Kifejezéstár

hu A taxiban   »   uk У таксі

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [тридцять вісім]

38 [trydtsyatʹ visim]

У таксі

U taksi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. Викличт-- бу-ь---с-а- ----і. В________ б__________ т_____ В-к-и-т-, б-д---а-к-, т-к-і- ---------------------------- Викличте, будь-ласка, таксі. 0
U---ksi U t____ U t-k-i ------- U taksi
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Скі--к- ко--ує----в-к-а--? С______ к_____ д_ в_______ С-і-ь-и к-ш-у- д- в-к-а-у- -------------------------- Скільки коштує до вокзалу? 0
U--a--i U t____ U t-k-i ------- U taksi
Mennyibe kerül a repülőtérig? Скіл-ки-кош----д---еро--р--? С______ к_____ д_ а_________ С-і-ь-и к-ш-у- д- а-р-п-р-у- ---------------------------- Скільки коштує до аеропорту? 0
Vy-l-c-te,-b-dʹ--as-a,-t-k--. V_________ b__________ t_____ V-k-y-h-e- b-d---a-k-, t-k-i- ----------------------------- Vyklychte, budʹ-laska, taksi.
Egyenesen előre, kérem! Бу---л-ск-- -----. Б__________ п_____ Б-д---а-к-, п-я-о- ------------------ Будь-ласка, прямо. 0
Vy--ycht-- budʹ-las-a, --k--. V_________ b__________ t_____ V-k-y-h-e- b-d---a-k-, t-k-i- ----------------------------- Vyklychte, budʹ-laska, taksi.
Itt jobbra, kérem! Б--ь---ска- т-т ----ору-. Б__________ т__ п________ Б-д---а-к-, т-т п-а-о-у-. ------------------------- Будь-ласка, тут праворуч. 0
V--l-cht-- -----l-sk---t-ks-. V_________ b__________ t_____ V-k-y-h-e- b-d---a-k-, t-k-i- ----------------------------- Vyklychte, budʹ-laska, taksi.
Ott a sarkon balra, kérem! Будь-ла-к-- та- н- р-зі-------ч. Б__________ т__ н_ р___ л_______ Б-д---а-к-, т-м н- р-з- л-в-р-ч- -------------------------------- Будь-ласка, там на розі ліворуч. 0
Skil--y ko-htu----o-vok-a-u? S______ k_______ d_ v_______ S-i-ʹ-y k-s-t-y- d- v-k-a-u- ---------------------------- Skilʹky koshtuye do vokzalu?
Sietek. Я п---і---. Я п________ Я п-с-і-а-. ----------- Я поспішаю. 0
S-il-ky k--htuy- ---v-kzalu? S______ k_______ d_ v_______ S-i-ʹ-y k-s-t-y- d- v-k-a-u- ---------------------------- Skilʹky koshtuye do vokzalu?
Van időm. Я-ма--ч--. Я м__ ч___ Я м-ю ч-с- ---------- Я маю час. 0
Skil-ky ko--t----do--o--a-u? S______ k_______ d_ v_______ S-i-ʹ-y k-s-t-y- d- v-k-a-u- ---------------------------- Skilʹky koshtuye do vokzalu?
Kérem, menjen lassabban! Їдь------дь-ласка,-п-в---ніш-. Ї_____ б__________ п__________ Ї-ь-е- б-д---а-к-, п-в-л-н-ш-. ------------------------------ Їдьте, будь-ласка, повільніше. 0
S---ʹ-----s--u-e -o --rop---u? S______ k_______ d_ a_________ S-i-ʹ-y k-s-t-y- d- a-r-p-r-u- ------------------------------ Skilʹky koshtuye do aeroportu?
Álljon meg itt, kérem! Зупин---с- --т- бу-----с--. З_________ т___ б__________ З-п-н-т-с- т-т- б-д---а-к-. --------------------------- Зупиніться тут, будь-ласка. 0
Ski---y -o-h-u----- -ero-o---? S______ k_______ d_ a_________ S-i-ʹ-y k-s-t-y- d- a-r-p-r-u- ------------------------------ Skilʹky koshtuye do aeroportu?
Várjon egy pillanatot, kérem! Зач---йте--в-л---у,-бу----ас-а. З________ х________ б__________ З-ч-к-й-е х-и-и-к-, б-д---а-к-. ------------------------------- Зачекайте хвилинку, будь-ласка. 0
Ski--ky-k-sh-uye ----e-o-ort-? S______ k_______ d_ a_________ S-i-ʹ-y k-s-t-y- d- a-r-p-r-u- ------------------------------ Skilʹky koshtuye do aeroportu?
Mindjárt jövök. Я-з-ра- ----р-уся. Я з____ п_________ Я з-р-з п-в-р-у-я- ------------------ Я зараз повернуся. 0
Bu-ʹ-l-s--- --y-m-. B__________ p______ B-d---a-k-, p-y-m-. ------------------- Budʹ-laska, pryamo.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Д--те --ні, будь-лас-а, ч--. Д____ м____ б__________ ч___ Д-й-е м-н-, б-д---а-к-, ч-к- ---------------------------- Дайте мені, будь-ласка, чек. 0
B-dʹ--aska, ----m-. B__________ p______ B-d---a-k-, p-y-m-. ------------------- Budʹ-laska, pryamo.
Nincs aprópénzem. В м-н---е--є --і---х -р--ей. В м___ н____ д______ г______ В м-н- н-м-є д-і-н-х г-о-е-. ---------------------------- В мене немає дрібних грошей. 0
Budʹ---ska--prya--. B__________ p______ B-d---a-k-, p-y-m-. ------------------- Budʹ-laska, pryamo.
Rendben, a maradék az öné. Дос---н-о, р---а дл---ас. Д_________ р____ д__ в___ Д-с-а-н-о- р-ш-а д-я в-с- ------------------------- Достатньо, решта для вас. 0
B-d----sk-----t-p--vo--c-. B__________ t__ p_________ B-d---a-k-, t-t p-a-o-u-h- -------------------------- Budʹ-laska, tut pravoruch.
Kérem, vigyen el erre a címre! Відв----- м--е--- ц--- ---ес-ю. В________ м___ з_ ц___ а_______ В-д-е-і-ь м-н- з- ц-є- а-р-с-ю- ------------------------------- Відвезіть мене за цією адресою. 0
Budʹ-l-ska, -ut-p--v-r--h. B__________ t__ p_________ B-d---a-k-, t-t p-a-o-u-h- -------------------------- Budʹ-laska, tut pravoruch.
Vigyen el a szállodámba! Ві---зі-ь-мен-----м-го-г--е--. В________ м___ д_ м___ г______ В-д-е-і-ь м-н- д- м-г- г-т-л-. ------------------------------ Відвезіть мене до мого готелю. 0
B--ʹ---sk---tut-pr-vor---. B__________ t__ p_________ B-d---a-k-, t-t p-a-o-u-h- -------------------------- Budʹ-laska, tut pravoruch.
Vigyen el a strandra! В----з-т- ме-е на п-я-. В________ м___ н_ п____ В-д-е-і-ь м-н- н- п-я-. ----------------------- Відвезіть мене на пляж. 0
B-d----sk---t-m-n--ro-i--ivoruch. B__________ t__ n_ r___ l________ B-d---a-k-, t-m n- r-z- l-v-r-c-. --------------------------------- Budʹ-laska, tam na rozi livoruch.

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?