Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   mr भूतकाळ ३

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

८३ [त्र्याऐंशी]

83 [Tryā'ainśī]

भूतकाळ ३

bhūtakāḷa 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar maráthi Lejátszás Több
telefonálni ट-लिफ-न---णे टे___ क__ ट-ल-फ-न क-ण- ------------ टेलिफोन करणे 0
bh----ā-- 3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāḷa 3
Telefonáltam. मी--ेल-फोन -ेल-. मी टे___ के__ म- ट-ल-फ-न क-ल-. ---------------- मी टेलिफोन केला. 0
bh-ta-āḷa-3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāḷa 3
Az egész időben telefonáltam. मी -ं--र्--व-ळ ट-लि-ो-व--ब--त --तो. / ह---. मी सं___ वे_ टे_____ बो__ हो__ / हो__ म- स-प-र-ण व-ळ ट-ल-फ-न-र ब-ल- ह-त-. / ह-त-. ------------------------------------------- मी संपूर्ण वेळ टेलिफोनवर बोलत होतो. / होते. 0
ṭ-l--h-n--k---ṇē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
kérdezni व--ार-े वि___ व-च-र-े ------- विचारणे 0
ṭ--i-h-na kara-ē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
Kérdeztem. मी विच--ल-. मी वि____ म- व-च-र-े- ----------- मी विचारले. 0
ṭē-iphō-a-k--a-ē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
Mindig kérdeztem. मी--ेह--ीच-विचार--आलो. मी ने___ वि___ आ__ म- न-ह-म-च व-च-र- आ-ो- ---------------------- मी नेहेमीच विचारत आलो. 0
m- -ēliphōna--ēl-. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
mesélni न-व-द- कर-े नि___ क__ न-व-द- क-ण- ----------- निवेदन करणे 0
mī ---i-h-na-----. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
Meséltem. मी न-वे-न केले. मी नि___ के__ म- न-व-द- क-ल-. --------------- मी निवेदन केले. 0
mī--ēl-ph--a---lā. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
Az egész történetet elmeséltem. म- प--्- --ा-ी ---ेद-----ी. मी पू__ क__ नि___ के__ म- प-र-ण क-ा-ी न-व-द- क-ल-. --------------------------- मी पूर्ण कहाणी निवेदन केली. 0
Mī---mp-rṇ- ---- ṭ-li--ōnavara b-l--a h-tō--/ H---. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
tanulni शिकण--/-अभ्यास--रणे शि__ / अ___ क__ श-क-े / अ-्-ा- क-ण- ------------------- शिकणे / अभ्यास करणे 0
M- sam-ūrṇa --ḷa ṭ-liphō-a-a-a-b-------ō-ō--/-Hōt-. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
Tanultam. म- -ि---- /-शि---. मी शि___ / शि___ म- श-क-े- / श-क-ो- ------------------ मी शिकले. / शिकलो. 0
Mī--am-ūrṇ--v-ḷa-ṭ-lip---a-ar--b-l-t- ---ō- - -ōtē. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
Egész este tanultam. म--स-पूर-- सं--या-ाळ-र ---यास -ेल-. मी सं___ सं______ अ___ के__ म- स-प-र-ण स-ध-य-क-ळ-र अ-्-ा- क-ल-. ----------------------------------- मी संपूर्ण संध्याकाळभर अभ्यास केला. 0
V--āra-ē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
dolgozni क-- ---े का_ क__ क-म क-ण- -------- काम करणे 0
Vi---aṇē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
Dolgoztam. मी-क-म -ेले. मी का_ के__ म- क-म क-ल-. ------------ मी काम केले. 0
V----aṇē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
Egész nap dolgoztam. मी -ू--ण-दि-स -ाम-के-े. मी पू__ दि__ का_ के__ म- प-र-ण द-व- क-म क-ल-. ----------------------- मी पूर्ण दिवस काम केले. 0
mī--ic---lē. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
enni ज-वणे जे__ ज-व-े ----- जेवणे 0
mī--i------. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
Ettem. म- जे--ो.-/-जे---. मी जे___ / जे___ म- ज-व-ो- / ज-व-े- ------------------ मी जेवलो. / जेवले. 0
m- v-cā--l-. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
Az összes ételt megettem. मी -र-व -ेव- ज-व-ो--- -ेव--. मी स__ जे__ जे___ / जे___ म- स-्- ज-व- ज-व-ो- / ज-व-े- ---------------------------- मी सर्व जेवण जेवलो. / जेवले. 0
M--n----ī------ārat--ā-ō. M_ n_______ v_______ ā___ M- n-h-m-c- v-c-r-t- ā-ō- ------------------------- Mī nēhēmīca vicārata ālō.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + maráthi (1-100) MP3 maráthi (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…