Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   uk Прислівники

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [сто]

100 [sto]

Прислівники

Pryslivnyky

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar ukrán Lejátszás Több
már egyszer – még soha вж----и------– щ- -і-оли в__ о___ р__ – щ_ н_____ в-е о-и- р-з – щ- н-к-л- ------------------------ вже один раз – ще ніколи 0
P-y-livn-ky P__________ P-y-l-v-y-y ----------- Pryslivnyky
Volt már ön egyszer Berlinben? В- вже -у---- --р--ні? В_ в__ б___ в Б_______ В- в-е б-л- в Б-р-і-і- ---------------------- Ви вже були в Берліні? 0
Prysli--y-y P__________ P-y-l-v-y-y ----------- Pryslivnyky
Nem, még soha. Ні-------ко-и. Н__ щ_ н______ Н-, щ- н-к-л-. -------------- Ні, ще ніколи. 0
vzh--ody- -az –-s-ch---i---y v___ o___ r__ – s____ n_____ v-h- o-y- r-z – s-c-e n-k-l- ---------------------------- vzhe odyn raz – shche nikoly
valaki – senki Х---н--уд- -----то Х_________ – н____ Х-о-н-б-д- – н-х-о ------------------ Хто-небудь – ніхто 0
v--- o--- --z –----h--ni--ly v___ o___ r__ – s____ n_____ v-h- o-y- r-z – s-c-e n-k-l- ---------------------------- vzhe odyn raz – shche nikoly
Ismer ön itt valakit (valakiket)? В- зн-----т-т ког--н-бу--? В_ з_____ т__ к___________ В- з-а-т- т-т к-г---е-у-ь- -------------------------- Ви знаєте тут кого-небудь? 0
vz-- -dyn-----–---ch- nik-ly v___ o___ r__ – s____ n_____ v-h- o-y- r-z – s-c-e n-k-l- ---------------------------- vzhe odyn raz – shche nikoly
Nem, nem ismerek itt senkit. Н---- -- -наю т-т нік--о. Н__ я н_ з___ т__ н______ Н-, я н- з-а- т-т н-к-г-. ------------------------- Ні, я не знаю тут нікого. 0
V--v-h- bul--v Ber---i? V_ v___ b___ v B_______ V- v-h- b-l- v B-r-i-i- ----------------------- Vy vzhe buly v Berlini?
még – már nem ще-–--іл--- ні щ_ – б_____ н_ щ- – б-л-ш- н- -------------- ще – більше ні 0
Vy---he b-l--v B-r----? V_ v___ b___ v B_______ V- v-h- b-l- v B-r-i-i- ----------------------- Vy vzhe buly v Berlini?
Sokáig marad még itt? В---у--щ- на-о--------ша-те-я? В_ т__ щ_ н______ з___________ В- т-т щ- н-д-в-о з-л-ш-є-е-я- ------------------------------ Ви тут ще надовго залишаєтеся? 0
Vy----- --l------r-i--? V_ v___ b___ v B_______ V- v-h- b-l- v B-r-i-i- ----------------------- Vy vzhe buly v Berlini?
Nem, már nem sokáig maradok itt. Н-- - --л-ш--с- не-ад-в--. Н__ я з________ н_________ Н-, я з-л-ш-ю-я н-н-д-в-о- -------------------------- Ні, я залишаюся ненадовго. 0
Ni, s--h- n--o--. N__ s____ n______ N-, s-c-e n-k-l-. ----------------- Ni, shche nikoly.
még valami – semmi ще -о-ь - б-л-ше н-чого щ_ щ___ – б_____ н_____ щ- щ-с- – б-л-ш- н-ч-г- ----------------------- ще щось – більше нічого 0
Ni- s-c----i-o-y. N__ s____ n______ N-, s-c-e n-k-l-. ----------------- Ni, shche nikoly.
Szeretne még valamit inni? Хоч-----е -ось--ип--и? Х_____ щ_ щ___ в______ Х-ч-т- щ- щ-с- в-п-т-? ---------------------- Хочете ще щось випити? 0
Ni, -hche -i--ly. N__ s____ n______ N-, s-c-e n-k-l-. ----------------- Ni, shche nikoly.
Nem, már nem kérek semmit. Н-,-я не----у ---ьш- н-ч-го. Н__ я н_ х___ б_____ н______ Н-, я н- х-ч- б-л-ш- н-ч-г-. ---------------------------- Ні, я не хочу більше нічого. 0
Kht--ne-u-ʹ - --k-to K__________ – n_____ K-t---e-u-ʹ – n-k-t- -------------------- Khto-nebudʹ – nikhto
már valamit – még semmit вже-що-- – щ---і-ого в__ щ___ – щ_ н_____ в-е щ-с- – щ- н-ч-г- -------------------- вже щось – ще нічого 0
K-t--ne-ud--– n-kh-o K__________ – n_____ K-t---e-u-ʹ – n-k-t- -------------------- Khto-nebudʹ – nikhto
Evett már valamit? Ви в-е----ь -’-ли? В_ в__ щ___ з_____ В- в-е щ-с- з-ї-и- ------------------ Ви вже щось з’їли? 0
Kh-o--eb-d--– -i-h-o K__________ – n_____ K-t---e-u-ʹ – n-k-t- -------------------- Khto-nebudʹ – nikhto
Nem, még nem ettem semmit. Ні- я -е--і-о-о -е--в - ї-а. Н__ я щ_ н_____ н_ ї_ / ї___ Н-, я щ- н-ч-г- н- ї- / ї-а- ---------------------------- Ні, я ще нічого не їв / їла. 0
V---n-y-te-t---koho--ebu-ʹ? V_ z______ t__ k___________ V- z-a-e-e t-t k-h---e-u-ʹ- --------------------------- Vy znayete tut koho-nebudʹ?
még valaki – már senki ще х-о-н-будь - -і---е-н-х-о щ_ х_________ – б_____ н____ щ- х-о-н-б-д- – б-л-ш- н-х-о ---------------------------- ще хто-небудь – більше ніхто 0
V- z-a---- tu--ko---n-b--ʹ? V_ z______ t__ k___________ V- z-a-e-e t-t k-h---e-u-ʹ- --------------------------- Vy znayete tut koho-nebudʹ?
Szeretne még valaki kávét? Бажа---е хто-не-у-- к-в-? Б____ щ_ х_________ к____ Б-ж-є щ- х-о-н-б-д- к-в-? ------------------------- Бажає ще хто-небудь кави? 0
Vy z-ay-t---u----h--n--udʹ? V_ z______ t__ k___________ V- z-a-e-e t-t k-h---e-u-ʹ- --------------------------- Vy znayete tut koho-nebudʹ?
Nem, már senki. Н-- бі---- н--то. Н__ б_____ н_____ Н-, б-л-ш- н-х-о- ----------------- Ні, більше ніхто. 0
Ni, -- n------u-t-t--ik-ho. N__ y_ n_ z____ t__ n______ N-, y- n- z-a-u t-t n-k-h-. --------------------------- Ni, ya ne znayu tut nikoho.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + ukrán (1-100) MP3 ukrán (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…