Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   kk Өткен шақ 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [сексен үш]

83 [seksen üş]

Өткен шақ 3

Ötken şaq 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
telefonálni т--еф---ен сө-ле-у т_________ с______ т-л-ф-н-е- с-й-е-у ------------------ телефонмен сөйлесу 0
Ötken---q-3 Ö____ ş__ 3 Ö-k-n ş-q 3 ----------- Ötken şaq 3
Telefonáltam. Ме- ---ефон--н----ле---м. М__ т_________ с_________ М-н т-л-ф-н-е- с-й-е-т-м- ------------------------- Мен телефонмен сөйлестім. 0
Ö---- şaq 3 Ö____ ş__ 3 Ö-k-n ş-q 3 ----------- Ötken şaq 3
Az egész időben telefonáltam. М-- -н--- те-еф---е- ---ле--п-ж---і-. М__ ү____ т_________ с_______ ж______ М-н ү-е-і т-л-ф-н-е- с-й-е-і- ж-р-і-. ------------------------------------- Мен үнемі телефонмен сөйлесіп жүрдім. 0
t-l--o---- -öyl-sw t_________ s______ t-l-f-n-e- s-y-e-w ------------------ telefonmen söylesw
kérdezni с---у с____ с-р-у ----- сұрау 0
t--efo---n-s----sw t_________ s______ t-l-f-n-e- s-y-e-w ------------------ telefonmen söylesw
Kérdeztem. Ме--сұра---. М__ с_______ М-н с-р-д-м- ------------ Мен сұрадым. 0
tele-onm------l-sw t_________ s______ t-l-f-n-e- s-y-e-w ------------------ telefonmen söylesw
Mindig kérdeztem. Мен --ем- сұ--йтын-ы-. М__ ү____ с___________ М-н ү-е-і с-р-й-ы-м-н- ---------------------- Мен үнемі сұрайтынмын. 0
Men---l--o-m-n-s---e---m. M__ t_________ s_________ M-n t-l-f-n-e- s-y-e-t-m- ------------------------- Men telefonmen söylestim.
mesélni ай-у а___ а-т- ---- айту 0
Me- ----f---en---yl-stim. M__ t_________ s_________ M-n t-l-f-n-e- s-y-e-t-m- ------------------------- Men telefonmen söylestim.
Meséltem. М---айт-п бер-і-. М__ а____ б______ М-н а-т-п б-р-і-. ----------------- Мен айтып бердім. 0
Men -e-ef---e---öyle--i-. M__ t_________ s_________ M-n t-l-f-n-e- s-y-e-t-m- ------------------------- Men telefonmen söylestim.
Az egész történetet elmeséltem. Ме- --иға-ы-толық-ай--п----ді-. М__ о______ т____ а____ б______ М-н о-и-а-ы т-л-қ а-т-п б-р-і-. ------------------------------- Мен оқиғаны толық айтып бердім. 0
M-n ünemi t---f--me- -ö-les-- j---im. M__ ü____ t_________ s_______ j______ M-n ü-e-i t-l-f-n-e- s-y-e-i- j-r-i-. ------------------------------------- Men ünemi telefonmen söylesip jürdim.
tanulni оқу о__ о-у --- оқу 0
Me- ---m----l--o-m-n-sö---sip -ü-d-m. M__ ü____ t_________ s_______ j______ M-n ü-e-i t-l-f-n-e- s-y-e-i- j-r-i-. ------------------------------------- Men ünemi telefonmen söylesip jürdim.
Tanultam. М-- ---ды-. М__ о______ М-н о-ы-ы-. ----------- Мен оқыдым. 0
M-n-üne-i -e--fon-en--öyl-si--j-----. M__ ü____ t_________ s_______ j______ M-n ü-e-i t-l-f-n-e- s-y-e-i- j-r-i-. ------------------------------------- Men ünemi telefonmen söylesip jürdim.
Egész este tanultam. М---к---бой--оқ-д--. М__ к__ б___ о______ М-н к-ш б-й- о-ы-ы-. -------------------- Мен кеш бойы оқыдым. 0
s-raw s____ s-r-w ----- suraw
dolgozni ж-м-с-іс--у ж____ і____ ж-м-с і-т-у ----------- жұмыс істеу 0
s--aw s____ s-r-w ----- suraw
Dolgoztam. М-н жұмыс-----д--. М__ ж____ і_______ М-н ж-м-с і-т-д-м- ------------------ Мен жұмыс істедім. 0
su-aw s____ s-r-w ----- suraw
Egész nap dolgoztam. Мен---н---о-ы ж--ыс і--е---. М__ к___ б___ ж____ і_______ М-н к-н- б-й- ж-м-с і-т-д-м- ---------------------------- Мен күні бойы жұмыс істедім. 0
M-n --ra-ım. M__ s_______ M-n s-r-d-m- ------------ Men suradım.
enni там-қ--ну т________ т-м-қ-а-у --------- тамақтану 0
M-- s-radı-. M__ s_______ M-n s-r-d-m- ------------ Men suradım.
Ettem. Ме- т--а--а--ым. М__ т___________ М-н т-м-қ-а-д-м- ---------------- Мен тамақтандым. 0
M-n --rad--. M__ s_______ M-n s-r-d-m- ------------ Men suradım.
Az összes ételt megettem. М-- -а-------ты-жеп -ой--м. М__ б__ т______ ж__ қ______ М-н б-р т-м-қ-ы ж-п қ-й-ы-. --------------------------- Мен бар тамақты жеп қойдым. 0
M-n--ne-i su--y------. M__ ü____ s___________ M-n ü-e-i s-r-y-ı-m-n- ---------------------- Men ünemi suraytınmın.

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…