मी -क-शब-द-वाचत-आहे.
मी ए_ श__ वा__ आ__
म- ए- श-्- व-च- आ-े-
--------------------
मी एक शब्द वाचत आहे. 0 mī vāc-t- --ē.m_ v_____ ā___m- v-c-t- ā-ē---------------mī vācata āhē.
मी ----ुस्-क -ि-------.
मी ए_ पु___ लि__ आ__
म- ए- प-स-त- ल-ह-त आ-े-
-----------------------
मी एक पुस्तक लिहित आहे. 0 Mī-ēka -a------cata----.M_ ē__ p____ v_____ ā___M- ē-a p-t-a v-c-t- ā-ē-------------------------Mī ēka patra vācata āhē.
A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg.
Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg.
Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek.
Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük.
A kiejtés is sokszor ugyanolyan.
A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló.
Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes.
Ugyanis nincsen tekintettel határokra.
Földrajzi határokra se.
És főleg nem nyelvi határokra.
Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek.
A
hotel
szó egy jó példa erre.
A világon majdnem mindenhol létezik.
Sok internacionalizmus a tudományból származik.
Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte.
Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van.
Ugyanabból a szóból fejlődtek.
A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik.
Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből.
A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak.
Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai.
Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek.
A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre.
Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek.
Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon.
Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is.
Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá!
A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…