Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   hi पढ़ना और लिखना

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

६ [छः]

6 [chhah]

पढ़ना और लिखना

padhana aur likhana

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Én olvasok. म------ता-/ -ढ-त- --ँ मैं प__ / प__ हूँ म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m--n pad--t--/--ad-at---h--n m___ p______ / p_______ h___ m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Egy betűt olvasok. म-ं -- अ-्-र पढ़-- / -ढ़त---ूँ मैं ए_ अ___ प__ / प__ हूँ म-ं ए- अ-्-र प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m------ aks--r padh-t--------a-ee ho-n m___ e_ a_____ p______ / p_______ h___ m-i- e- a-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar padhata / padhatee hoon
Egy szót olvasok. म-- ए- शब्- प-़ता-/ -ढ--ी -ूँ मैं ए_ श__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- श-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
mai- e- -ha-d-pad-a-a-------a----h--n m___ e_ s____ p______ / p_______ h___ m-i- e- s-a-d p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd padhata / padhatee hoon
Egy mondatot olvasok. मैं एक वाक्य प-़त--/-प------ूँ मैं ए_ वा__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- व-क-य प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
mai- ek ---ky ---hat- /-padha------on m___ e_ v____ p______ / p_______ h___ m-i- e- v-a-y p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky padhata / padhatee hoon
Egy levelet olvasok. म-ं ए- -त्- प-़-----पढ़ती-हूँ मैं ए_ प__ प__ / प__ हूँ म-ं ए- प-्- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
m----ek--a----ad-----/-pad----e h-on m___ e_ p___ p______ / p_______ h___ m-i- e- p-t- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr padhata / padhatee hoon
Egy könyvet olvasok. म----क--ु---- पढ़-ा / -ढ--ी --ँ मैं ए_ पु___ प__ / प__ हूँ म-ं ए- प-स-त- प-़-ा / प-़-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
ma-n-ek----ta--p-dh--- --padh---e---on m___ e_ p_____ p______ / p_______ h___ m-i- e- p-s-a- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak padhata / padhatee hoon
Én olvasok. म-- -ढ-त- - ---ती---ँ मैं प__ / प__ हूँ म-ं प-़-ा / प-़-ी ह-ँ --------------------- मैं पढ़ता / पढ़ती हूँ 0
main -ad-a---/-p-d-at-- h--n m___ p______ / p_______ h___ m-i- p-d-a-a / p-d-a-e- h-o- ---------------------------- main padhata / padhatee hoon
Te olvasol. तु- ----- / -ढ़-ी हो तु_ प__ / प__ हो त-म प-़-े / प-़-ी ह- -------------------- तुम पढ़ते / पढ़ती हो 0
t-m--a--at- ---a-h---e--o t__ p______ / p_______ h_ t-m p-d-a-e / p-d-a-e- h- ------------------------- tum padhate / padhatee ho
Ő olvas. वह --़त- -ै व_ प__ है व- प-़-ा ह- ----------- वह पढ़ता है 0
v-- ---h--a -ai v__ p______ h__ v-h p-d-a-a h-i --------------- vah padhata hai
Én írok. म-ं-ल-खता-------- --ँ मैं लि__ / लि__ हूँ म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
m--- l-khat- / -i-hat-- -o-n m___ l______ / l_______ h___ m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Egy betűt írok. म-ं ए- अ-्षर ----ा ----खती---ँ मैं ए_ अ___ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- अ-्-र ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक अक्षर लिखता / लिखती हूँ 0
mai--e-------- --khata ---ikh--ee-ho-n m___ e_ a_____ l______ / l_______ h___ m-i- e- a-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek akshar likhata / likhatee hoon
Egy szót írok. म-ं ए--शब्द--िखता ------ी --ँ मैं ए_ श__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- श-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक शब्द लिखता / लिखती हूँ 0
mai---k s--b---ik---- - -ik-at-e -o-n m___ e_ s____ l______ / l_______ h___ m-i- e- s-a-d l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek shabd likhata / likhatee hoon
Egy mondatot írok. म----क --क्य----ता-- -िख-- --ँ मैं ए_ वा__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- व-क-य ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------ मैं एक वाक्य लिखता / लिखती हूँ 0
main--- va----l--ha-a / --k----e h-on m___ e_ v____ l______ / l_______ h___ m-i- e- v-a-y l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------- main ek vaaky likhata / likhatee hoon
Egy levelet írok. मैं--क प-----ि-त- /--िख-ी ह-ँ मैं ए_ प__ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- प-्- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ----------------------------- मैं एक पत्र लिखता / लिखती हूँ 0
main ek --t--l---a---/ li-ha-----oon m___ e_ p___ l______ / l_______ h___ m-i- e- p-t- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ------------------------------------ main ek patr likhata / likhatee hoon
Egy könyvet írok. मै- -- ---्-- --ख-- / -िख---ह-ँ मैं ए_ पु___ लि__ / लि__ हूँ म-ं ए- प-स-त- ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ ------------------------------- मैं एक पुस्तक लिखता / लिखती हूँ 0
ma-- ek-----ak-l-k--t- / lik---e---oon m___ e_ p_____ l______ / l_______ h___ m-i- e- p-s-a- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- -------------------------------------- main ek pustak likhata / likhatee hoon
Én írok. मै- --खता-/-ल-खत- -ूँ मैं लि__ / लि__ हूँ म-ं ल-ख-ा / ल-ख-ी ह-ँ --------------------- मैं लिखता / लिखती हूँ 0
ma-- l-kh--a / --k-at-e--o-n m___ l______ / l_______ h___ m-i- l-k-a-a / l-k-a-e- h-o- ---------------------------- main likhata / likhatee hoon
Te írsz. त---लिख-- / लि-ती--ो तु_ लि__ / लि__ हो त-म ल-ख-े / ल-ख-ी ह- -------------------- तुम लिखते / लिखती हो 0
t-m-l---at- / lik-atee ho t__ l______ / l_______ h_ t-m l-k-a-e / l-k-a-e- h- ------------------------- tum likhate / likhatee ho
Ő ír. व-----त- है व_ लि__ है व- ल-ख-ा ह- ----------- वह लिखता है 0
va--li--at- hai v__ l______ h__ v-h l-k-a-a h-i --------------- vah likhata hai

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…