Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   mk Минато време 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [осумдесет и три]

83 [osoomdyesyet i tri]

Минато време 3

Minato vryemye 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar macedón Lejátszás Több
telefonálni т-леф-н-ра т_________ т-л-ф-н-р- ---------- телефонира 0
Mi-at- ---emy--3 M_____ v______ 3 M-n-t- v-y-m-e 3 ---------------- Minato vryemye 3
Telefonáltam. Ј-с те--ф--и-а-. Ј__ т___________ Ј-с т-л-ф-н-р-в- ---------------- Јас телефонирав. 0
Mi-ato-vr----e 3 M_____ v______ 3 M-n-t- v-y-m-e 3 ---------------- Minato vryemye 3
Az egész időben telefonáltam. Ја- ц--- -ре-е--ел---ни-а-. Ј__ ц___ в____ т___________ Ј-с ц-л- в-е-е т-л-ф-н-р-в- --------------------------- Јас цело време телефонирав. 0
t-e-y--on--a t___________ t-e-y-f-n-r- ------------ tyelyefonira
kérdezni пр-шува п______ п-а-у-а ------- прашува 0
t-e--efoni-a t___________ t-e-y-f-n-r- ------------ tyelyefonira
Kérdeztem. Ја- --ашав. Ј__ п______ Ј-с п-а-а-. ----------- Јас прашав. 0
t--l-ef--i-a t___________ t-e-y-f-n-r- ------------ tyelyefonira
Mindig kérdeztem. Јас-с-кога- ---шув-в. Ј__ с______ п________ Ј-с с-к-г-ш п-а-у-а-. --------------------- Јас секогаш прашував. 0
Јas ---ly-fon-rav. Ј__ t_____________ Ј-s t-e-y-f-n-r-v- ------------------ Јas tyelyefonirav.
mesélni р--к----а р________ р-с-а-у-а --------- раскажува 0
Ј-s t-el--fon----. Ј__ t_____________ Ј-s t-e-y-f-n-r-v- ------------------ Јas tyelyefonirav.
Meséltem. Ј-с --ск-ж----. Ј__ р__________ Ј-с р-с-а-у-а-. --------------- Јас раскажував. 0
Ј-- t---ye----r--. Ј__ t_____________ Ј-s t-e-y-f-n-r-v- ------------------ Јas tyelyefonirav.
Az egész történetet elmeséltem. Ја- -а --с-а--- -ел--а--р--аз-а. Ј__ ј_ р_______ ц_____ п________ Ј-с ј- р-с-а-а- ц-л-т- п-и-а-н-. -------------------------------- Јас ја раскажав целата приказна. 0
Јa- t--el--v--e--e---e--e-oni---. Ј__ t_____ v______ t_____________ Ј-s t-y-l- v-y-m-e t-e-y-f-n-r-v- --------------------------------- Јas tzyelo vryemye tyelyefonirav.
tanulni у-и у__ у-и --- учи 0
Ј-- --ye-o -r-e-ye----l--fo-i--v. Ј__ t_____ v______ t_____________ Ј-s t-y-l- v-y-m-e t-e-y-f-n-r-v- --------------------------------- Јas tzyelo vryemye tyelyefonirav.
Tanultam. Ја- уч-в. Ј__ у____ Ј-с у-е-. --------- Јас учев. 0
Ј-- tzy-l---ry---- -y-l---o--r--. Ј__ t_____ v______ t_____________ Ј-s t-y-l- v-y-m-e t-e-y-f-n-r-v- --------------------------------- Јas tzyelo vryemye tyelyefonirav.
Egész este tanultam. Ј-- ---в ц-л- -е-ер. Ј__ у___ ц___ в_____ Ј-с у-е- ц-л- в-ч-р- -------------------- Јас учев цела вечер. 0
prasho-va p________ p-a-h-o-a --------- prashoova
dolgozni р----и р_____ р-б-т- ------ работи 0
p-a-----a p________ p-a-h-o-a --------- prashoova
Dolgoztam. Ј-с---б-те-. Ј__ р_______ Ј-с р-б-т-в- ------------ Јас работев. 0
p-a-h--va p________ p-a-h-o-a --------- prashoova
Egész nap dolgoztam. Ја- рабо-ев-ц---ден. Ј__ р______ ц__ д___ Ј-с р-б-т-в ц-л д-н- -------------------- Јас работев цел ден. 0
Ј---pra-hav. Ј__ p_______ Ј-s p-a-h-v- ------------ Јas prashav.
enni ја-е ј___ ј-д- ---- јаде 0
Ј-- --a-h-v. Ј__ p_______ Ј-s p-a-h-v- ------------ Јas prashav.
Ettem. Ја--ја-ев. Ј__ ј_____ Ј-с ј-д-в- ---------- Јас јадев. 0
Јa- ---s-av. Ј__ p_______ Ј-s p-a-h-v- ------------ Јas prashav.
Az összes ételt megettem. Ј---го-и-едо- -елото-јаде-е. Ј__ г_ и_____ ц_____ ј______ Ј-с г- и-е-о- ц-л-т- ј-д-њ-. ---------------------------- Јас го изедов целото јадење. 0
Ј-- ------------------vav. Ј__ s_________ p__________ Ј-s s-e-o-u-s- p-a-h-o-a-. -------------------------- Јas syekoguash prashoovav.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…