Я не-------ч---ін -е---ко---.
Я н_ з____ ч_ в__ м___ к_____
Я н- з-а-, ч- в-н м-н- к-х-є-
-----------------------------
Я не знаю, чи він мене кохає. 0 Sk--d--pidrya-----e-h----a z --yS_______________ r________ z c__S-l-d-o-i-r-a-n- r-c-e-n-a z c-y--------------------------------Skladnopidryadni rechennya z chy
Я----з-аю, -- -і--п--е-----с-.
Я н_ з____ ч_ в__ п___________
Я н- з-а-, ч- в-н п-в-р-е-ь-я-
------------------------------
Я не знаю, чи він повернеться. 0 S--adno-----adni-rec--n-y-----hyS_______________ r________ z c__S-l-d-o-i-r-a-n- r-c-e-n-a z c-y--------------------------------Skladnopidryadni rechennya z chy
Я не--наю- -и він --н--зателе-о-ує.
Я н_ з____ ч_ в__ м___ з___________
Я н- з-а-, ч- в-н м-н- з-т-л-ф-н-є-
-----------------------------------
Я не знаю, чи він мені зателефонує. 0 YA-n- ---y---chy v-n-m--e --k-ay-.Y_ n_ z_____ c__ v__ m___ k_______Y- n- z-a-u- c-y v-n m-n- k-k-a-e-----------------------------------YA ne znayu, chy vin mene kokhaye.
Я --м-і--юся,-щ- я -і---о--ом---од--аю--.
Я с__________ щ_ я д_____ й___ п_________
Я с-м-і-а-с-, щ- я д-й-н- й-м- п-д-б-ю-ь-
-----------------------------------------
Я сумніваюся, що я дійсно йому подобаюсь. 0 Chy-v-n -e-e--yu--tʹ?C__ v__ m___ l_______C-y v-n m-n- l-u-y-ʹ----------------------Chy vin mene lyubytʹ?
Ч- --й--о я ---- -одоба-с-?
Ч_ д_____ я й___ п_________
Ч- д-й-н- я й-м- п-д-б-ю-ь-
---------------------------
Чи дійсно я йому подобаюсь? 0 C-- --n p-vern--ʹ---?C__ v__ p____________C-y v-n p-v-r-e-ʹ-y-?---------------------Chy vin povernetʹsya?
Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni.
Ez automatikusan történik.
Nem is vesszük észre.
Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen.
Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga.
Minden nap új dolgokat hall.
Folyamatosan új impulzusok érik.
Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni.
Gazdaságosan kell cselekednie.
Ezért keresi a hasonlóságokat.
Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall.
Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő.
Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.
A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen.
Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így.
Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat.
A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket.
Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését.
Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait.
A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük.
Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ.
Ez például a főneveknél és az igéknél látszik.
Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra.
Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak.
Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat.
Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik.
Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki.
Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…