Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   hi पढ़ना और लिखना

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

६ [छः]

6 [chhah]

पढ़ना और लिखना

padhana aur likhana

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Én olvasok. म---पढ़-ा /--ढ़-ी-हूँ मैं प__ / प__ हूँ म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
ma-n-padh-t- /--ad---e--hoon m___ p______ / p_______ h___ m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Egy betűt olvasok. मै- -क -क्-- पढ़ता-/ --़त- --ँ मैं ए_ अ___ प__ / प__ हूँ म-ं ए- अ-्-र प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m-in-e- ak--ar -a-ha---- -----tee----n m___ e_ a_____ p______ / p_______ h___ m-i- e- a-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar padhata / padhatee hoon
Egy szót olvasok. म-ं--- --्द -ढ--- ---ढ़त- ह-ँ मैं ए_ श__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- श-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m--- ----h--d --d---a ---a-------ho-n m___ e_ s____ p______ / p_______ h___ m-i- e- s-a-d p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd padhata / padhatee hoon
Egy mondatot olvasok. म------व---य --़त- /----ती-हूँ मैं ए_ वा__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- व-क-य प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main ---v---- pa-ha---- pa--a--- ho-n m___ e_ v____ p______ / p_______ h___ m-i- e- v-a-y p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky padhata / padhatee hoon
Egy levelet olvasok. म-ं ए- -त्- प--त- --प-़-ी--ूँ मैं ए_ प__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- प-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m--- -k -atr -a-h--a-/----h---e hoon m___ e_ p___ p______ / p_______ h___ m-i- e- p-t- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr padhata / padhatee hoon
Egy könyvet olvasok. मै---- -ुस----पढ--- --पढ़ती---ँ मैं ए_ पु___ प__ / प__ हूँ म-ं ए- प-स-त- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main -- -us--k--a--at- / padha--e hoon m___ e_ p_____ p______ / p_______ h___ m-i- e- p-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak padhata / padhatee hoon
Én olvasok. म-ं----ता --पढ-त----ँ मैं प__ / प__ हूँ म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main p---a-a----a-h-tee----n m___ p______ / p_______ h___ m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Te olvasol. त-म-पढ--े---प---ी हो तु_ प__ / प__ हो त-म प-़-े / प-़-ी ह- -------------------- तुम पढ़ते / पढ़ती हो 0
tu- pad--t--/--adh------o t__ p______ / p_______ h_ t-m p-d-a-e / p-d-a-e- h- ------------------------- tum padhate / padhatee ho
Ő olvas. वह-प-़-- है व_ प__ है व- प-़-ा ह- ----------- वह पढ़ता है 0
vah -adha----ai v__ p______ h__ v-h p-d-a-a h-i --------------- vah padhata hai
Én írok. मैं-ल-खता / ल-खती-ह-ँ मैं लि__ / लि__ हूँ म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
main--i--ata ----k-a--e--o-n m___ l______ / l_______ h___ m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Egy betűt írok. म----क--क्ष-----त- --लिख----ूँ मैं ए_ अ___ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- अ-्-र ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर लिखता / लिखती हूँ 0
ma-- -----s-ar lik--ta----ikha-e- ---n m___ e_ a_____ l______ / l_______ h___ m-i- e- a-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar likhata / likhatee hoon
Egy szót írok. म-- -- शब---लिख-ा---ल-खती ह-ँ मैं ए_ श__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- श-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द लिखता / लिखती हूँ 0
ma---e- ----- -ik---- / -ik-a--e -oon m___ e_ s____ l______ / l_______ h___ m-i- e- s-a-d l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd likhata / likhatee hoon
Egy mondatot írok. मै---क-वाक्य-लिखत- / -ि-त- हूँ मैं ए_ वा__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- व-क-य ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य लिखता / लिखती हूँ 0
m-i- e- ----y l----ta-- --k----e h-on m___ e_ v____ l______ / l_______ h___ m-i- e- v-a-y l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky likhata / likhatee hoon
Egy levelet írok. मै--एक प-्- -िख------िखती --ँ मैं ए_ प__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- प-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र लिखता / लिखती हूँ 0
ma-n e- p-tr-l-k-ata - li---te- --on m___ e_ p___ l______ / l_______ h___ m-i- e- p-t- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr likhata / likhatee hoon
Egy könyvet írok. मैं एक-प-स-त- ल-खत------खती -ूँ मैं ए_ पु___ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- प-स-त- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक लिखता / लिखती हूँ 0
main ek-p-sta- l-k--ta----ik--t-e ho-n m___ e_ p_____ l______ / l_______ h___ m-i- e- p-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak likhata / likhatee hoon
Én írok. मै----ख-ा-- लि--- हूँ मैं लि__ / लि__ हूँ म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
m-in---k-a---- l---a-e---o-n m___ l______ / l_______ h___ m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Te írsz. त---लि-ते - -िखत- -ो तु_ लि__ / लि__ हो त-म ल-ख-े / ल-ख-ी ह- -------------------- तुम लिखते / लिखती हो 0
t------ha-e /-------e- ho t__ l______ / l_______ h_ t-m l-k-a-e / l-k-a-e- h- ------------------------- tum likhate / likhatee ho
Ő ír. व---िखत- है व_ लि__ है व- ल-ख-ा ह- ----------- वह लिखता है 0
va---i-ha-a-hai v__ l______ h__ v-h l-k-a-a h-i --------------- vah likhata hai

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…