Kifejezéstár

hu valamit akarni, kedvelni, szeretni   »   ko 뭘 하고 싶어요

70 [hetven]

valamit akarni, kedvelni, szeretni

valamit akarni, kedvelni, szeretni

70 [일흔]

70 [ilheun]

뭘 하고 싶어요

mwol hago sip-eoyo

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar koreai Lejátszás Több
Szeretne dohányozni / rágyújtani? 담-를--우고 싶-요? 담__ 피__ 싶___ 담-를 피-고 싶-요- ------------ 담배를 피우고 싶어요? 0
mwo- -ag- -i--eo-o m___ h___ s_______ m-o- h-g- s-p-e-y- ------------------ mwol hago sip-eoyo
Szeretne táncolni? 춤--추고-싶어-? 춤_ 추_ 싶___ 춤- 추- 싶-요- ---------- 춤을 추고 싶어요? 0
mwo----go -i---oyo m___ h___ s_______ m-o- h-g- s-p-e-y- ------------------ mwol hago sip-eoyo
Szeretne sétálni? 산책------어요? 산__ 하_ 싶___ 산-을 하- 싶-요- ----------- 산책을 하고 싶어요? 0
da--ae---l---u-o s-p-eoyo? d_________ p____ s________ d-m-a-l-u- p-u-o s-p-e-y-? -------------------------- dambaeleul piugo sip-eoyo?
Szeretnék dohányozni / rágyújtani. 저- 담-를---- 싶어-. 저_ 담__ 피__ 싶___ 저- 담-를 피-고 싶-요- --------------- 저는 담배를 피우고 싶어요. 0
dam--el--- p-u----i--eo-o? d_________ p____ s________ d-m-a-l-u- p-u-o s-p-e-y-? -------------------------- dambaeleul piugo sip-eoyo?
Szeretnél egy cigarettát? 담-를---고 싶--? 담__ 피__ 싶___ 담-를 피-고 싶-요- ------------ 담배를 피우고 싶어요? 0
d---a--e----iu-- -------o? d_________ p____ s________ d-m-a-l-u- p-u-o s-p-e-y-? -------------------------- dambaeleul piugo sip-eoyo?
Ő tüzet szeretne. 그-----원--. 그_ 불_ 원___ 그- 불- 원-요- ---------- 그는 불을 원해요. 0
c--m---l chu---sip-e-yo? c_______ c____ s________ c-u---u- c-u-o s-p-e-y-? ------------------------ chum-eul chugo sip-eoyo?
Szeretnék inni valamit. 저는-뭘-마-고 -어요. 저_ 뭘 마__ 싶___ 저- 뭘 마-고 싶-요- ------------- 저는 뭘 마시고 싶어요. 0
ch-----l-c-ugo------oy-? c_______ c____ s________ c-u---u- c-u-o s-p-e-y-? ------------------------ chum-eul chugo sip-eoyo?
Szeretnék enni valamit. 저는 뭘 ----어-. 저_ 뭘 먹_ 싶___ 저- 뭘 먹- 싶-요- ------------ 저는 뭘 먹고 싶어요. 0
c-u----l--hugo--i--e--o? c_______ c____ s________ c-u---u- c-u-o s-p-e-y-? ------------------------ chum-eul chugo sip-eoyo?
Szeretném kicsit kipihenni magam. 저- -금 -- --요. 저_ 조_ 쉬_ 싶___ 저- 조- 쉬- 싶-요- ------------- 저는 조금 쉬고 싶어요. 0
san--a-g-eu- h--o-si--e--o? s___________ h___ s________ s-n-h-e---u- h-g- s-p-e-y-? --------------------------- sanchaeg-eul hago sip-eoyo?
Szeretnék kérdezni öntől valamit. 저- 당신---뭘-물어------. 저_ 당___ 뭘 물___ 싶___ 저- 당-에- 뭘 물-보- 싶-요- ------------------- 저는 당신에게 뭘 물어보고 싶어요. 0
sa-c-a-g-eul h--o s-p-e-yo? s___________ h___ s________ s-n-h-e---u- h-g- s-p-e-y-? --------------------------- sanchaeg-eul hago sip-eoyo?
Szeretném önt megkérni valamire. 저는--신에- 뭘-부--고 싶어-. 저_ 당___ 뭘 부___ 싶___ 저- 당-에- 뭘 부-하- 싶-요- ------------------- 저는 당신에게 뭘 부탁하고 싶어요. 0
sa--h-eg-------go sip--o-o? s___________ h___ s________ s-n-h-e---u- h-g- s-p-e-y-? --------------------------- sanchaeg-eul hago sip-eoyo?
Szeretném önt meghívni valamire. 저는--신에게---대접-고 ---. 저_ 당___ 뭘 대___ 싶___ 저- 당-에- 뭘 대-하- 싶-요- ------------------- 저는 당신에게 뭘 대접하고 싶어요. 0
jeon------m---leul--iugo s---e--o. j______ d_________ p____ s________ j-o-e-n d-m-a-l-u- p-u-o s-p-e-y-. ---------------------------------- jeoneun dambaeleul piugo sip-eoyo.
Mit szeretne, kérem? 뭘-마---싶어요? 뭘 마__ 싶___ 뭘 마-고 싶-요- ---------- 뭘 마시고 싶어요? 0
j--neun -a-bael-u- ---go s-p-eo--. j______ d_________ p____ s________ j-o-e-n d-m-a-l-u- p-u-o s-p-e-y-. ---------------------------------- jeoneun dambaeleul piugo sip-eoyo.
Szeretne egy kávét? 커-- -시고-싶어-? 커__ 마__ 싶___ 커-를 마-고 싶-요- ------------ 커피를 마시고 싶어요? 0
jeone-- dam--e-eul p--g- -i---oy-. j______ d_________ p____ s________ j-o-e-n d-m-a-l-u- p-u-o s-p-e-y-. ---------------------------------- jeoneun dambaeleul piugo sip-eoyo.
Vagy inkább egy teát szeretne? 아-- 차가-더-좋아-? 아__ 차_ 더 좋___ 아-면 차- 더 좋-요- ------------- 아니면 차가 더 좋아요? 0
da-b-e--u----ug---ip-eo-o? d_________ p____ s________ d-m-a-l-u- p-u-o s-p-e-y-? -------------------------- dambaeleul piugo sip-eoyo?
Haza szeretnénk menni. 우---집으--가- 싶-요. 우__ 집__ 가_ 싶___ 우-는 집-로 가- 싶-요- --------------- 우리는 집으로 가고 싶어요. 0
d--bael------u-o--ip--oy-? d_________ p____ s________ d-m-a-l-u- p-u-o s-p-e-y-? -------------------------- dambaeleul piugo sip-eoyo?
Szeretnétek egy taxit? 택시를 원--? 택__ 원___ 택-를 원-요- -------- 택시를 원해요? 0
damb-el--- --u-o -ip-e---? d_________ p____ s________ d-m-a-l-u- p-u-o s-p-e-y-? -------------------------- dambaeleul piugo sip-eoyo?
Telefonálni szeretnének. 그들은-전화- -- 싶-요. 그__ 전__ 하_ 싶___ 그-은 전-를 하- 싶-요- --------------- 그들은 전화를 하고 싶어요. 0
g-u-e-n-----e---w-n---y-. g______ b______ w________ g-u-e-n b-l-e-l w-n-a-y-. ------------------------- geuneun bul-eul wonhaeyo.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + koreai (1-100) MP3 koreai (1-100)

Két nyelv = két nyelvi centrum!

Az, hogy mikor tanulunk meg egy második nyelvet agyunk számára nem mindegy. Ez azért van, mert az agyunk más és más tárhellyel rendelkezik a különböző nyelvek számára. Nem egy helyen kerül tárolásra az összes nyelv amit megtanulunk. Azon nyelvek melyeket felnőttként tanulunk meg, saját tárhellyel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy agyunk az új szabályokat egy másik helyen dolgozza fel. Nem az anyanyelvvel együtt kerülnek tárolásra. Viszont azok az emberek akik kétnyelvűen nőnek fel, csak egy területet használnak. Erre az eredményre jutott több kutatás is. Neurológusok megvizsgáltak több tesztalanyt is. Az alanyok két nyelven beszéltek folyékonyan. Az alanyok egy része azonban két nyelvvel nőtt fel. A csoport másik része viszont később tanulta meg a második nyelvet. A nyelvi feladványok közben a kutatók mérték az agyi aktivitást. Így meg tudták vizsgálni, hogy a tesztek alatt az agy mely részei dolgoztak. És azt látták hogy azok akik később tanulták meg a nyelvet, két nyelv központtal rendelkeztek! Azt, hogy ez így van, már rég óta sejtették a kutatók. Az agyi sérülésekkel rendelkező emberek különböző tünetekkel rendelkeznek. Így az agy sérülése beszédproblémákhoz is vezethet. Az érintettek ilyenkor rosszabbul tudnak szavakat kifejezni vagy megérteni. A kétnyelvű sérültek viszont néha különleges tünetekkel rendelkeznek. A nyelvi nehézségeik nem feltétlenül érintik mindkét nyelvet. Ha csak az egyik terület sérült, a másik még működhet. Ilyenkor a beteg az egyik nyelvet jobban beszéli mint a másikat. A két nyelvet ilyenkor különböző gyorsasággal tanulják meg újra. Ez bizonyítja, hogy a két nyelv nem ugyanott tárolódik. Mivel nem egyszerre lettek elsajátítva, két centrum alakult ki. Azt, hogy hogyan kezeli az agyunk a különböző nyelveket, még nem tudjuk. Az új felismerések új tanulási módszerekhez vezethetnek…