читање и пишување

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [шест]

6 [shyest]

Читање и пишување

Chitaњye i pishoovaњye

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Én olvasok. Ја- ---а-. Ј__ ч_____ Ј-с ч-т-м- ---------- Јас читам. 0
Јa- -h--am. Ј__ c______ Ј-s c-i-a-. ----------- Јas chitam.
Egy betűt olvasok. Ја-----а- -дна-б--в-. Ј__ ч____ е___ б_____ Ј-с ч-т-м е-н- б-к-а- --------------------- Јас читам една буква. 0
Јa---h-----y-dn- -o----. Ј__ c_____ y____ b______ Ј-s c-i-a- y-d-a b-o-v-. ------------------------ Јas chitam yedna bookva.
Egy szót olvasok. Јас -и--- е--н-з---. Ј__ ч____ е___ з____ Ј-с ч-т-м е-е- з-о-. -------------------- Јас читам еден збор. 0
Ј-s----t-m yed-e- -b-r. Ј__ c_____ y_____ z____ Ј-s c-i-a- y-d-e- z-o-. ----------------------- Јas chitam yedyen zbor.
Egy mondatot olvasok. Ја- -и--- -д-а реч-ниц-. Ј__ ч____ е___ р________ Ј-с ч-т-м е-н- р-ч-н-ц-. ------------------------ Јас читам една реченица. 0
Јas-----am ----a --e------t-a. Ј__ c_____ y____ r____________ Ј-s c-i-a- y-d-a r-e-h-e-i-z-. ------------------------------ Јas chitam yedna ryechyenitza.
Egy levelet olvasok. Јас читам -д-- пи--о. Ј__ ч____ е___ п_____ Ј-с ч-т-м е-н- п-с-о- --------------------- Јас читам едно писмо. 0
Јa---h-ta- -e-n- -i---. Ј__ c_____ y____ p_____ Ј-s c-i-a- y-d-o p-s-o- ----------------------- Јas chitam yedno pismo.
Egy könyvet olvasok. Ј----итам --н--кни--. Ј__ ч____ е___ к_____ Ј-с ч-т-м е-н- к-и-а- --------------------- Јас читам една книга. 0
Јa--ch-ta--y-d-a-kn---a. Ј__ c_____ y____ k______ Ј-s c-i-a- y-d-a k-i-u-. ------------------------ Јas chitam yedna knigua.
Én olvasok. Ј---ч-т--. Ј__ ч_____ Ј-с ч-т-м- ---------- Јас читам. 0
Јa- ch-t-m. Ј__ c______ Ј-s c-i-a-. ----------- Јas chitam.
Te olvasol. Т- ч---ш. Т_ ч_____ Т- ч-т-ш- --------- Ти читаш. 0
T--chi--sh. T_ c_______ T- c-i-a-h- ----------- Ti chitash.
Ő olvas. То----т-. Т__ ч____ Т-ј ч-т-. --------- Тој чита. 0
Toј -hita. T__ c_____ T-ј c-i-a- ---------- Toј chita.
Én írok. Ја---иш--а-. Ј__ п_______ Ј-с п-ш-в-м- ------------ Јас пишувам. 0
Јas-----oo---. Ј__ p_________ Ј-s p-s-o-v-m- -------------- Јas pishoovam.
Egy betűt írok. Ј-с пиш---- е-на -----. Ј__ п______ е___ б_____ Ј-с п-ш-в-м е-н- б-к-а- ----------------------- Јас пишувам една буква. 0
Ј-s -i-h--vam yed-a----kv-. Ј__ p________ y____ b______ Ј-s p-s-o-v-m y-d-a b-o-v-. --------------------------- Јas pishoovam yedna bookva.
Egy szót írok. Ј----и-ува- е--н -бо-. Ј__ п______ е___ з____ Ј-с п-ш-в-м е-е- з-о-. ---------------------- Јас пишувам еден збор. 0
Јa- p-s----am---dy-- zb--. Ј__ p________ y_____ z____ Ј-s p-s-o-v-m y-d-e- z-o-. -------------------------- Јas pishoovam yedyen zbor.
Egy mondatot írok. Ј----иш--ам ---а--ечениц-. Ј__ п______ е___ р________ Ј-с п-ш-в-м е-н- р-ч-н-ц-. -------------------------- Јас пишувам една реченица. 0
Јas -----ov-m-y-d--------ye-----. Ј__ p________ y____ r____________ Ј-s p-s-o-v-m y-d-a r-e-h-e-i-z-. --------------------------------- Јas pishoovam yedna ryechyenitza.
Egy levelet írok. Ј-- п---в-м ед-- --с--. Ј__ п______ е___ п_____ Ј-с п-ш-в-м е-н- п-с-о- ----------------------- Јас пишувам едно писмо. 0
Ј-s-p-s----a- --d-o--is-o. Ј__ p________ y____ p_____ Ј-s p-s-o-v-m y-d-o p-s-o- -------------------------- Јas pishoovam yedno pismo.
Egy könyvet írok. Ј----и--ва--е--а ---га. Ј__ п______ е___ к_____ Ј-с п-ш-в-м е-н- к-и-а- ----------------------- Јас пишувам една книга. 0
Ј-s -is-oo-am -e------i-u-. Ј__ p________ y____ k______ Ј-s p-s-o-v-m y-d-a k-i-u-. --------------------------- Јas pishoovam yedna knigua.
Én írok. Јас-пи-ув--. Ј__ п_______ Ј-с п-ш-в-м- ------------ Јас пишувам. 0
Јa----s-oo--m. Ј__ p_________ Ј-s p-s-o-v-m- -------------- Јas pishoovam.
Te írsz. Т--п---ваш. Т_ п_______ Т- п-ш-в-ш- ----------- Ти пишуваш. 0
Ti-----o----h. T_ p__________ T- p-s-o-v-s-. -------------- Ti pishoovash.
Ő ír. То--п----а. Т__ п______ Т-ј п-ш-в-. ----------- Тој пишува. 0
Toј -isho-va. T__ p________ T-ј p-s-o-v-. ------------- Toј pishoova.

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…