Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   tl Pangnagdaan 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [walumpu’t tatlo]

Pangnagdaan 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar tagalog Lejátszás Több
telefonálni p-g-aw-g p_______ p-g-a-a- -------- pagtawag 0
Telefonáltam. T-maw----- ---. T______ n_ a___ T-m-w-g n- a-o- --------------- Tumawag na ako. 0
Az egész időben telefonáltam. N--- --l----o--k--sa--uo---ora-. N___ t_______ a__ s_ b____ o____ N-s- t-l-p-n- a-o s- b-o-g o-a-. -------------------------------- Nasa telepono ako sa buong oras. 0
kérdezni mag--nong m________ m-g-a-o-g --------- magtanong 0
Kérdeztem. Nagtanon- ako. N________ a___ N-g-a-o-g a-o- -------------- Nagtanong ako. 0
Mindig kérdeztem. L-gi ko-g -a-ta-a--n-. L___ k___ n___________ L-g- k-n- n-g-a-a-o-g- ---------------------- Lagi kong nagtatanong. 0
mesélni ma-kwe--- ng m________ n_ m-g-w-n-o n- ------------ magkwento ng 0
Meséltem. Na--went- -ko. N________ a___ N-g-w-n-o a-o- -------------- Nagkwento ako. 0
Az egész történetet elmeséltem. Nagk------n- a-o--- b-o. N________ n_ a__ n_ b___ N-g-w-n-o n- a-o n- b-o- ------------------------ Nagkwento na ako ng buo. 0
tanulni mag---al m_______ m-g-a-a- -------- mag-aral 0
Tanultam. Nag-ar---a-o. N_______ a___ N-g-a-a- a-o- ------------- Nag-aral ako. 0
Egész este tanultam. N------- -k- --o-g-g--i. N_______ a__ b____ g____ N-g-a-a- a-o b-o-g g-b-. ------------------------ Nag-aral ako buong gabi. 0
dolgozni t--b--o t______ t-a-a-o ------- trabaho 0
Dolgoztam. A------n----a--ho. A__ a_ n__________ A-o a- n-g-r-b-h-. ------------------ Ako ay nagtrabaho. 0
Egész nap dolgoztam. Na--r-b-ho -ko--u--g a-a-. N_________ a__ b____ a____ N-g-r-b-h- a-o b-o-g a-a-. -------------------------- Nagtrabaho ako buong araw. 0
enni ku--in k_____ k-m-i- ------ kumain 0
Ettem. Ku---- na---o. K_____ n_ a___ K-m-i- n- a-o- -------------- Kumain na ako. 0
Az összes ételt megettem. K-nain-ko-lah-- n- -a-kai-. K_____ k_ l____ n_ p_______ K-n-i- k- l-h-t n- p-g-a-n- --------------------------- Kinain ko lahat ng pagkain. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…