Kifejezéstár

hu A taxiban   »   kk Таксиде

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [отыз сегіз]

38 [otız segiz]

Таксиде

Taksïde

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. Т---и---қыр-ң----. Т____ ш___________ Т-к-и ш-қ-р-ң-з-ы- ------------------ Такси шақырыңызшы. 0
T-ksïde T______ T-k-ï-e ------- Taksïde
Mennyibe kerül a vasútállomásig? В----л-- --й-- ақ-с---ан-а? В_______ д____ а____ қ_____ В-к-а-ғ- д-й-н а-ы-ы қ-н-а- --------------------------- Вокзалға дейін ақысы қанша? 0
T---ïde T______ T-k-ï-e ------- Taksïde
Mennyibe kerül a repülőtérig? Ә------а--е--н қ----? Ә_______ д____ қ_____ Ә-е-а-ғ- д-й-н қ-н-а- --------------------- Әуежайға дейін қанша? 0
T-k---şa--r--ız--. T____ ş___________ T-k-ï ş-q-r-ñ-z-ı- ------------------ Taksï şaqırıñızşı.
Egyenesen előre, kérem! Ті-е ж-р- --р----. Т___ ж___ б_______ Т-к- ж-р- б-р-ң-з- ------------------ Тіке жүре беріңіз. 0
Ta--ï ---ı-ı--zşı. T____ ş___________ T-k-ï ş-q-r-ñ-z-ı- ------------------ Taksï şaqırıñızşı.
Itt jobbra, kérem! О-- -ер--н--ң-а-б-р-лың-з-ы. О__ ж_____ о___ б___________ О-ы ж-р-е- о-ғ- б-р-л-ң-з-ы- ---------------------------- Осы жерден оңға бұрылыңызшы. 0
T--sï-şa-ır------. T____ ş___________ T-k-ï ş-q-r-ñ-z-ı- ------------------ Taksï şaqırıñızşı.
Ott a sarkon balra, kérem! А-----ұ---т-н-с--ғ- -ұ-ыл-ң--. А___ б_______ с____ б_________ А-а- б-р-ш-а- с-л-а б-р-л-ң-з- ------------------------------ Анау бұрыштан солға бұрылыңыз. 0
V--z-l-a--eyin-a-ı-ı-qanş-? V_______ d____ a____ q_____ V-k-a-ğ- d-y-n a-ı-ı q-n-a- --------------------------- Vokzalğa deyin aqısı qanşa?
Sietek. Ме- а-ығ-с--н. М__ а_________ М-н а-ы-ы-п-н- -------------- Мен асығыспын. 0
V-kza--a -eyin-a--sı q-nşa? V_______ d____ a____ q_____ V-k-a-ğ- d-y-n a-ı-ı q-n-a- --------------------------- Vokzalğa deyin aqısı qanşa?
Van időm. Мен-ң----ыт----ар. М____ у______ б___ М-н-ң у-қ-т-м б-р- ------------------ Менің уақытым бар. 0
Vokz-l-a-dey-- -q--- -a--a? V_______ d____ a____ q_____ V-k-a-ğ- d-y-n a-ı-ı q-n-a- --------------------------- Vokzalğa deyin aqısı qanşa?
Kérem, menjen lassabban! Ө---емі---а----- ж-рі-ізші. Ө________ а_____ ж_________ Ө-і-е-і-, а-ы-ы- ж-р-ң-з-і- --------------------------- Өтінемін, ақырын жүріңізші. 0
Ä-ej-yğ- --y-n qa-şa? Ä_______ d____ q_____ Ä-e-a-ğ- d-y-n q-n-a- --------------------- Äwejayğa deyin qanşa?
Álljon meg itt, kérem! Ос----р-- -о--аң----. О__ ж____ т__________ О-ы ж-р-е т-қ-а-ы-ш-. --------------------- Осы жерге тоқтаңызшы. 0
Ä--j-y-a dey-- qa-ş-? Ä_______ d____ q_____ Ä-e-a-ğ- d-y-n q-n-a- --------------------- Äwejayğa deyin qanşa?
Várjon egy pillanatot, kérem! С-л---т-----ы-ызшы. С__ к___ т_________ С-л к-т- т-р-ң-з-ы- ------------------- Сәл күте тұрыңызшы. 0
Äwe--yğa -ey----an-a? Ä_______ d____ q_____ Ä-e-a-ğ- d-y-n q-n-a- --------------------- Äwejayğa deyin qanşa?
Mindjárt jövök. Мен т-з--е-ем-н. М__ т__ к_______ М-н т-з к-л-м-н- ---------------- Мен тез келемін. 0
Tik- j-r--b-----z. T___ j___ b_______ T-k- j-r- b-r-ñ-z- ------------------ Tike jüre beriñiz.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Мағ-н ----б--і-----. М____ ч__ б_________ М-ғ-н ч-к б-р-ң-з-і- -------------------- Маған чек беріңізші. 0
T-k------ ----ñ-z. T___ j___ b_______ T-k- j-r- b-r-ñ-z- ------------------ Tike jüre beriñiz.
Nincs aprópénzem. Мен-- ұс-- а------қ. М____ ұ___ а___ ж___ М-н-е ұ-а- а-ш- ж-қ- -------------------- Менде ұсақ ақша жоқ. 0
Ti----ü-e be--ñ--. T___ j___ b_______ T-k- j-r- b-r-ñ-z- ------------------ Tike jüre beriñiz.
Rendben, a maradék az öné. Д-р------л-аны--ө-іңіз----л-ңы-. Д_____ қ_______ ө_______ а______ Д-р-с- қ-л-а-ы- ө-і-і-г- а-ы-ы-. -------------------------------- Дұрыс, қалғанын өзіңізге алыңыз. 0
Osı -e--en -ñğ----r--ı-ızş-. O__ j_____ o___ b___________ O-ı j-r-e- o-ğ- b-r-l-ñ-z-ı- ---------------------------- Osı jerden oñğa burılıñızşı.
Kérem, vigyen el erre a címre! Мен---с- ----нж-й-а-а-ар-ңыз. М___ о__ м_________ а________ М-н- о-ы м-к-н-а-ғ- а-а-ы-ы-. ----------------------------- Мені осы мекенжайға апарыңыз. 0
O-----rden --ğ--b-rıl-ñı-şı. O__ j_____ o___ b___________ O-ı j-r-e- o-ğ- b-r-l-ñ-z-ı- ---------------------------- Osı jerden oñğa burılıñızşı.
Vigyen el a szállodámba! М-ні -о--- үй-ме--п----ы-. М___ қ____ ү____ а________ М-н- қ-н-қ ү-і-е а-а-ы-ы-. -------------------------- Мені қонақ үйіме апарыңыз. 0
O-- j-rd-- oñğa b--ılıñı---. O__ j_____ o___ b___________ O-ı j-r-e- o-ğ- b-r-l-ñ-z-ı- ---------------------------- Osı jerden oñğa burılıñızşı.
Vigyen el a strandra! М-н-----а-а-ға а--ры--з. М___ ж________ а________ М-н- ж-ғ-ж-й-а а-а-ы-ы-. ------------------------ Мені жағажайға апарыңыз. 0
An-- ---ı-t-n--o-ğ- -----ı-ız. A___ b_______ s____ b_________ A-a- b-r-ş-a- s-l-a b-r-l-ñ-z- ------------------------------ Anaw burıştan solğa burılıñız.

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?