Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   sr Питати – прошлост 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осамдесет и шест]

86 [osamdeset i šest]

Питати – прошлост 2

Pitati – prošlost 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? К--у --ав-т- ----о----- н----а? К___ к______ с_ н____ / н______ К-ј- к-а-а-у с- н-с-о / н-с-л-? ------------------------------- Коју кравату си носио / носила? 0
P-tat--–----š-o-- 2 P_____ – p_______ 2 P-t-t- – p-o-l-s- 2 ------------------- Pitati – prošlost 2
Melyik autót vetted meg? Ко---ау-о--и-ку----/ ку---а? К___ а___ с_ к____ / к______ К-ј- а-т- с- к-п-о / к-п-л-? ---------------------------- Који ауто си купио / купила? 0
Pi---i –-p--š-ost-2 P_____ – p_______ 2 P-t-t- – p-o-l-s- 2 ------------------- Pitati – prošlost 2
Melyik újságra fizettél elő? На--оје-н---не--и пр----аћ-н-/ пр-тп--ће-а? Н_ к___ н_____ с_ п_________ / п___________ Н- к-ј- н-в-н- с- п-е-п-а-е- / п-е-п-а-е-а- ------------------------------------------- На које новине си претплаћен / претплаћена? 0
K-ju ------u si n-sio --no---a? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Kit látott? Ко-----е-вид-л-? К___ с__ в______ К-г- с-е в-д-л-? ---------------- Кога сте видели? 0
K-ju krava----i--o--- - no-i-a? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Kivel találkozott? Ко-- ст------и? К___ с__ с_____ К-г- с-е с-е-и- --------------- Кога сте срели? 0
Ko---k-a-a-- si ----o ---o-il-? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Kit ismert meg? Ко-- с-е -реп-з--л-? К___ с__ п__________ К-г- с-е п-е-о-н-л-? -------------------- Кога сте препознали? 0
K-ji-a-to--i --p-o-/ --pi-a? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Mikor kelt fel? Ка-- -те -с---и? К___ с__ у______ К-д- с-е у-т-л-? ---------------- Када сте устали? 0
Koji a-t- si -up-o /--up---? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Mikor kezdett neki? К-да сте-поче--? К___ с__ п______ К-д- с-е п-ч-л-? ---------------- Када сте почели? 0
Ko-- -uto--- ku--o - -u-i-a? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Mikor hagyta abba? Ка---с-е --ес--л-? К___ с__ п________ К-д- с-е п-е-т-л-? ------------------ Када сте престали? 0
N---o---novi-- -- p-e-p-a-́e- /---e----ć-na? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Miért ébredt fel? За-т- -т- -е-пр--уди--? З____ с__ с_ п_________ З-ш-о с-е с- п-о-у-и-и- ----------------------- Зашто сте се пробудили? 0
Na-ko-- -ovi-- s---r--plac-en----r-tpla---na? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Miért lett tanár? З---о--т--п--та-- -ч--ељ? З____ с__ п______ у______ З-ш-о с-е п-с-а-и у-и-е-? ------------------------- Зашто сте постали учитељ? 0
N--k--- n----e-s---r--p--ć-n-/----t-la---na? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Miért hívott taxit? З---- с---у--ли-т-к-и? З____ с__ у____ т_____ З-ш-о с-е у-е-и т-к-и- ---------------------- Зашто сте узели такси? 0
Kog--s-- v--e-i? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Honnan jött? Одак-е--те -ош-и? О_____ с__ д_____ О-а-л- с-е д-ш-и- ----------------- Одакле сте дошли? 0
K--a-s-e--id-l-? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Hova ment? Г-е---е -ш-и? Г__ с__ и____ Г-е с-е и-л-? ------------- Где сте ишли? 0
Ko-- s-e ------? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Hol volt? Г-е-ст- б--и? Г__ с__ б____ Г-е с-е б-л-? ------------- Где сте били? 0
K--a------r-li? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kinek segítettél? К--е--и-п-м--ао-- -о--г-а? К___ с_ п______ / п_______ К-м- с- п-м-г-о / п-м-г-а- -------------------------- Коме си помогао / помогла? 0
K----s-e--r--i? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kinek írtál? Ком- ----ис--------ала? К___ с_ п____ / п______ К-м- с- п-с-о / п-с-л-? ----------------------- Коме си писао / писала? 0
Ko----te-s--l-? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kinek válaszoltál? Ком- -и-од-овор---- од-о-орил-? К___ с_ о________ / о__________ К-м- с- о-г-в-р-о / о-г-в-р-л-? ------------------------------- Коме си одговорио / одговорила? 0
Ko-----e--repoznali? K___ s__ p__________ K-g- s-e p-e-o-n-l-? -------------------- Koga ste prepoznali?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…