Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   hi पढ़ना और लिखना

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

६ [छः]

6 [chhah]

पढ़ना और लिखना

padhana aur likhana

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Én olvasok. मैं -ढ़ता-/ ----ी --ँ मैं प__ / प__ हूँ म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main pad--t--/ -adhat-e----n m___ p______ / p_______ h___ m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Egy betűt olvasok. म-- -क अक--र पढ़त- / ---त--ह-ँ मैं ए_ अ___ प__ / प__ हूँ म-ं ए- अ-्-र प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
mai---k-----ar-----a-a - ---ha--- ---n m___ e_ a_____ p______ / p_______ h___ m-i- e- a-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar padhata / padhatee hoon
Egy szót olvasok. म----- -ब्द-प-़ता-- --़ती-ह-ँ मैं ए_ श__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- श-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
mai---- s---- -----ta / pad-at-- ---n m___ e_ s____ p______ / p_______ h___ m-i- e- s-a-d p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd padhata / padhatee hoon
Egy mondatot olvasok. मैं एक-वा-्य---़---/ पढ़ती ह-ँ मैं ए_ वा__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- व-क-य प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
mai- e----aky ----a-a /----ha-e- -oon m___ e_ v____ p______ / p_______ h___ m-i- e- v-a-y p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky padhata / padhatee hoon
Egy levelet olvasok. म-- ए- प--र--ढ़-ा-- --़-- ह-ँ मैं ए_ प__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- प-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
ma-n--- p-tr-----at- / -ad-a--e--oon m___ e_ p___ p______ / p_______ h___ m-i- e- p-t- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr padhata / padhatee hoon
Egy könyvet olvasok. मै---------त--प-़-- / प--ती हूँ मैं ए_ पु___ प__ / प__ हूँ म-ं ए- प-स-त- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main -----s-a- --d-a-a-- pa-h---e----n m___ e_ p_____ p______ / p_______ h___ m-i- e- p-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak padhata / padhatee hoon
Én olvasok. म-ं-पढ-ता-- -ढ़-ी-ह-ँ मैं प__ / प__ हूँ म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m-----a--a-a-/---dha-ee h--n m___ p______ / p_______ h___ m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Te olvasol. त-- --़त----पढ़-- -ो तु_ प__ / प__ हो त-म प-़-े / प-़-ी ह- -------------------- तुम पढ़ते / पढ़ती हो 0
tu----d---e-- -ad------ho t__ p______ / p_______ h_ t-m p-d-a-e / p-d-a-e- h- ------------------------- tum padhate / padhatee ho
Ő olvas. वह ------है व_ प__ है व- प-़-ा ह- ----------- वह पढ़ता है 0
va-----h--a---i v__ p______ h__ v-h p-d-a-a h-i --------------- vah padhata hai
Én írok. म-ं -ि--ा-/ --ख-ी ह-ँ मैं लि__ / लि__ हूँ म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
ma-n-l-khat- -----hat-e -o-n m___ l______ / l_______ h___ m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Egy betűt írok. मैं -- ----------- - ---त- हूँ मैं ए_ अ___ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- अ-्-र ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर लिखता / लिखती हूँ 0
m--- -k -kshar-l--ha-- /---khate--ho-n m___ e_ a_____ l______ / l_______ h___ m-i- e- a-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar likhata / likhatee hoon
Egy szót írok. म--------्द-लिखत----लिखती---ँ मैं ए_ श__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- श-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द लिखता / लिखती हूँ 0
ma-- -k--ha-- l----t----l-k-at-- ---n m___ e_ s____ l______ / l_______ h___ m-i- e- s-a-d l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd likhata / likhatee hoon
Egy mondatot írok. मै---क-वाक----ि--- / --ख-ी---ँ मैं ए_ वा__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- व-क-य ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य लिखता / लिखती हूँ 0
m-i- e--v-ak-----h--a-/ l--ha--- h-on m___ e_ v____ l______ / l_______ h___ m-i- e- v-a-y l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky likhata / likhatee hoon
Egy levelet írok. म-- ----त्र-ल---ा / -ि--ी --ँ मैं ए_ प__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- प-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र लिखता / लिखती हूँ 0
mai- ek ----------t- /---k--t-e----n m___ e_ p___ l______ / l_______ h___ m-i- e- p-t- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr likhata / likhatee hoon
Egy könyvet írok. मै- -क -ुस-त---ि-त- /-लिखत- --ँ मैं ए_ पु___ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- प-स-त- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक लिखता / लिखती हूँ 0
m--- -k pus-a- -i---ta - -ik-a-e- -o-n m___ e_ p_____ l______ / l_______ h___ m-i- e- p-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak likhata / likhatee hoon
Én írok. म-- -िखता / ल--त--हूँ मैं लि__ / लि__ हूँ म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
m--n--i-hata / -i--ate- --on m___ l______ / l_______ h___ m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Te írsz. त-म ल-ख-- /-ल-ख-ी हो तु_ लि__ / लि__ हो त-म ल-ख-े / ल-ख-ी ह- -------------------- तुम लिखते / लिखती हो 0
tum-lik--te / l-kh--e- ho t__ l______ / l_______ h_ t-m l-k-a-e / l-k-a-e- h- ------------------------- tum likhate / likhatee ho
Ő ír. वह----ता है व_ लि__ है व- ल-ख-ा ह- ----------- वह लिखता है 0
v-- --khata---i v__ l______ h__ v-h l-k-a-a h-i --------------- vah likhata hai

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…