Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   mr भूतकाळ ३

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

८३ [त्र्याऐंशी]

83 [Tryā'ainśī]

भूतकाळ ३

bhūtakāḷa 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar maráthi Lejátszás Több
telefonálni टे--फ-न-क-णे टे___ क__ ट-ल-फ-न क-ण- ------------ टेलिफोन करणे 0
b--t-k--a 3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāḷa 3
Telefonáltam. मी टेल---न-क-ला. मी टे___ के__ म- ट-ल-फ-न क-ल-. ---------------- मी टेलिफोन केला. 0
bh-ta-ā-a 3 b________ 3 b-ū-a-ā-a 3 ----------- bhūtakāḷa 3
Az egész időben telefonáltam. म---ंप--्- --ळ-ट-ल-फो--र बो-त-होत-. /---त-. मी सं___ वे_ टे_____ बो__ हो__ / हो__ म- स-प-र-ण व-ळ ट-ल-फ-न-र ब-ल- ह-त-. / ह-त-. ------------------------------------------- मी संपूर्ण वेळ टेलिफोनवर बोलत होतो. / होते. 0
ṭē----ōn---a---ē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
kérdezni व-चा--े वि___ व-च-र-े ------- विचारणे 0
ṭ-lip---a-ka-a-ē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
Kérdeztem. मी---चा--े. मी वि____ म- व-च-र-े- ----------- मी विचारले. 0
ṭ-lip--na-k-r-ṇē ṭ________ k_____ ṭ-l-p-ō-a k-r-ṇ- ---------------- ṭēliphōna karaṇē
Mindig kérdeztem. मी ने-े-ीच -िच--त--लो. मी ने___ वि___ आ__ म- न-ह-म-च व-च-र- आ-ो- ---------------------- मी नेहेमीच विचारत आलो. 0
m- ---iph--a-----. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
mesélni निव-दन----े नि___ क__ न-व-द- क-ण- ----------- निवेदन करणे 0
m--ṭēli-h-n- ----. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
Meséltem. मी -ि-ेदन-क--े. मी नि___ के__ म- न-व-द- क-ल-. --------------- मी निवेदन केले. 0
mī--ē---hō-- k---. m_ ṭ________ k____ m- ṭ-l-p-ō-a k-l-. ------------------ mī ṭēliphōna kēlā.
Az egész történetet elmeséltem. मी-प-र-ण--हा-ी --व-द------. मी पू__ क__ नि___ के__ म- प-र-ण क-ा-ी न-व-द- क-ल-. --------------------------- मी पूर्ण कहाणी निवेदन केली. 0
Mī---mpū-----ēḷ---ēl-p-ō-avar-----at--hōtō.-------. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
tanulni श--ण--/---्--- -रणे शि__ / अ___ क__ श-क-े / अ-्-ा- क-ण- ------------------- शिकणे / अभ्यास करणे 0
M- -a-p-r-- --ḷ- -----hō-a-ar- -ō--ta h-t-. - H-tē. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
Tanultam. म--शि-ले.-- शिक--. मी शि___ / शि___ म- श-क-े- / श-क-ो- ------------------ मी शिकले. / शिकलो. 0
Mī sa---rṇ---ē-a--ē--p--nav-r--bōla-----tō.-/-H-t-. M_ s_______ v___ ṭ____________ b_____ h____ / H____ M- s-m-ū-ṇ- v-ḷ- ṭ-l-p-ō-a-a-a b-l-t- h-t-. / H-t-. --------------------------------------------------- Mī sampūrṇa vēḷa ṭēliphōnavara bōlata hōtō. / Hōtē.
Egész este tanultam. म- -ं-ूर-ण--ं---ाक-ळ-र-अ--य-स--े--. मी सं___ सं______ अ___ के__ म- स-प-र-ण स-ध-य-क-ळ-र अ-्-ा- क-ल-. ----------------------------------- मी संपूर्ण संध्याकाळभर अभ्यास केला. 0
V--ār-ṇē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
dolgozni काम-क-णे का_ क__ क-म क-ण- -------- काम करणे 0
V--ā--ṇē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
Dolgoztam. मी -ाम-क-ले. मी का_ के__ म- क-म क-ल-. ------------ मी काम केले. 0
Vic---ṇē V_______ V-c-r-ṇ- -------- Vicāraṇē
Egész nap dolgoztam. मी-प-र्ण-द-व----म ---े. मी पू__ दि__ का_ के__ म- प-र-ण द-व- क-म क-ल-. ----------------------- मी पूर्ण दिवस काम केले. 0
m- vic-r-lē. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
enni ज-व-े जे__ ज-व-े ----- जेवणे 0
m- ---ā----. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
Ettem. म- ज---ो--- -----. मी जे___ / जे___ म- ज-व-ो- / ज-व-े- ------------------ मी जेवलो. / जेवले. 0
m- vic--a-ē. m_ v________ m- v-c-r-l-. ------------ mī vicāralē.
Az összes ételt megettem. म- --्- जेवण-जेव--. / ज-वल-. मी स__ जे__ जे___ / जे___ म- स-्- ज-व- ज-व-ो- / ज-व-े- ---------------------------- मी सर्व जेवण जेवलो. / जेवले. 0
Mī nē-ē-īca--ic--a-- -l-. M_ n_______ v_______ ā___ M- n-h-m-c- v-c-r-t- ā-ō- ------------------------- Mī nēhēmīca vicārata ālō.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + maráthi (1-100) MP3 maráthi (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…