Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   sr Питати – прошлост 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осамдесет и шест]

86 [osamdeset i šest]

Питати – прошлост 2

Pitati – prošlost 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Коју кр----у -- но----- н-----? К___ к______ с_ н____ / н______ К-ј- к-а-а-у с- н-с-о / н-с-л-? ------------------------------- Коју кравату си носио / носила? 0
Pi-a-- - -ro-lo-t 2 P_____ – p_______ 2 P-t-t- – p-o-l-s- 2 ------------------- Pitati – prošlost 2
Melyik autót vetted meg? Ко-----т---- -у-ио-- -упил-? К___ а___ с_ к____ / к______ К-ј- а-т- с- к-п-о / к-п-л-? ---------------------------- Који ауто си купио / купила? 0
P-tat- –-pr---o-- 2 P_____ – p_______ 2 P-t-t- – p-o-l-s- 2 ------------------- Pitati – prošlost 2
Melyik újságra fizettél elő? Н----је----ине -- п-етпла--н - --ет--а-ена? Н_ к___ н_____ с_ п_________ / п___________ Н- к-ј- н-в-н- с- п-е-п-а-е- / п-е-п-а-е-а- ------------------------------------------- На које новине си претплаћен / претплаћена? 0
Ko---kr----u-si-n-s-o-- no----? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Kit látott? Ко-а ст- -ид-л-? К___ с__ в______ К-г- с-е в-д-л-? ---------------- Кога сте видели? 0
Koj------atu-s--------- -os-la? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Kivel találkozott? Ко-а---е-----и? К___ с__ с_____ К-г- с-е с-е-и- --------------- Кога сте срели? 0
K-j- -----t- ---n--io - -o--l-? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Kit ismert meg? К--а сте п-е--з----? К___ с__ п__________ К-г- с-е п-е-о-н-л-? -------------------- Кога сте препознали? 0
Koji--ut- ---kup-o - ku--l-? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Mikor kelt fel? Ка-а --- устал-? К___ с__ у______ К-д- с-е у-т-л-? ---------------- Када сте устали? 0
K-----u-- -i k---- / kupila? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Mikor kezdett neki? К--а сте -о-ели? К___ с__ п______ К-д- с-е п-ч-л-? ---------------- Када сте почели? 0
K-j- ---- ---k---o-/-k-----? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Mikor hagyta abba? Ка---сте пре--а-и? К___ с__ п________ К-д- с-е п-е-т-л-? ------------------ Када сте престали? 0
N--k-je--o--n------ret-l-c--- / pretplać---? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Miért ébredt fel? З---- сте -- п---у-и--? З____ с__ с_ п_________ З-ш-о с-е с- п-о-у-и-и- ----------------------- Зашто сте се пробудили? 0
N- koje -o-i-e-s- pre--lac-en-- p-----a-----? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Miért lett tanár? Заш-о -т-----та-- -чи---? З____ с__ п______ у______ З-ш-о с-е п-с-а-и у-и-е-? ------------------------- Зашто сте постали учитељ? 0
N--koj- no-i-e ---p----l-c-en - ----p-a-----? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Miért hívott taxit? З---о --е--зе-и-та---? З____ с__ у____ т_____ З-ш-о с-е у-е-и т-к-и- ---------------------- Зашто сте узели такси? 0
K----st--vide-i? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Honnan jött? О-а--е -те -----? О_____ с__ д_____ О-а-л- с-е д-ш-и- ----------------- Одакле сте дошли? 0
Kog--s-- vi-e--? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Hova ment? Гд- -т- ишли? Г__ с__ и____ Г-е с-е и-л-? ------------- Где сте ишли? 0
K-g- -t--v-----? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Hol volt? Г-- -т----л-? Г__ с__ б____ Г-е с-е б-л-? ------------- Где сте били? 0
Ko-a---e sreli? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kinek segítettél? Коме-си-по----о --п--о--а? К___ с_ п______ / п_______ К-м- с- п-м-г-о / п-м-г-а- -------------------------- Коме си помогао / помогла? 0
K--a--t- --e--? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kinek írtál? Ком- ----ис-о-/-п-с---? К___ с_ п____ / п______ К-м- с- п-с-о / п-с-л-? ----------------------- Коме си писао / писала? 0
K-g----e---eli? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kinek válaszoltál? К-ме-----д----ри- - одгово--ла? К___ с_ о________ / о__________ К-м- с- о-г-в-р-о / о-г-в-р-л-? ------------------------------- Коме си одговорио / одговорила? 0
K------e --epo-n---? K___ s__ p__________ K-g- s-e p-e-o-n-l-? -------------------- Koga ste prepoznali?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…