Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   eo Is-tempo 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [okdek tri]

Is-tempo 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar eszperantó Lejátszás Több
telefonálni te-efoni t_______ t-l-f-n- -------- telefoni 0
Telefonáltam. M- t-le-o---. M_ t_________ M- t-l-f-n-s- ------------- Mi telefonis. 0
Az egész időben telefonáltam. M- -elefon-s ---t-t-- ---pon. M_ t________ l_ t____ t______ M- t-l-f-n-s l- t-t-n t-m-o-. ----------------------------- Mi telefonis la tutan tempon. 0
kérdezni dem--di d______ d-m-n-i ------- demandi 0
Kérdeztem. M----mandi-. M_ d________ M- d-m-n-i-. ------------ Mi demandis. 0
Mindig kérdeztem. Mi-ĉia- d----d-s. M_ ĉ___ d________ M- ĉ-a- d-m-n-i-. ----------------- Mi ĉiam demandis. 0
mesélni ra-o-ti r______ r-k-n-i ------- rakonti 0
Meséltem. Mi--ako-ti-. M_ r________ M- r-k-n-i-. ------------ Mi rakontis. 0
Az egész történetet elmeséltem. Mi ---o-ti- l--t-t-n--i--o----. M_ r_______ l_ t____ h_________ M- r-k-n-i- l- t-t-n h-s-o-i-n- ------------------------------- Mi rakontis la tutan historion. 0
tanulni stu-i s____ s-u-i ----- studi 0
Tanultam. M- s--d--. M_ s______ M- s-u-i-. ---------- Mi studis. 0
Egész este tanultam. M---t-d-s l--t-ta- ve-p-r-n. M_ s_____ l_ t____ v________ M- s-u-i- l- t-t-n v-s-e-o-. ---------------------------- Mi studis la tutan vesperon. 0
dolgozni l--ori l_____ l-b-r- ------ labori 0
Dolgoztam. Mi -a---i-. M_ l_______ M- l-b-r-s- ----------- Mi laboris. 0
Egész nap dolgoztam. M--l---ri- la -ut-- tagon. M_ l______ l_ t____ t_____ M- l-b-r-s l- t-t-n t-g-n- -------------------------- Mi laboris la tutan tagon. 0
enni m---i m____ m-n-i ----- manĝi 0
Ettem. M----nĝ-s. M_ m______ M- m-n-i-. ---------- Mi manĝis. 0
Az összes ételt megettem. M--m---is----t-t---m-n-o-. M_ m_____ l_ t____ m______ M- m-n-i- l- t-t-n m-n-o-. -------------------------- Mi manĝis la tutan manĝon. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + eszperantó (1-100) MP3 eszperantó (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…