Kifejezéstár

hu Múlt 1   »   zh 过去时1

81 [nyolcvanegy]

Múlt 1

Múlt 1

81[八十一]

81 [Bāshíyī]

过去时1

guòqù shí 1

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kínai (egyszerűsített) Lejátszás Több
írni 写字-书写 写____ 写-,-写 ----- 写字,书写 0
g---- --í-1 g____ s__ 1 g-ò-ù s-í 1 ----------- guòqù shí 1
Ő (férfi) egy levelet írt. 他 -了-一封 信 。 他 写_ 一_ 信 。 他 写- 一- 信 。 ----------- 他 写了 一封 信 。 0
gu-q- shí-1 g____ s__ 1 g-ò-ù s-í 1 ----------- guòqù shí 1
És ő (nő) egy képeslapot írt. 她--了-一- 明---。 她 写_ 一_ 明__ 。 她 写- 一- 明-片 。 ------------- 她 写了 一个 明信片 。 0
xi--------x-ě x_____ s_____ x-ě-ì- s-ū-i- ------------- xiězì, shūxiě
olvasni 读-,看书 读____ 读-,-书 ----- 读书,看书 0
x-ě-ì, ---xiě x_____ s_____ x-ě-ì- s-ū-i- ------------- xiězì, shūxiě
Ő (férfi) egy magazint olvasott. 他 -了 一- 画报-。 他 读_ 一_ 画_ 。 他 读- 一- 画- 。 ------------ 他 读了 一本 画报 。 0
x---ì,--h--iě x_____ s_____ x-ě-ì- s-ū-i- ------------- xiězì, shūxiě
És ő (nő) egy könyvet olvasott. 她 读了 一本-书-。 她 读_ 一_ 书 。 她 读- 一- 书 。 ----------- 她 读了 一本 书 。 0
t--xi-l- yī----- -ìn. t_ x____ y_ f___ x___ t- x-ě-e y- f-n- x-n- --------------------- tā xiěle yī fēng xìn.
venni 拿,-----吃,用,乘,坐 拿_____________ 拿-取-收-,-,-,-,- -------------- 拿,取,收到,吃,用,乘,坐 0
t--xi----y--fēng---n. t_ x____ y_ f___ x___ t- x-ě-e y- f-n- x-n- --------------------- tā xiěle yī fēng xìn.
Ő vett egy cigarettát. 他-吸/抽----支 -烟 。 他 吸__ 了 一_ 香_ 。 他 吸-抽 了 一- 香- 。 --------------- 他 吸/抽 了 一支 香烟 。 0
tā----le-yī --ng xì-. t_ x____ y_ f___ x___ t- x-ě-e y- f-n- x-n- --------------------- tā xiěle yī fēng xìn.
Ő vett egy darab csokoládét. 她 吃了 -块-巧克- 。 她 吃_ 一_ 巧__ 。 她 吃- 一- 巧-力 。 ------------- 她 吃了 一块 巧克力 。 0
T- x---e--ī -- mín-x-npi--. T_ x____ y_ g_ m___________ T- x-ě-e y- g- m-n-x-n-i-n- --------------------------- Tā xiěle yī gè míngxìnpiàn.
Ő (férfi) hűtlen volt, de ő (nő) hűséges volt. 他 -- -忠-,--是 --对--忠- 。 他 对_ 不___ 但_ 她 对_ 忠_ 。 他 对- 不-诚- 但- 她 对- 忠- 。 ---------------------- 他 对她 不忠诚, 但是 她 对他 忠诚 。 0
Tā -i-le--- -è-m-ng--n-i-n. T_ x____ y_ g_ m___________ T- x-ě-e y- g- m-n-x-n-i-n- --------------------------- Tā xiěle yī gè míngxìnpiàn.
Ő (férfi) lusta volt, de ő (nő) szorgalmas volt. 他--懒, ------- 。 他 很__ 但_ 她 勤_ 。 他 很-, 但- 她 勤- 。 --------------- 他 很懒, 但是 她 勤劳 。 0
T--xi--e-yī -- mín----p---. T_ x____ y_ g_ m___________ T- x-ě-e y- g- m-n-x-n-i-n- --------------------------- Tā xiěle yī gè míngxìnpiàn.
Ő (férfi) szegény volt, de ő (nő) gazdag volt. 他 -穷- 但-------。 他 很__ 但_ 她 有_ 。 他 很-, 但- 她 有- 。 --------------- 他 很穷, 但是 她 有钱 。 0
Dús--, --n--ū D_____ k_____ D-s-ū- k-n-h- ------------- Dúshū, kànshū
Nem pénze volt, hanem adóssága. 他 -- ----- 债--。 他 没_ 钱_ 还_ 债_ 。 他 没- 钱- 还- 债- 。 --------------- 他 没有 钱, 还有 债务 。 0
Dú-hū, kà---ū D_____ k_____ D-s-ū- k-n-h- ------------- Dúshū, kànshū
Nem szerencséje volt, hanem pechje. 他 没--好运气,----倒霉-。 他 没_ 好___ 还 很__ 。 他 没- 好-气- 还 很-霉 。 ----------------- 他 没有 好运气, 还 很倒霉 。 0
D--hū- -ànshū D_____ k_____ D-s-ū- k-n-h- ------------- Dúshū, kànshū
Nem sikere volt, hanem kudarca. 他-- 成功--还-很-败-。 他 没 成__ 还 很__ 。 他 没 成-, 还 很-败 。 --------------- 他 没 成功, 还 很失败 。 0
tā dú---y- --- -uàbà-. t_ d___ y_ b__ h______ t- d-l- y- b-n h-à-à-. ---------------------- tā dúle yī běn huàbào.
Nem volt elégedett, hanem elégedetlen. 他 不 --------不满足 。 他 不 满__ 而_ 很___ 。 他 不 满-, 而- 很-满- 。 ----------------- 他 不 满意, 而且 很不满足 。 0
tā-d--- -ī-b-n huà--o. t_ d___ y_ b__ h______ t- d-l- y- b-n h-à-à-. ---------------------- tā dúle yī běn huàbào.
Nem volt szerencsés, hanem szerencsétlen. 他 --心,-而------ 。 他 不___ 而_ 很___ 。 他 不-心- 而- 很-幸- 。 ---------------- 他 不开心, 而且 很不幸福 。 0
tā-d-l---- b-n --àb--. t_ d___ y_ b__ h______ t- d-l- y- b-n h-à-à-. ---------------------- tā dúle yī běn huàbào.
Nem volt szimpatikus, hanem antipatikus. 他--人 没---感- 而----- 。 他 让_ 没_ 好__ 而_ 惹__ 。 他 让- 没- 好-, 而- 惹-厌 。 -------------------- 他 让人 没有 好感, 而且 惹人厌 。 0
Tā-d-l---ī bě--shū. T_ d___ y_ b__ s___ T- d-l- y- b-n s-ū- ------------------- Tā dúle yī běn shū.

Hogyan tanulnak meg helyesen beszélni a gyerekek

Amikor egy ember megszületik, kommunikálni kezd másokkal. A csecsemők sírnak ha szeretnének valamit. Pár hónaposan már képesek egyszerű szavakat kiejteni. Három szavas mondatokat körülbelül két évesen kezdenek el megfogalmazni. Azt, hogy mikor kezdenek el a gyerekek beszélni, nem lehet befolyásolni. Azt azonban igen, hogy milyen jól tanulják meg az anyanyelvüket! Ehhez azonban figyelembe kell venni néhány dolgot. Elsősorban az a fontos, hogy a tanuló gyerek mindig motivált legyen. Fel kell ismernie, hogy a beszéd által képes dolgokat elérni. A csecsemők egy mosolynak is örülnek mint pozitív visszajelzés. Nagyobb gyerekek a környezetükkel való dialógust keresik. A közelükben lévő emberek beszédéhez igazodnak. Ezért fontos a szülők és a nevelők nyelvi színvonala. Azt is meg kell tanulni a gyerekeknek, hogy a nyelvünk értékes! Eközben azonban jól kell hogy érezzék magukat. A felolvasás megmutatja a gyerekeknek, hogy mennyire izgalmas lehet a nyelv. A szülőknek továbbá lehetőleg minél többet kell foglalkozni a gyerekükkel. Ha egy gyerek sok új élményt szerez, beszélni is akar ezekről. A kétnyelvűen felnövő gyerekeknek szabályokra van szükségük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy kivel milyen nyelven beszélhetnek. Így agyuk különbséget tud tenni a két nyelv között. Amikor a gyerekek elkezdenek iskolába járni, megváltozik a nyelvük. Megtanulnak egy új köznyelvet. Ilyenkor fontos, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogyan beszél a gyerekük. Kutatások kimutatták, hogy az első nyelv az agyat örökre formálja. Amit gyerekként megtanulunk, egy életen keresztül elkísér minket. Aki gyerekként helyesen megtanulja az anyanyelvét, később profitál belőle. Új dolgokat jobban és gyorsabban lesz képes majd megtanulni - és ez nem csak a nyelvekre igaz…