Не --ам--а-ли--е с- ----ратит-.
Н_ з___ д_ л_ ћ_ с_ о_ в_______
Н- з-а- д- л- ћ- с- о- в-а-и-и-
-------------------------------
Не знам да ли ће се он вратити. 0 Za-isn--re-eni-e--a--- liZ______ r_______ s_ d_ l_Z-v-s-e r-č-n-c- s- d- l--------------------------Zavisne rečenice sa da li
Да -и--е--- о--в-а--т-?
Д_ л_ ћ_ с_ о_ в_______
Д- л- ћ- с- о- в-а-и-и-
-----------------------
Да ли ће се он вратити? 0 Ne--n-m da-li-me o--v-li.N_ z___ d_ l_ m_ o_ v____N- z-a- d- l- m- o- v-l-.-------------------------Ne znam da li me on voli.
П-т-- -е-да -- он -м- --у-у.
П____ с_ д_ л_ о_ и__ д_____
П-т-м с- д- л- о- и-а д-у-у-
----------------------------
Питам се да ли он има другу. 0 Ne z--m da li ć- -e--n -r-t-t-.N_ z___ d_ l_ ć_ s_ o_ v_______N- z-a- d- l- c-e s- o- v-a-i-i---------------------------------Ne znam da li će se on vratiti.
Го-о-и ---он ип---------?
Г_____ л_ о_ и___ и______
Г-в-р- л- о- и-а- и-т-н-?
-------------------------
Говори ли он ипак истину? 0 D- li-m--on-ip-- v-l-?D_ l_ m_ o_ i___ v____D- l- m- o- i-a- v-l-?----------------------Da li me on ipak voli?
Су-ња--да л- м- он ст-ар-- -оли.
С_____ д_ л_ м_ о_ с______ в____
С-м-а- д- л- м- о- с-в-р-о в-л-.
--------------------------------
Сумњам да ли ме он стварно воли. 0 Da -i--e on ip-- vo--?D_ l_ m_ o_ i___ v____D- l- m- o- i-a- v-l-?----------------------Da li me on ipak voli?
Д--л- ће--- он----к пи-а-и?
Д_ л_ ћ_ м_ о_ и___ п______
Д- л- ћ- м- о- и-а- п-с-т-?
---------------------------
Да ли ће ми он ипак писати? 0 D--l---́e--e-o- v--tit-?D_ l_ ć_ s_ o_ v_______D- l- c-e s- o- v-a-i-i-------------------------Da li će se on vratiti?
Да ---ћ---- о--ипак--ж--ити?
Д_ л_ ћ_ м_ о_ и___ о_______
Д- л- ћ- м- о- и-а- о-е-и-и-
----------------------------
Да ли ће ме он ипак оженити? 0 D--l----e -e o---o-v--i?D_ l_ ć_ m_ o_ p_______D- l- c-e m- o- p-z-a-i-------------------------Da li će me on pozvati?
Csecsemőként kezdjük el az anyanyelvünket megtanulni.
Ez automatikusan történik.
Nem is vesszük észre.
Agyunk azonban a tanulás közben nagy mennyiségű munkát kell hogy elvégezzen.
Amikor például nyelvtant tanulunk, sok a dolga.
Minden nap új dolgokat hall.
Folyamatosan új impulzusok érik.
Agyunk azonban nem képes minden egyes impulzust egyenként feldolgozni.
Gazdaságosan kell cselekednie.
Ezért keresi a hasonlóságokat.
Az agyunk megjegyzi azt, amit gyakran hall.
Regisztrálja, hogy egy bizonyos dolog milyen gyakran fordul elő.
Ezekből a példákból aztán összerak egy nyelvtani szabályt.
A gyerekek tudják, hogy egy mondat helyes vagy helytelen.
Azt azonban nem tudják, hogy ez miért van így.
Agyuk anélkül ismeri a szabályokat, hogy megtanulta volna azokat.
A felnőttek másképpen tanulják a nyelveket.
Ők már ismerik anyanyelvűk felépítését.
Ezek alkotják az új nyelvtani szabályok alapjait.
A felnőtteknek a tanuláshoz azonban tanórákra van szükségük.
Amikor agyunk nyelvtant tanul, egy bizonyos rendszert követ.
Ez például a főneveknél és az igéknél látszik.
Ezek az agy különböző területein kerülnek tárolásra.
Értelmezésük során az agy különböző területei aktívak.
Egyszerű szabályokat is máshogy tanulunk meg mint a bonyolultakat.
Az összetett szabályoknál agyunk több területe is összedolgozik.
Azt, hogy pontosan hogyan tanulja meg az agyunk a nyelvtant, még nem derítették ki.
Azt azonban tudjuk, hogy elméletileg minden nyelvtant képes megtanulni…