Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   be нечага хацець

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [семдзесят]

70 [semdzesyat]

нечага хацець

nechaga khatsets’

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar belorusz Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? Х-ча-- --р---? Х_____ к______ Х-ч-ц- к-р-ц-? -------------- Хочаце курыць? 0
n--hag- -h-t-e--’ n______ k________ n-c-a-a k-a-s-t-’ ----------------- nechaga khatsets’
Szeretne táncolni? Хоч-------а-ца-ац-? Х_____ п___________ Х-ч-ц- п-т-н-а-а-ь- ------------------- Хочаце патанцаваць? 0
nech--a--h---e--’ n______ k________ n-c-a-a k-a-s-t-’ ----------------- nechaga khatsets’
Szeretne sétálni? Хо-аце п---уляц--? Х_____ п__________ Х-ч-ц- п-а-у-я-ц-? ------------------ Хочаце прагуляцца? 0
K-ocha--e--ur-t-’? K________ k_______ K-o-h-t-e k-r-t-’- ------------------ Khochatse kuryts’?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. Я х-----у--ц-. Я х___ к______ Я х-ч- к-р-ц-. -------------- Я хачу курыць. 0
Kh---a----------’? K________ k_______ K-o-h-t-e k-r-t-’- ------------------ Khochatse kuryts’?
Szeretnél egy cigarettát? Х-чаш цыгар-т-? Х____ ц________ Х-ч-ш ц-г-р-т-? --------------- Хочаш цыгарэту? 0
Kh---a--e ku--t--? K________ k_______ K-o-h-t-e k-r-t-’- ------------------ Khochatse kuryts’?
Ő tüzet szeretne. Ё- х--а-п--к-р-ц-. Ё_ х___ п_________ Ё- х-ч- п-ы-у-ы-ь- ------------------ Ён хоча прыкурыць. 0
K--c--t---p-ta-----ats-? K________ p_____________ K-o-h-t-e p-t-n-s-v-t-’- ------------------------ Khochatse patantsavats’?
Szeretnék inni valamit. Я-хацеў----/ хац-л------а-о---буд-ь-п---ць. Я х____ б_ / х_____ б_ ч___________ п______ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- ч-г---е-у-з- п-п-ц-. ------------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы чаго-небудзь папіць. 0
K--cha-s- pata--sa-at-’? K________ p_____________ K-o-h-t-e p-t-n-s-v-t-’- ------------------------ Khochatse patantsavats’?
Szeretnék enni valamit. Я-хац-ў б- / -а---а-бы---го-н-буд-- -ае---. Я х____ б_ / х_____ б_ ч___________ п______ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- ч-г---е-у-з- п-е-ц-. ------------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы чаго-небудзь паесці. 0
Kh--ha--e--a--nt-a-a-s-? K________ p_____________ K-o-h-t-e p-t-n-s-v-t-’- ------------------------ Khochatse patantsavats’?
Szeretném kicsit kipihenni magam. Я хаце- -ы - хац-л---ы-т-о-і-адпач-ц-. Я х____ б_ / х_____ б_ т____ а________ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- т-о-і а-п-ч-ц-. -------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы трохі адпачыць. 0
K---h-t-e---a-ul--ts-s-? K________ p_____________ K-o-h-t-e p-a-u-y-t-t-a- ------------------------ Khochatse pragulyatstsa?
Szeretnék kérdezni öntől valamit. Я---це---- -------а бы ----а---Ва---п-тац-. Я х____ б_ / х_____ б_ н____ ў В__ с_______ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- н-ш-а ў В-с с-ы-а-ь- ------------------------------------------- Я хацеў бы / хацела бы нешта ў Вас спытаць. 0
K----atse-p---u---tst-a? K________ p_____________ K-o-h-t-e p-a-u-y-t-t-a- ------------------------ Khochatse pragulyatstsa?
Szeretném önt megkérni valamire. Я-хац-- ---- хаце------В-- -б-ч----ці пап-а-іц-. Я х____ б_ / х_____ б_ В__ а_ ч______ п_________ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- В-с а- ч-м-ь-і п-п-а-і-ь- ------------------------------------------------ Я хацеў бы / хацела бы Вас аб чымсьці папрасіць. 0
K------se pr------tstsa? K________ p_____________ K-o-h-t-e p-a-u-y-t-t-a- ------------------------ Khochatse pragulyatstsa?
Szeretném önt meghívni valamire. Я хаце---ы-/------- -ы -а--на шт-сьц--з--расі--. Я х____ б_ / х_____ б_ В__ н_ ш______ з_________ Я х-ц-ў б- / х-ц-л- б- В-с н- ш-о-ь-і з-п-а-і-ь- ------------------------------------------------ Я хацеў бы / хацела бы Вас на штосьці запрасіць. 0
Ya-k---h--ku---s-. Y_ k_____ k_______ Y- k-a-h- k-r-t-’- ------------------ Ya khachu kuryts’.
Mit szeretne, kérem? Што-В- --д--ц-? Ш__ В_ ж_______ Ш-о В- ж-д-е-е- --------------- Што Вы жадаеце? 0
Y- -h--h- -u-yt--. Y_ k_____ k_______ Y- k-a-h- k-r-t-’- ------------------ Ya khachu kuryts’.
Szeretne egy kávét? Жадаец--ка-ы? Ж______ к____ Ж-д-е-е к-в-? ------------- Жадаеце кавы? 0
Ya-kh-ch- --r---’. Y_ k_____ k_______ Y- k-a-h- k-r-t-’- ------------------ Ya khachu kuryts’.
Vagy inkább egy teát szeretne? А-о-Ва- --пе--гар-аты? А__ В__ л____ г_______ А-о В-м л-п-й г-р-а-ы- ---------------------- Або Вам лепей гарбаты? 0
K-o--ash-t-yg-r-tu? K_______ t_________ K-o-h-s- t-y-a-e-u- ------------------- Khochash tsygaretu?
Haza szeretnénk menni. М--х-ч-- еха----адом-. М_ х____ е____ д______ М- х-ч-м е-а-ь д-д-м-. ---------------------- Мы хочам ехаць дадому. 0
Kh-cha-h-tsyg-r-t-? K_______ t_________ K-o-h-s- t-y-a-e-u- ------------------- Khochash tsygaretu?
Szeretnétek egy taxit? Вам п--рэбнае-т-кс-? В__ п________ т_____ В-м п-т-э-н-е т-к-і- -------------------- Вам патрэбнае таксі? 0
K--c---h--sy---et-? K_______ t_________ K-o-h-s- t-y-a-e-u- ------------------- Khochash tsygaretu?
Telefonálni szeretnének. Я-ы -----ь -а-э--фан-ва--. Я__ х_____ п______________ Я-ы х-ч-ц- п-т-л-ф-н-в-ц-. -------------------------- Яны хочуць патэлефанаваць. 0
En kh-ch- ------yt-’. E_ k_____ p__________ E- k-o-h- p-y-u-y-s-. --------------------- En khocha prykuryts’.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + belorusz (1-100) MP3 belorusz (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…