Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   de Vergangenheit 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [dreiundachtzig]

Vergangenheit 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar német Lejátszás Több
telefonálni t----o-i-ren t___________ t-l-f-n-e-e- ------------ telefonieren 0
Telefonáltam. I-- hab- ----f-n---t. I__ h___ t___________ I-h h-b- t-l-f-n-e-t- --------------------- Ich habe telefoniert. 0
Az egész időben telefonáltam. I------e-d-e-gan-e---it tel-f--ie-t. I__ h___ d__ g____ Z___ t___________ I-h h-b- d-e g-n-e Z-i- t-l-f-n-e-t- ------------------------------------ Ich habe die ganze Zeit telefoniert. 0
kérdezni fr-gen f_____ f-a-e- ------ fragen 0
Kérdeztem. Ich ---e-g-f--gt. I__ h___ g_______ I-h h-b- g-f-a-t- ----------------- Ich habe gefragt. 0
Mindig kérdeztem. I-h---be--mmer-gef--gt. I__ h___ i____ g_______ I-h h-b- i-m-r g-f-a-t- ----------------------- Ich habe immer gefragt. 0
mesélni e----len e_______ e-z-h-e- -------- erzählen 0
Meséltem. Ich h-be --zäh-t. I__ h___ e_______ I-h h-b- e-z-h-t- ----------------- Ich habe erzählt. 0
Az egész történetet elmeséltem. I-h--abe-die -------e-c-ichte-erzäh-t. I__ h___ d__ g____ G_________ e_______ I-h h-b- d-e g-n-e G-s-h-c-t- e-z-h-t- -------------------------------------- Ich habe die ganze Geschichte erzählt. 0
tanulni l-r--n l_____ l-r-e- ------ lernen 0
Tanultam. Ic---a-e gelernt. I__ h___ g_______ I-h h-b- g-l-r-t- ----------------- Ich habe gelernt. 0
Egész este tanultam. Ic- ha-e--e- -an--n -be-- -e-e---. I__ h___ d__ g_____ A____ g_______ I-h h-b- d-n g-n-e- A-e-d g-l-r-t- ---------------------------------- Ich habe den ganzen Abend gelernt. 0
dolgozni arb-i--n a_______ a-b-i-e- -------- arbeiten 0
Dolgoztam. I---hab- g-arb-itet. I__ h___ g__________ I-h h-b- g-a-b-i-e-. -------------------- Ich habe gearbeitet. 0
Egész nap dolgoztam. Ich -a-e d-n g--z----ag-g--r------. I__ h___ d__ g_____ T__ g__________ I-h h-b- d-n g-n-e- T-g g-a-b-i-e-. ----------------------------------- Ich habe den ganzen Tag gearbeitet. 0
enni es-en e____ e-s-n ----- essen 0
Ettem. Ich----- gege----. I__ h___ g________ I-h h-b- g-g-s-e-. ------------------ Ich habe gegessen. 0
Az összes ételt megettem. Ich habe-d---g-nze-E-sen ge--ss--. I__ h___ d__ g____ E____ g________ I-h h-b- d-s g-n-e E-s-n g-g-s-e-. ---------------------------------- Ich habe das ganze Essen gegessen. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…