Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   zh 过去时3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83[八十三]

83 [Bāshísān]

过去时3

guòqù shí 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
telefonálni 通-话--电-） 通_______ 通-话-打-话- -------- 通电话（打电话） 0
g--q------3 g____ s__ 3 g-ò-ù s-í 3 ----------- guòqù shí 3
Telefonáltam. 我--过 -话 --。 我 打_ 电_ 了 。 我 打- 电- 了 。 ----------- 我 打过 电话 了 。 0
guòqù-s-- 3 g____ s__ 3 g-ò-ù s-í 3 ----------- guòqù shí 3
Az egész időben telefonáltam. 我--- 在- -话---。 我 一_ 在_ 电_ 了 。 我 一- 在- 电- 了 。 -------------- 我 一直 在打 电话 了 。 0
t-n-----nhu- -dǎ--i-n--à) t___ d______ (__ d_______ t-n- d-à-h-à (-ǎ d-à-h-à- ------------------------- tōng diànhuà (dǎ diànhuà)
kérdezni 提--- -问-，问 提___ 问____ 提-题- 问-题-问 ---------- 提问题， 问问题，问 0
t-n- -i-n--- -dǎ --àn--à) t___ d______ (__ d_______ t-n- d-à-h-à (-ǎ d-à-h-à- ------------------------- tōng diànhuà (dǎ diànhuà)
Kérdeztem. 我 问过 --。 我 问_ 了 。 我 问- 了 。 -------- 我 问过 了 。 0
t-n- --ành----d--diàn-uà) t___ d______ (__ d_______ t-n- d-à-h-à (-ǎ d-à-h-à- ------------------------- tōng diànhuà (dǎ diànhuà)
Mindig kérdeztem. 我--前 经常-问-问--。 我 以_ 经_ 问 问_ 。 我 以- 经- 问 问- 。 -------------- 我 以前 经常 问 问题 。 0
w- d-g----iàn-u-le. w_ d____ d_________ w- d-g-ò d-à-h-à-e- ------------------- wǒ dǎguò diànhuàle.
mesélni 讲述--述、告-、说、叙述 讲____________ 讲-、-述-告-、-、-述 ------------- 讲述、描述、告诉、说、叙述 0
w--d-g-- di-n--àle. w_ d____ d_________ w- d-g-ò d-à-h-à-e- ------------------- wǒ dǎguò diànhuàle.
Meséltem. 我 -过 --。 我 说_ 了 。 我 说- 了 。 -------- 我 说过 了 。 0
w---ǎ--ò -iàn--àl-. w_ d____ d_________ w- d-g-ò d-à-h-à-e- ------------------- wǒ dǎguò diànhuàle.
Az egész történetet elmeséltem. 我 把 -个事- ------ 。 我 把 整___ 都 说_ 了 。 我 把 整-事- 都 说- 了 。 ----------------- 我 把 整个事情 都 说过 了 。 0
W----z-í zà- -ǎ-diàn-u-l-. W_ y____ z__ d_ d_________ W- y-z-í z-i d- d-à-h-à-e- -------------------------- Wǒ yīzhí zài dǎ diànhuàle.
tanulni 学- 学_ 学- -- 学习 0
W- --z-----i d--d------l-. W_ y____ z__ d_ d_________ W- y-z-í z-i d- d-à-h-à-e- -------------------------- Wǒ yīzhí zài dǎ diànhuàle.
Tanultam. 我 学---了 。 我 学_ 过_ 。 我 学- 过- 。 --------- 我 学习 过了 。 0
W- yī----z-i--ǎ---ànhu---. W_ y____ z__ d_ d_________ W- y-z-í z-i d- d-à-h-à-e- -------------------------- Wǒ yīzhí zài dǎ diànhuàle.
Egész este tanultam. 我-学习了--个 晚- 。 我 学__ 整_ 晚_ 。 我 学-了 整- 晚- 。 ------------- 我 学习了 整个 晚上 。 0
Tí-w---í- -----èn--- w-n T_ w_____ w__ w_____ w__ T- w-n-í- w-n w-n-í- w-n ------------------------ Tí wèntí, wèn wèntí, wèn
dolgozni -作 工_ 工- -- 工作 0
T---ènt-,---n --nt-- w-n T_ w_____ w__ w_____ w__ T- w-n-í- w-n w-n-í- w-n ------------------------ Tí wèntí, wèn wèntí, wèn
Dolgoztam. 我 工作---。 我 工_ 了 。 我 工- 了 。 -------- 我 工作 了 。 0
Tí wèntí,--èn-wè--í, wèn T_ w_____ w__ w_____ w__ T- w-n-í- w-n w-n-í- w-n ------------------------ Tí wèntí, wèn wèntí, wèn
Egész nap dolgoztam. 我--作----整天 。 我 工_ 了 一__ 。 我 工- 了 一-天 。 ------------ 我 工作 了 一整天 。 0
w- -----òl-. w_ w________ w- w-n-u-l-. ------------ wǒ wènguòle.
enni -饭 吃_ 吃- -- 吃饭 0
wǒ-wèn--òle. w_ w________ w- w-n-u-l-. ------------ wǒ wènguòle.
Ettem. 我 -过 - 。 我 吃_ 了 。 我 吃- 了 。 -------- 我 吃过 了 。 0
wǒ w--g-òle. w_ w________ w- w-n-u-l-. ------------ wǒ wènguòle.
Az összes ételt megettem. 我-把----菜 都-吃光 了 。 我 把 全___ 都 吃_ 了 。 我 把 全-饭- 都 吃- 了 。 ----------------- 我 把 全部饭菜 都 吃光 了 。 0
Wǒ-yǐqiá- -ī-g--á-g--èn------. W_ y_____ j________ w__ w_____ W- y-q-á- j-n-c-á-g w-n w-n-í- ------------------------------ Wǒ yǐqián jīngcháng wèn wèntí.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + kínai (egyszerűsített) (1-100) MP3 kínai (egyszerűsített) (1-100)

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…