Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   sl Preteklost 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [triinosemdeset]

Preteklost 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
telefonálni t--e-o---at- (-og--a---ti--- p--tele----) t___________ (___________ s_ p_ t________ t-l-f-n-r-t- (-o-o-a-j-t- s- p- t-l-f-n-) ----------------------------------------- telefonirati (pogovarjati se po telefonu) 0
Telefonáltam. T-lefoni-al(-)-sem. T_____________ s___ T-l-f-n-r-l-a- s-m- ------------------- Telefoniral(a) sem. 0
Az egész időben telefonáltam. Ves-č-s s-- t---f-----l(a-. V__ č__ s__ t______________ V-s č-s s-m t-l-f-n-r-l-a-. --------------------------- Ves čas sem telefoniral(a). 0
kérdezni v-----ti v_______ v-r-š-t- -------- vprašati 0
Kérdeztem. V--aš-l(a--se-. V_________ s___ V-r-š-l-a- s-m- --------------- Vprašal(a) sem. 0
Mindig kérdeztem. V-dno-s-m s--a-eva-(-). V____ s__ s____________ V-d-o s-m s-r-š-v-l-a-. ----------------------- Vedno sem spraševal(a). 0
mesélni po-e---i p_______ p-v-d-t- -------- povedati 0
Meséltem. Povedal(a--s-m. P_________ s___ P-v-d-l-a- s-m- --------------- Povedal(a) sem. 0
Az egész történetet elmeséltem. Poveda--a- -em c--o-zg-dbo. P_________ s__ c___ z______ P-v-d-l-a- s-m c-l- z-o-b-. --------------------------- Povedal(a) sem celo zgodbo. 0
tanulni u--ti-se u____ s_ u-i-i s- -------- učiti se 0
Tanultam. Učil(---sem-se. U______ s__ s__ U-i-(-) s-m s-. --------------- Učil(a) sem se. 0
Egész este tanultam. U-i--a) sem--e-ves v--e-. U______ s__ s_ v__ v_____ U-i-(-) s-m s- v-s v-č-r- ------------------------- Učil(a) sem se ves večer. 0
dolgozni dela-i d_____ d-l-t- ------ delati 0
Dolgoztam. D-l--------m. D_______ s___ D-l-l-a- s-m- ------------- Delal(a) sem. 0
Egész nap dolgoztam. Dela-(-----m--e- d-n. D_______ s__ v__ d___ D-l-l-a- s-m v-s d-n- --------------------- Delal(a) sem ves dan. 0
enni j-s-i j____ j-s-i ----- jesti 0
Ettem. J-de---j-dla----m. J____ (______ s___ J-d-l (-e-l-) s-m- ------------------ Jedel (jedla) sem. 0
Az összes ételt megettem. Poj-d-- --oj-dla----m --- hra--. P______ (________ s__ v__ h_____ P-j-d-l (-o-e-l-) s-m v-o h-a-o- -------------------------------- Pojedel (pojedla) sem vso hrano. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…