Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   mk Читање и пишување

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [шест]

6 [shyest]

Читање и пишување

Chitaњye i pishoovaњye

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
Én olvasok. Ја--ч-т-м. Ј__ ч_____ Ј-с ч-т-м- ---------- Јас читам. 0
Јas ch-ta-. Ј__ c______ Ј-s c-i-a-. ----------- Јas chitam.
Egy betűt olvasok. Јас -итам---н- бу---. Ј__ ч____ е___ б_____ Ј-с ч-т-м е-н- б-к-а- --------------------- Јас читам една буква. 0
Ј-s chit----edn---ookv-. Ј__ c_____ y____ b______ Ј-s c-i-a- y-d-a b-o-v-. ------------------------ Јas chitam yedna bookva.
Egy szót olvasok. Ј-----т-- е--н --ор. Ј__ ч____ е___ з____ Ј-с ч-т-м е-е- з-о-. -------------------- Јас читам еден збор. 0
Ј-------a- y-d------o-. Ј__ c_____ y_____ z____ Ј-s c-i-a- y-d-e- z-o-. ----------------------- Јas chitam yedyen zbor.
Egy mondatot olvasok. Ј-с -и----една-р-ч-ниц-. Ј__ ч____ е___ р________ Ј-с ч-т-м е-н- р-ч-н-ц-. ------------------------ Јас читам една реченица. 0
Ј-- ----a- ye-n- -y-ch--ni-za. Ј__ c_____ y____ r____________ Ј-s c-i-a- y-d-a r-e-h-e-i-z-. ------------------------------ Јas chitam yedna ryechyenitza.
Egy levelet olvasok. Ј-с--ита- -д-о-писмо. Ј__ ч____ е___ п_____ Ј-с ч-т-м е-н- п-с-о- --------------------- Јас читам едно писмо. 0
Ј-s-c-it-m -e--- -i--o. Ј__ c_____ y____ p_____ Ј-s c-i-a- y-d-o p-s-o- ----------------------- Јas chitam yedno pismo.
Egy könyvet olvasok. Јас -и-а---д-а-книга. Ј__ ч____ е___ к_____ Ј-с ч-т-м е-н- к-и-а- --------------------- Јас читам една книга. 0
Јas c-it-- yed-a -ni--a. Ј__ c_____ y____ k______ Ј-s c-i-a- y-d-a k-i-u-. ------------------------ Јas chitam yedna knigua.
Én olvasok. Ј----и--м. Ј__ ч_____ Ј-с ч-т-м- ---------- Јас читам. 0
Ј-s c-it-m. Ј__ c______ Ј-s c-i-a-. ----------- Јas chitam.
Te olvasol. Т----т-ш. Т_ ч_____ Т- ч-т-ш- --------- Ти читаш. 0
Ti --it-s-. T_ c_______ T- c-i-a-h- ----------- Ti chitash.
Ő olvas. Тој -ит-. Т__ ч____ Т-ј ч-т-. --------- Тој чита. 0
T-- ch--a. T__ c_____ T-ј c-i-a- ---------- Toј chita.
Én írok. Ј-------в-м. Ј__ п_______ Ј-с п-ш-в-м- ------------ Јас пишувам. 0
Јas --s-oov--. Ј__ p_________ Ј-s p-s-o-v-m- -------------- Јas pishoovam.
Egy betűt írok. Ј-- -иш-в-м-е--а -у-в-. Ј__ п______ е___ б_____ Ј-с п-ш-в-м е-н- б-к-а- ----------------------- Јас пишувам една буква. 0
Ј----i-----a----dna-b-o---. Ј__ p________ y____ b______ Ј-s p-s-o-v-m y-d-a b-o-v-. --------------------------- Јas pishoovam yedna bookva.
Egy szót írok. Јас -ишу--- е--н--б--. Ј__ п______ е___ з____ Ј-с п-ш-в-м е-е- з-о-. ---------------------- Јас пишувам еден збор. 0
Ј-- -ish---a--ye--en -b--. Ј__ p________ y_____ z____ Ј-s p-s-o-v-m y-d-e- z-o-. -------------------------- Јas pishoovam yedyen zbor.
Egy mondatot írok. Јас --ш--а--е--а р-ч--и-а. Ј__ п______ е___ р________ Ј-с п-ш-в-м е-н- р-ч-н-ц-. -------------------------- Јас пишувам една реченица. 0
Ј---pi---o-am y---a r--ch-e-i-z-. Ј__ p________ y____ r____________ Ј-s p-s-o-v-m y-d-a r-e-h-e-i-z-. --------------------------------- Јas pishoovam yedna ryechyenitza.
Egy levelet írok. Ј-- -и-у-а-----о п-с--. Ј__ п______ е___ п_____ Ј-с п-ш-в-м е-н- п-с-о- ----------------------- Јас пишувам едно писмо. 0
Ј-- --s--ov-m----no-p-smo. Ј__ p________ y____ p_____ Ј-s p-s-o-v-m y-d-o p-s-o- -------------------------- Јas pishoovam yedno pismo.
Egy könyvet írok. Ј---пи-ува- едн--к-и-а. Ј__ п______ е___ к_____ Ј-с п-ш-в-м е-н- к-и-а- ----------------------- Јас пишувам една книга. 0
Ј-s -is--ovam y---a-k-i--a. Ј__ p________ y____ k______ Ј-s p-s-o-v-m y-d-a k-i-u-. --------------------------- Јas pishoovam yedna knigua.
Én írok. Ј---пишу---. Ј__ п_______ Ј-с п-ш-в-м- ------------ Јас пишувам. 0
Ј-s--is--ovam. Ј__ p_________ Ј-s p-s-o-v-m- -------------- Јas pishoovam.
Te írsz. Т--п--ув-ш. Т_ п_______ Т- п-ш-в-ш- ----------- Ти пишуваш. 0
Ti-pi--o--as-. T_ p__________ T- p-s-o-v-s-. -------------- Ti pishoovash.
Ő ír. Т----иш-ва. Т__ п______ Т-ј п-ш-в-. ----------- Тој пишува. 0
To- -is--o--. T__ p________ T-ј p-s-o-v-. ------------- Toј pishoova.

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…