Kifejezéstár

hu Tagadás 2   »   sr Негација 2

65 [hatvanöt]

Tagadás 2

Tagadás 2

65 [шездесет и пет]

65 [šezdeset i pet]

Негација 2

Negacija 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Drága a gyűrű? Д--ли-је-пр-т-------? Д_ л_ ј_ п_____ с____ Д- л- ј- п-с-е- с-у-? --------------------- Да ли је прстен скуп? 0
Ne------ 2 N_______ 2 N-g-c-j- 2 ---------- Negacija 2
Nem, csak száz euróba kerül. Не,--- --ш---------то-ин- --ра. Н__ о_ к____ с___ с______ е____ Н-, о- к-ш-а с-м- с-о-и-у е-р-. ------------------------------- Не, он кошта само стотину евра. 0
Nega-ij--2 N_______ 2 N-g-c-j- 2 ---------- Negacija 2
De nekem csak ötven van. Ал---а---а- --мо --д-с-т. А__ ј_ и___ с___ п_______ А-и ј- и-а- с-м- п-д-с-т- ------------------------- Али ја имам само педесет. 0
D--l---- p----n --u-? D_ l_ j_ p_____ s____ D- l- j- p-s-e- s-u-? --------------------- Da li je prsten skup?
Kész vagy már? Јес--л--већ г---в----от---? Ј___ л_ в__ г____ / г______ Ј-с- л- в-ћ г-т-в / г-т-в-? --------------------------- Јеси ли већ готов / готовa? 0
Da l---- prst-- skup? D_ l_ j_ p_____ s____ D- l- j- p-s-e- s-u-? --------------------- Da li je prsten skup?
Nem, még nem. Н---још-не. Н__ ј__ н__ Н-, ј-ш н-. ----------- Не, још не. 0
Da ---je--rsten s--p? D_ l_ j_ p_____ s____ D- l- j- p-s-e- s-u-? --------------------- Da li je prsten skup?
De mindjárt készen vagyok. А-и -ам у----о-г-т-------то--. А__ с__ у_____ г____ / г______ А-и с-м у-к-р- г-т-в / г-т-в-. ------------------------------ Али сам ускоро готов / готова. 0
Ne, on----t--sa----to-in- -vr-. N__ o_ k____ s___ s______ e____ N-, o- k-š-a s-m- s-o-i-u e-r-. ------------------------------- Ne, on košta samo stotinu evra.
Szeretnél még levest? Ж--и---- јо--с--е? Ж____ л_ ј__ с____ Ж-л-ш л- ј-ш с-п-? ------------------ Желиш ли још супе? 0
Ne--o---o-t--------to-------r-. N__ o_ k____ s___ s______ e____ N-, o- k-š-a s-m- s-o-i-u e-r-. ------------------------------- Ne, on košta samo stotinu evra.
Nem, nem akarok többet. Не-----жели--в-ш-. Н__ н_ ж____ в____ Н-, н- ж-л-м в-ш-. ------------------ Не, не желим више. 0
N-,-on k--t----mo---o--n----ra. N__ o_ k____ s___ s______ e____ N-, o- k-š-a s-m- s-o-i-u e-r-. ------------------------------- Ne, on košta samo stotinu evra.
De, még egy fagylaltot. Ал- ј-ш -е-ан-слад-ле-. А__ ј__ ј____ с________ А-и ј-ш ј-д-н с-а-о-е-. ----------------------- Али још један сладолед. 0
Ali ja---am --m----d--e-. A__ j_ i___ s___ p_______ A-i j- i-a- s-m- p-d-s-t- ------------------------- Ali ja imam samo pedeset.
Már régóta laksz itt? Стануј-ш----в-ћ--уг--ов--? С_______ л_ в__ д___ о____ С-а-у-е- л- в-ћ д-г- о-д-? -------------------------- Станујеш ли већ дуго овде? 0
Al--j- -ma- s-mo -edese-. A__ j_ i___ s___ p_______ A-i j- i-a- s-m- p-d-s-t- ------------------------- Ali ja imam samo pedeset.
Nem, még csak egy hónapja. Н-- тек-----н м---ц. Н__ т__ ј____ м_____ Н-, т-к ј-д-н м-с-ц- -------------------- Не, тек један месец. 0
Ali-ja--m-- ---o -edes--. A__ j_ i___ s___ p_______ A-i j- i-a- s-m- p-d-s-t- ------------------------- Ali ja imam samo pedeset.
De már sok embert ismerek. Ал---ећ--о--аје--м---- љ-д-. А__ в__ п_______ м____ љ____ А-и в-ћ п-з-а-е- м-о-о љ-д-. ---------------------------- Али већ познајем много људи. 0
Je-i li ---́ ---o--- ---o--? J___ l_ v__ g____ / g______ J-s- l- v-c- g-t-v / g-t-v-? ---------------------------- Jesi li već gotov / gotova?
Holnap mész haza? П--уј-ш-----утр- --ћ-? П______ л_ с____ к____ П-т-ј-ш л- с-т-а к-ћ-? ---------------------- Путујеш ли сутра кући? 0
Jes- -- -e---g-t-v-/-go--v-? J___ l_ v__ g____ / g______ J-s- l- v-c- g-t-v / g-t-v-? ---------------------------- Jesi li već gotov / gotova?
Nem, először a hét végén. Н----ек-з- викенд. Н__ т__ з_ в______ Н-, т-к з- в-к-н-. ------------------ Не, тек за викенд. 0
Jesi l- --c--g-t---/----o--? J___ l_ v__ g____ / g______ J-s- l- v-c- g-t-v / g-t-v-? ---------------------------- Jesi li već gotov / gotova?
De már vasárnap visszajövök. А----- в------ве--- не--љу. А__ с_ в_____ в__ у н______ А-и с- в-а-а- в-ћ у н-д-љ-. --------------------------- Али се враћам већ у недељу. 0
Ne- j-š --. N__ j__ n__ N-, j-š n-. ----------- Ne, još ne.
A lányod felnőtt már? Д- л--је-т-ој------а--ећ-о--ас--? Д_ л_ ј_ т____ ћ____ в__ о_______ Д- л- ј- т-о-а ћ-р-а в-ћ о-р-с-а- --------------------------------- Да ли је твоја ћерка већ одрасла? 0
Ne, --š ne. N__ j__ n__ N-, j-š n-. ----------- Ne, još ne.
Nem, ő még csak tizenhét éves. Не, она и-- -е---е--м---с--г-----. Н__ о__ и__ т__ с_________ г______ Н-, о-а и-а т-к с-д-м-а-с- г-д-н-. ---------------------------------- Не, она има тек седамнаест година. 0
Ne--jo----. N__ j__ n__ N-, j-š n-. ----------- Ne, još ne.
De már van egy barátja. Али-----в-- има м--ка. А__ о__ в__ и__ м_____ А-и о-а в-ћ и-а м-м-а- ---------------------- Али она већ има момка. 0
A-- s-------ro-goto- --go--v-. A__ s__ u_____ g____ / g______ A-i s-m u-k-r- g-t-v / g-t-v-. ------------------------------ Ali sam uskoro gotov / gotova.

Amit a szavak elmesélnek

Világszerte sok millió könyv létezik. Hogy mennyit írtak máig pontosan, nem tudjuk. Ezekben a könyvekben nagyon sok tudás van eltárolva. Ha mindegyiket el tudnánk olvasni, nagyon sokat tudnánk meg az életről. Könyveink ugyanis megmutatják nekünk hogyan változik világunk. Minden kornak megvannak a maga könyvei. Belőlük meg lehet tudni, hogy mi fontos az emberiségnek. Sajnos senki sem képes az összes könyvet elolvasni. A modern technika segítségével azonban meg lehet vizsgálni a könyveket. A digitalizálás által a könyveket adatként el lehet menteni. Ezután a tartalmat meg lehet vizsgálni. A nyelvészek így képeset megfigyelni, hogyan változott a nyelvünk. Még érdekesebb viszont a szavak gyakoriságát vizsgálni. Ezáltal fel lehet ismerni bizonyos dolgok fontosságát. Kutatók több mint 5 millió könyvet vizsgáltak meg. Ezek az elmúl öt évszázadból származó könyvek voltak. Összesen körülbelül 500 milliárd szót vizsgáltak. A szavak gyakorisága megmutatja, hogy régebben és ma hogyan éltek az emberek. A nyelvben ötletek és trendek tükröződnek. A férfiak szó például veszített jelentőségéből. Ma ritkábban használjuk mint régebben. Ezzel szemben viszont a szó jelentősége lényegesen megnőtt. Azt is lehet látni a szavakban, hogy mit eszünk szívesen. Az 50-es években a fagylalt szó volt nagyon fontos. Ezután a pizza és a tészta szó jött divatba. Az utóbbi években pedig a sushi szó dominál. Minden nyelvkedvelő számára van egy jó hír… Nyelvünk minden évben újabb szavakkal gazdagodik!