Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   no Fortid 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [åttitre]

Fortid 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar norvég Lejátszás Több
telefonálni r---e r____ r-n-e ----- ringe 0
Telefonáltam. Jeg --- -in--. J__ h__ r_____ J-g h-r r-n-t- -------------- Jeg har ringt. 0
Az egész időben telefonáltam. J-g --r r-n-t-h-l----den. J__ h__ r____ h___ t_____ J-g h-r r-n-t h-l- t-d-n- ------------------------- Jeg har ringt hele tiden. 0
kérdezni spør-e s_____ s-ø-r- ------ spørre 0
Kérdeztem. Jeg -a--s-ur-. J__ h__ s_____ J-g h-r s-u-t- -------------- Jeg har spurt. 0
Mindig kérdeztem. J-- -a- a-l--d -p--t. J__ h__ a_____ s_____ J-g h-r a-l-i- s-u-t- --------------------- Jeg har alltid spurt. 0
mesélni forte--e f_______ f-r-e-l- -------- fortelle 0
Meséltem. Jeg -ar -ort--t-de-. J__ h__ f______ d___ J-g h-r f-r-a-t d-t- -------------------- Jeg har fortalt det. 0
Az egész történetet elmeséltem. Jeg-h-r-f-rt--t -----h-s----en. J__ h__ f______ h___ h_________ J-g h-r f-r-a-t h-l- h-s-o-i-n- ------------------------------- Jeg har fortalt hele historien. 0
tanulni l-r- / -e-e l___ / l___ l-r- / l-s- ----------- lære / lese 0
Tanultam. J-g h---l-r--/-lest. J__ h__ l___ / l____ J-g h-r l-r- / l-s-. -------------------- Jeg har lært / lest. 0
Egész este tanultam. J-g h-r-læ-----l-st -el--kveld--. J__ h__ l___ / l___ h___ k_______ J-g h-r l-r- / l-s- h-l- k-e-d-n- --------------------------------- Jeg har lært / lest hele kvelden. 0
dolgozni j---e j____ j-b-e ----- jobbe 0
Dolgoztam. Je- --r j-b-e-. J__ h__ j______ J-g h-r j-b-e-. --------------- Jeg har jobbet. 0
Egész nap dolgoztam. Je- ---------t h-le -a--n. J__ h__ j_____ h___ d_____ J-g h-r j-b-e- h-l- d-g-n- -------------------------- Jeg har jobbet hele dagen. 0
enni spi-e s____ s-i-e ----- spise 0
Ettem. Jeg ha- -----. J__ h__ s_____ J-g h-r s-i-t- -------------- Jeg har spist. 0
Az összes ételt megettem. J---h-r-sp----op-. J__ h__ s____ o___ J-g h-r s-i-t o-p- ------------------ Jeg har spist opp. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…