Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   mr भूतकाळ ३

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

८३ [त्र्याऐंशी]

83 [Tryā'ainśī]

भूतकाळ ३

bhūtakāḷa 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar maráthi Lejátszás Több
telefonálni टेल-फोन कर-े टे___ क__ ट-ल-फ-न क-ण- ------------ टेलिफोन करणे 0
bh-t-kāḷa-3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāḷa 3
Telefonáltam. म- ----फोन--े-ा. मी टे___ के__ म- ट-ल-फ-न क-ल-. ---------------- मी टेलिफोन केला. 0
b-ū-ak--a 3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāḷa 3
Az egész időben telefonáltam. मी-सं-ू-्ण --ळ---ल--ोन-- बो-त-हो--.-- ह-ते. मी सं___ वे_ टे_____ बो__ हो__ / हो__ म- स-प-र-ण व-ळ ट-ल-फ-न-र ब-ल- ह-त-. / ह-त-. ------------------------------------------- मी संपूर्ण वेळ टेलिफोनवर बोलत होतो. / होते. 0
ṭ-li-hōna ----ṇē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
kérdezni वि---णे वि___ व-च-र-े ------- विचारणे 0
ṭēli-hō-a k-r--ē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
Kérdeztem. मी-वि-ा---. मी वि____ म- व-च-र-े- ----------- मी विचारले. 0
ṭ--i--ōn- ---aṇē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
Mindig kérdeztem. मी-----मीच-व--ा-त--ल-. मी ने___ वि___ आ__ म- न-ह-म-च व-च-र- आ-ो- ---------------------- मी नेहेमीच विचारत आलो. 0
mī------hōna -ēl-. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
mesélni निवे-न क-णे नि___ क__ न-व-द- क-ण- ----------- निवेदन करणे 0
mī--ēli--ōna --l-. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
Meséltem. मी-----दन क--े. मी नि___ के__ म- न-व-द- क-ल-. --------------- मी निवेदन केले. 0
mī--ē---h-na-k-l-. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
Az egész történetet elmeséltem. मी-प-र---कहा-----वे-न केली. मी पू__ क__ नि___ के__ म- प-र-ण क-ा-ी न-व-द- क-ल-. --------------------------- मी पूर्ण कहाणी निवेदन केली. 0
Mī s-mp-r-- -ēḷa-----p-ō---ar--b--at- ---ō.-/-H---. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
tanulni श---े /-अ--य-स-कर-े शि__ / अ___ क__ श-क-े / अ-्-ा- क-ण- ------------------- शिकणे / अभ्यास करणे 0
Mī-sa---rṇ- ---a----i---n---ra-b-l-ta h--ō- - -ōt-. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
Tanultam. म--शि-ल---- शि-ल-. मी शि___ / शि___ म- श-क-े- / श-क-ो- ------------------ मी शिकले. / शिकलो. 0
Mī -----rṇ---ēḷa-ṭēl-ph-n-va---bō-a-----t---/-Hōtē. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
Egész este tanultam. म- --पू-्--स-ध-याक--भ---भ-य-स केला. मी सं___ सं______ अ___ के__ म- स-प-र-ण स-ध-य-क-ळ-र अ-्-ा- क-ल-. ----------------------------------- मी संपूर्ण संध्याकाळभर अभ्यास केला. 0
Vic-r-ṇē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
dolgozni का---रणे का_ क__ क-म क-ण- -------- काम करणे 0
V--ā--ṇē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
Dolgoztam. मी-काम--े--. मी का_ के__ म- क-म क-ल-. ------------ मी काम केले. 0
Vi-āra-ē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
Egész nap dolgoztam. म-----्----व- का- क-ल-. मी पू__ दि__ का_ के__ म- प-र-ण द-व- क-म क-ल-. ----------------------- मी पूर्ण दिवस काम केले. 0
mī ---āralē. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
enni जे--े जे__ ज-व-े ----- जेवणे 0
mī--ic--alē. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
Ettem. म- -ेवल-- /---वले. मी जे___ / जे___ म- ज-व-ो- / ज-व-े- ------------------ मी जेवलो. / जेवले. 0
m--vic-ra-ē. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
Az összes ételt megettem. म- ---- --वण-जेवलो.-- --व--. मी स__ जे__ जे___ / जे___ म- स-्- ज-व- ज-व-ो- / ज-व-े- ---------------------------- मी सर्व जेवण जेवलो. / जेवले. 0
M- nēhē-ī-- --cāra----lō. M_ n_______ v_______ ā___ M- n-h-m-c- v-c-r-t- ā-ō- ------------------------- Mī nēhēmīca vicārata ālō.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…