Моя до-к---е----і---г----------бол.
М__ д____ н_ х_____ г____ у ф______
М-я д-ч-а н- х-т-л- г-а-и у ф-т-о-.
-----------------------------------
Моя дочка не хотіла грати у футбол. 0 M-dalʹ-----ye--------m--u-omu-2M_______ d________ u m_______ 2M-d-l-n- d-y-s-o-a u m-n-l-m- 2-------------------------------Modalʹni diyeslova u mynulomu 2
Й-м- не -о--а -ул----ти-шо-ол-д.
Й___ н_ м____ б___ ї___ ш_______
Й-м- н- м-ж-а б-л- ї-т- ш-к-л-д-
--------------------------------
Йому не можна було їсти шоколад. 0 Moya--ochk---- --o-i-- -r--y-u--u-bol.M___ d_____ n_ k______ h____ u f______M-y- d-c-k- n- k-o-i-a h-a-y u f-t-o-.--------------------------------------Moya dochka ne khotila hraty u futbol.
Я-мі----мог-- -о-ь---б--а--.
Я м__ / м____ щ___ з________
Я м-г / м-г-а щ-с- з-б-ж-т-.
----------------------------
Я міг / могла щось забажати. 0 Mo-- --ink------hot-l---ra---v sha----zi-m---u.M___ z_____ n_ k______ h____ v s_____ z_ m_____M-y- z-i-k- n- k-o-i-a h-a-y v s-a-h- z- m-o-u------------------------------------------------Moya zhinka ne khotila hraty v shakhy zi mnoyu.
Я м-- / м---а ку-и-и-собі -д--.
Я м__ / м____ к_____ с___ о____
Я м-г / м-г-а к-п-т- с-б- о-я-.
-------------------------------
Я міг / могла купити собі одяг. 0 M--a-z-ink---- --o-i-a ------v s-------- m----.M___ z_____ n_ k______ h____ v s_____ z_ m_____M-y- z-i-k- n- k-o-i-a h-a-y v s-a-h- z- m-o-u------------------------------------------------Moya zhinka ne khotila hraty v shakhy zi mnoyu.
На каникулах детям можно было долго оставаться на улице.
Sokáig játszhattak az udvaron.
В----мог----о-г- г---и --дв--і.
В___ м____ д____ г____ у д_____
В-н- м-г-и д-в-о г-а-и у д-о-і-
-------------------------------
Вони могли довго грати у дворі. 0 V-n---------ily--rybraty---mn-tu.V___ n_ k______ p_______ k_______V-n- n- k-o-i-y p-y-r-t- k-m-a-u----------------------------------Vony ne khotily prybraty kimnatu.
A tanulás nem mindig egyszerű feladat.
Akkor is lehet fárasztó, ha élvezi az ember.
De ha valamit megtanulunk, akkor örülünk.
Büszkék vagyunk magunkra és eredményeinkre.
Sajnos azt amit egyszer megtanultunk, el is tudjuk felejteni.
Különösen a nyelveknél jelent ez problémát.
A legtöbben közülünk egy vagy több nyelvet tanulnak az iskolában.
Az iskola befejeztével ez a tudás feledésbe merül.
Alig beszéljük a nyelvet.
A hétköznapok folyamán az anyanyelvünk dominál.
Sok idegen nyelvet csak szabadság alatt használunk.
De ha a tudást nem hívjuk le rendszeresen, feledésbe merül.
Agyunknak edzésre van szüksége.
Azt lehet mondani, úgy működik mint egy izom.
Ezt az izmot mozgatni kell, különben elgyengül.
Léteznek azonban módszerek a felejtés megakadályozására.
A legfontosabb a megtanult anyag állandó ismétlése.
Ezalatt állandó szokások alakulhatnak ki.
Tervezhet az ember különböző kis feladatokat a hétköznapokra.
Hétfőn például olvassunk egy könyvet az idegen nyelven.
Szerdán hallgassunk meg egy külföldi rádióadást.
Pénteken pedig írjunk a naplónkba az idegen nyelven.
Ezzel a módszerrel váltunk az olvasás, a hallás és az írás között.
Így a tudásunkat különböző módon aktiváljuk.
Mindezen gyakorlatoknak nem kell sokáig tartaniuk, elég egy fél óra is.
Fontosabb, hogy rendszeresen gyakoroljunk.
Kutatások kimutatták, hogy az amit már egyszer megtanultunk, évtizedekig megmarad agyunkban.
Tehát csak elő kell venni a megfelelő fiókból…