Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   hi कुछ अच्छा लगना

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

७० [सत्तर]

70 [sattar]

कुछ अच्छा लगना

kuchh achchha lagana

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar hindi Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? क्या-आ----धू-्रपा---र-----? क्_ आ__ धू____ क__ है_ क-य- आ-क- ध-म-र-ा- क-न- ह-? --------------------------- क्या आपको धूम्रपान करना है? 0
kuc----chch-a----ana k____ a______ l_____ k-c-h a-h-h-a l-g-n- -------------------- kuchh achchha lagana
Szeretne táncolni? क--ा ---ो-----ा -ै? क्_ आ__ ना__ है_ क-य- आ-क- न-च-ा ह-? ------------------- क्या आपको नाचना है? 0
k-ch- ----h-a-la-a-a k____ a______ l_____ k-c-h a-h-h-a l-g-n- -------------------- kuchh achchha lagana
Szeretne sétálni? क्-ा -प ---ना -ाह-- --च---ी-है-? क्_ आ_ ट___ चा__ / चा__ हैं_ क-य- आ- ट-ल-ा च-ह-े / च-ह-ी ह-ं- -------------------------------- क्या आप टहलना चाहते / चाहती हैं? 0
kya ------ d-oomrap-a----ran---ai? k__ a_____ d__________ k_____ h___ k-a a-p-k- d-o-m-a-a-n k-r-n- h-i- ---------------------------------- kya aapako dhoomrapaan karana hai?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. मु------्-प----र-ा है मु_ धू____ क__ है म-झ- ध-म-र-ा- क-न- ह- --------------------- मुझे धूम्रपान करना है 0
k-- -a-ak--d--o-r-p-an ka-ana -ai? k__ a_____ d__________ k_____ h___ k-a a-p-k- d-o-m-a-a-n k-r-n- h-i- ---------------------------------- kya aapako dhoomrapaan karana hai?
Szeretnél egy cigarettát? क--ा तु-्ह-ं -िग--ट ---ि-? क्_ तु__ सि___ चा___ क-य- त-म-ह-ं स-ग-े- च-ह-ए- -------------------------- क्या तुम्हें सिगरेट चाहिए? 0
k-a -a---- ---o-r-pa----ara-- h-i? k__ a_____ d__________ k_____ h___ k-a a-p-k- d-o-m-a-a-n k-r-n- h-i- ---------------------------------- kya aapako dhoomrapaan karana hai?
Ő tüzet szeretne. उस-ो -ु-ग-ने के-ल-- --- च-हिए उ__ सु___ के लि_ कु_ चा__ उ-क- स-ल-ा-े क- ल-ए क-छ च-ह-ए ----------------------------- उसको सुलगाने के लिए कुछ चाहिए 0
kya-a-pa-o -aacha-a h--? k__ a_____ n_______ h___ k-a a-p-k- n-a-h-n- h-i- ------------------------ kya aapako naachana hai?
Szeretnék inni valamit. म---कुछ--ी-- ----ा-/--ाह-- ह-ँ मैं कु_ पी_ चा__ / चा__ हूँ म-ं क-छ प-न- च-ह-ा / च-ह-ी ह-ँ ------------------------------ मैं कुछ पीना चाहता / चाहती हूँ 0
k-a---p--- -a--h--- -ai? k__ a_____ n_______ h___ k-a a-p-k- n-a-h-n- h-i- ------------------------ kya aapako naachana hai?
Szeretnék enni valamit. म-ं--ु--ख--- चाहता ----ह-ी -ूँ मैं कु_ खा_ चा__ / चा__ हूँ म-ं क-छ ख-न- च-ह-ा / च-ह-ी ह-ँ ------------------------------ मैं कुछ खाना चाहता / चाहती हूँ 0
k-a-aap--o-----h--a -a-? k__ a_____ n_______ h___ k-a a-p-k- n-a-h-n- h-i- ------------------------ kya aapako naachana hai?
Szeretném kicsit kipihenni magam. म-ं -ो-- आर-म करना --ह-ा /--ाहती-ह-ँ मैं थो_ आ__ क__ चा__ / चा__ हूँ म-ं थ-ड़- आ-ा- क-न- च-ह-ा / च-ह-ी ह-ँ ------------------------------------ मैं थोड़ा आराम करना चाहता / चाहती हूँ 0
k-- aa- -ahal-n------hat- - c---h--e- h---? k__ a__ t_______ c_______ / c________ h____ k-a a-p t-h-l-n- c-a-h-t- / c-a-h-t-e h-i-? ------------------------------------------- kya aap tahalana chaahate / chaahatee hain?
Szeretnék kérdezni öntől valamit. मैं-आप-स---ु- पूछना -ाह-- /---ह-ी -ूँ मैं आ_ से कु_ पू__ चा__ / चा__ हूँ म-ं आ- स- क-छ प-छ-ा च-ह-ा / च-ह-ी ह-ँ ------------------------------------- मैं आप से कुछ पूछना चाहता / चाहती हूँ 0
k-a --- --h-lan--ch-ah--e-/-ch---a--- -ain? k__ a__ t_______ c_______ / c________ h____ k-a a-p t-h-l-n- c-a-h-t- / c-a-h-t-e h-i-? ------------------------------------------- kya aap tahalana chaahate / chaahatee hain?
Szeretném önt megkérni valamire. मै-----से-कु------ी--रन--चाहता-/ -ाह-ी -ूँ मैं आ_ से कु_ बि__ क__ चा__ / चा__ हूँ म-ं आ- स- क-छ ब-न-ी क-न- च-ह-ा / च-ह-ी ह-ँ ------------------------------------------ मैं आप से कुछ बिनती करना चाहता / चाहती हूँ 0
kya--ap----a-ana -h--hate /---a--a-e- ha-n? k__ a__ t_______ c_______ / c________ h____ k-a a-p t-h-l-n- c-a-h-t- / c-a-h-t-e h-i-? ------------------------------------------- kya aap tahalana chaahate / chaahatee hain?
Szeretném önt meghívni valamire. मैं आपक- -िम-्---ण-द-ना चा-ता---च---- ह-ँ मैं आ__ नि_____ दे_ चा__ / चा__ हूँ म-ं आ-क- न-म-्-्-ण द-न- च-ह-ा / च-ह-ी ह-ँ ----------------------------------------- मैं आपको निमन्त्रण देना चाहता / चाहती हूँ 0
m-j---dh-om-ap--- -----a --i m____ d__________ k_____ h__ m-j-e d-o-m-a-a-n k-r-n- h-i ---------------------------- mujhe dhoomrapaan karana hai
Mit szeretne, kérem? आप क--ा-चाह-े --चाहती --ं? आ_ क्_ चा__ / चा__ हैं_ आ- क-य- च-ह-े / च-ह-ी ह-ं- -------------------------- आप क्या चाहते / चाहती हैं? 0
m--h---h-o--ap-an--ar--a h-i m____ d__________ k_____ h__ m-j-e d-o-m-a-a-n k-r-n- h-i ---------------------------- mujhe dhoomrapaan karana hai
Szeretne egy kávét? क्या आप-कॉ--- पी-ा ---ते --च--त- -ैं? क्_ आ_ कॉ_ पी_ चा__ / चा__ हैं_ क-य- आ- क-फ-ी प-न- च-ह-े / च-ह-ी ह-ं- ------------------------------------- क्या आप कॉफ़ी पीना चाहते / चाहती हैं? 0
mu-h- --oomra--a- -a--n- hai m____ d__________ k_____ h__ m-j-e d-o-m-a-a-n k-r-n- h-i ---------------------------- mujhe dhoomrapaan karana hai
Vagy inkább egy teát szeretne? या आप--ा--पीना --ह-- / ----ी---ं? या आ_ चा_ पी_ चा__ / चा__ हैं_ य- आ- च-य प-न- च-ह-े / च-ह-ी ह-ं- --------------------------------- या आप चाय पीना चाहते / चाहती हैं? 0
ky---u--e- -ig-re- -h----e? k__ t_____ s______ c_______ k-a t-m-e- s-g-r-t c-a-h-e- --------------------------- kya tumhen sigaret chaahie?
Haza szeretnénk menni. हम -र ---ा ---ते -ैं ह_ घ_ जा_ चा__ हैं ह- घ- ज-न- च-ह-े ह-ं -------------------- हम घर जाना चाहते हैं 0
ky---um------g--e--ch-----? k__ t_____ s______ c_______ k-a t-m-e- s-g-r-t c-a-h-e- --------------------------- kya tumhen sigaret chaahie?
Szeretnétek egy taxit? क्-ा--ुम---- -ै-्सी-च-ह--? क्_ तु__ टै__ चा___ क-य- त-म-ह-ं ट-क-स- च-ह-ए- -------------------------- क्या तुम्हें टैक्सी चाहिए? 0
k-- -umh---siga-e- cha-h-e? k__ t_____ s______ c_______ k-a t-m-e- s-g-r-t c-a-h-e- --------------------------- kya tumhen sigaret chaahie?
Telefonálni szeretnének. वे---लिफ-न-क--ा-चा----ह-ं वे टे___ क__ चा__ हैं व- ट-ल-फ-न क-न- च-ह-े ह-ं ------------------------- वे टेलिफोन करना चाहते हैं 0
us-k--su---aa-e--e-l-- -uchh-c--ah-e u____ s________ k_ l__ k____ c______ u-a-o s-l-g-a-e k- l-e k-c-h c-a-h-e ------------------------------------ usako sulagaane ke lie kuchh chaahie

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + hindi (1-100) MP3 hindi (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…