Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   lt Praeitis 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [aštuoniasdešimt trys]

Praeitis 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar litván Lejátszás Több
telefonálni k-l-ė-is -e---o---/-------n-i k_______ t_______ / s________ k-l-ė-i- t-l-f-n- / s-a-b-n-i ----------------------------- kalbėtis telefonu / skambinti 0
Telefonáltam. (Aš) ---bė--usi t--efon- / --------u. (___ k_________ t_______ / s_________ (-š- k-l-ė-a-s- t-l-f-n- / s-a-b-n-u- ------------------------------------- (Aš) kalbėjausi telefonu / skambinau. 0
Az egész időben telefonáltam. (Aš) --s--l--ką ka-bė-a-s- -el-f-n-. (___ v___ l____ k_________ t________ (-š- v-s- l-i-ą k-l-ė-a-s- t-l-f-n-. ------------------------------------ (Aš) visą laiką kalbėjausi telefonu. 0
kérdezni kl-usti k______ k-a-s-i ------- klausti 0
Kérdeztem. (A-- p--laus-au. (___ p__________ (-š- p-k-a-s-a-. ---------------- (Aš) paklausiau. 0
Mindig kérdeztem. (-š)-vi-u---- k-au----au. (___ v_______ k__________ (-š- v-s-o-e- k-a-s-a-a-. ------------------------- (Aš) visuomet klausdavau. 0
mesélni p--a--ti p_______ p-s-k-t- -------- pasakoti 0
Meséltem. (--- pap---koj--. (___ p___________ (-š- p-p-s-k-j-u- ----------------- (Aš) papasakojau. 0
Az egész történetet elmeséltem. (Aš- ---a-a---a--v--ą --to-i-ą. (___ p__________ v___ i________ (-š- p-p-s-k-j-u v-s- i-t-r-j-. ------------------------------- (Aš) papasakojau visą istoriją. 0
tanulni mo-y-is m______ m-k-t-s ------- mokytis 0
Tanultam. (A-) -oki----. (___ m________ (-š- m-k-a-s-. -------------- (Aš) mokiausi. 0
Egész este tanultam. (--)-mokia-s- v-s---a--r-. (___ m_______ v___ v______ (-š- m-k-a-s- v-s- v-k-r-. -------------------------- (Aš) mokiausi visą vakarą. 0
dolgozni d----i d_____ d-r-t- ------ dirbti 0
Dolgoztam. (Aš) -irb--. (___ d______ (-š- d-r-a-. ------------ (Aš) dirbau. 0
Egész nap dolgoztam. (--) dir------są -i--ą. (___ d_____ v___ d_____ (-š- d-r-a- v-s- d-e-ą- ----------------------- (Aš) dirbau visą dieną. 0
enni val-y-i v______ v-l-y-i ------- valgyti 0
Ettem. (-š- -ava-g-au. (___ p_________ (-š- p-v-l-i-u- --------------- (Aš) pavalgiau. 0
Az összes ételt megettem. (--- ----- s---lg-au. (___ v____ s_________ (-š- v-s-ą s-v-l-i-u- --------------------- (Aš) viską suvalgiau. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…