Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   it Passato 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [ottantatré]

Passato 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar olasz Lejátszás Több
telefonálni t--e-o-a-e t_________ t-l-f-n-r- ---------- telefonare 0
Telefonáltam. Ho-t--e-on--o. H_ t__________ H- t-l-f-n-t-. -------------- Ho telefonato. 0
Az egész időben telefonáltam. Ho ---ef---t--pe- --tt--il te--o. H_ t_________ p__ t____ i_ t_____ H- t-l-f-n-t- p-r t-t-o i- t-m-o- --------------------------------- Ho telefonato per tutto il tempo. 0
kérdezni ch-edere c_______ c-i-d-r- -------- chiedere 0
Kérdeztem. Ho --i-s-o. H_ c_______ H- c-i-s-o- ----------- Ho chiesto. 0
Mindig kérdeztem. H--se-p-e --ie-to. H_ s_____ c_______ H- s-m-r- c-i-s-o- ------------------ Ho sempre chiesto. 0
mesélni racc--ta-e r_________ r-c-o-t-r- ---------- raccontare 0
Meséltem. H- r--c-nt-to. H_ r__________ H- r-c-o-t-t-. -------------- Ho raccontato. 0
Az egész történetet elmeséltem. Ho-rac-on--t--t-t---l- --o---. H_ r_________ t____ l_ s______ H- r-c-o-t-t- t-t-a l- s-o-i-. ------------------------------ Ho raccontato tutta la storia. 0
tanulni s--diare s_______ s-u-i-r- -------- studiare 0
Tanultam. H- --udiato. H_ s________ H- s-u-i-t-. ------------ Ho studiato. 0
Egész este tanultam. Ho--tudia-o tu--- ----e--. H_ s_______ t____ l_ s____ H- s-u-i-t- t-t-a l- s-r-. -------------------------- Ho studiato tutta la sera. 0
dolgozni l-vorare l_______ l-v-r-r- -------- lavorare 0
Dolgoztam. H- l--orato. H_ l________ H- l-v-r-t-. ------------ Ho lavorato. 0
Egész nap dolgoztam. Ho-l-v-r-to t---o -l---orn-. H_ l_______ t____ i_ g______ H- l-v-r-t- t-t-o i- g-o-n-. ---------------------------- Ho lavorato tutto il giorno. 0
enni ma-----e m_______ m-n-i-r- -------- mangiare 0
Ettem. H--m-ngi---. H_ m________ H- m-n-i-t-. ------------ Ho mangiato. 0
Az összes ételt megettem. Ho-m-ngi--- tu-t-. H_ m_______ t_____ H- m-n-i-t- t-t-o- ------------------ Ho mangiato tutto. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…