Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   sr Питати – прошлост 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [осамдесет и шест]

86 [osamdeset i šest]

Питати – прошлост 2

Pitati – prošlost 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? Ко---к-------си --с-- /-н--и-а? К___ к______ с_ н____ / н______ К-ј- к-а-а-у с- н-с-о / н-с-л-? ------------------------------- Коју кравату си носио / носила? 0
Pit--- –--ro----- 2 P_____ – p_______ 2 P-t-t- – p-o-l-s- 2 ------------------- Pitati – prošlost 2
Melyik autót vetted meg? К----ауто-си-купио---к-п-ла? К___ а___ с_ к____ / к______ К-ј- а-т- с- к-п-о / к-п-л-? ---------------------------- Који ауто си купио / купила? 0
P-t-ti –-proš-ost-2 P_____ – p_______ 2 P-t-t- – p-o-l-s- 2 ------------------- Pitati – prošlost 2
Melyik újságra fizettél elő? Н- ко---нови-е -- пре--лаћ---- пр-т-л-ћ---? Н_ к___ н_____ с_ п_________ / п___________ Н- к-ј- н-в-н- с- п-е-п-а-е- / п-е-п-а-е-а- ------------------------------------------- На које новине си претплаћен / претплаћена? 0
K-j- ---vat- ---n-si- - no--la? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Kit látott? Кога------и--ли? К___ с__ в______ К-г- с-е в-д-л-? ---------------- Кога сте видели? 0
Ko---kra-atu -- -osi--/-no--l-? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Kivel találkozott? К-га---е--р--и? К___ с__ с_____ К-г- с-е с-е-и- --------------- Кога сте срели? 0
K-----ravat---i--o-io-/-------? K___ k______ s_ n____ / n______ K-j- k-a-a-u s- n-s-o / n-s-l-? ------------------------------- Koju kravatu si nosio / nosila?
Kit ismert meg? Ко-----е пр--о---л-? К___ с__ п__________ К-г- с-е п-е-о-н-л-? -------------------- Кога сте препознали? 0
Koji---to -i -u-io - ---ila? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Mikor kelt fel? Кад----- -ст---? К___ с__ у______ К-д- с-е у-т-л-? ---------------- Када сте устали? 0
K-ji-au-o--i---p-----k---l-? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Mikor kezdett neki? Кад------п-ч--и? К___ с__ п______ К-д- с-е п-ч-л-? ---------------- Када сте почели? 0
K-j- a-to-s--k---o-- -up---? K___ a___ s_ k____ / k______ K-j- a-t- s- k-p-o / k-p-l-? ---------------------------- Koji auto si kupio / kupila?
Mikor hagyta abba? К--а--т- ----тали? К___ с__ п________ К-д- с-е п-е-т-л-? ------------------ Када сте престали? 0
N- koj- n--i-e-si -re-p---́-n / -re-plac-ena? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Miért ébredt fel? Зашто--т- с---робуд-ли? З____ с__ с_ п_________ З-ш-о с-е с- п-о-у-и-и- ----------------------- Зашто сте се пробудили? 0
Na--o--------e s--p-e----će- / -r-t-l-ćen-? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Miért lett tanár? З-што-сте-----а-и------љ? З____ с__ п______ у______ З-ш-о с-е п-с-а-и у-и-е-? ------------------------- Зашто сте постали учитељ? 0
Na-ko---no-ine-s- --etp-ac-en --p--tp---́-n-? N_ k___ n_____ s_ p_________ / p___________ N- k-j- n-v-n- s- p-e-p-a-́-n / p-e-p-a-́-n-? --------------------------------------------- Na koje novine si pretplaćen / pretplaćena?
Miért hívott taxit? З-шт--с---у-ели т-кси? З____ с__ у____ т_____ З-ш-о с-е у-е-и т-к-и- ---------------------- Зашто сте узели такси? 0
Ko-a ste--i-e--? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Honnan jött? О---ле---- дошли? О_____ с__ д_____ О-а-л- с-е д-ш-и- ----------------- Одакле сте дошли? 0
Koga-s-e----e-i? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Hova ment? Где -т---ш-и? Г__ с__ и____ Г-е с-е и-л-? ------------- Где сте ишли? 0
K-ga -t- v---l-? K___ s__ v______ K-g- s-e v-d-l-? ---------------- Koga ste videli?
Hol volt? Где с-е --л-? Г__ с__ б____ Г-е с-е б-л-? ------------- Где сте били? 0
K-ga-s---s--l-? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kinek segítettél? Коме-си -о-о--о / ------а? К___ с_ п______ / п_______ К-м- с- п-м-г-о / п-м-г-а- -------------------------- Коме си помогао / помогла? 0
Koga ----sre--? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kinek írtál? К-м---и -иса--/--и--ла? К___ с_ п____ / п______ К-м- с- п-с-о / п-с-л-? ----------------------- Коме си писао / писала? 0
K--a s-e sre-i? K___ s__ s_____ K-g- s-e s-e-i- --------------- Koga ste sreli?
Kinek válaszoltál? К--- с----го--р-о ---д-о---и-а? К___ с_ о________ / о__________ К-м- с- о-г-в-р-о / о-г-в-р-л-? ------------------------------- Коме си одговорио / одговорила? 0
K-ga s-- pre-ozn-li? K___ s__ p__________ K-g- s-e p-e-o-n-l-? -------------------- Koga ste prepoznali?

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…