Kifejezéstár

hu A taxiban   »   sr У таксију

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [тридесет и осам]

38 [trideset i osam]

У таксију

U taksiju

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. М-л--- В-- ---ов-т--та-с-. М_____ В__ п_______ т_____ М-л-м- В-с п-з-в-т- т-к-и- -------------------------- Молимо Вас позовите такси. 0
U-t----ju U t______ U t-k-i-u --------- U taksiju
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Ко--к--ко----до ж-л---ичке -т-н--е? К_____ к____ д_ ж_________ с_______ К-л-к- к-ш-а д- ж-л-з-и-к- с-а-и-е- ----------------------------------- Колико кошта до железничке станице? 0
U ta-si-u U t______ U t-k-i-u --------- U taksiju
Mennyibe kerül a repülőtérig? К----о ----а -о-----дро--? К_____ к____ д_ а_________ К-л-к- к-ш-а д- а-р-д-о-а- -------------------------- Колико кошта до аеродрома? 0
Mo-i-o Va- poz-vi----a-si. M_____ V__ p_______ t_____ M-l-m- V-s p-z-v-t- t-k-i- -------------------------- Molimo Vas pozovite taksi.
Egyenesen előre, kérem! Пр-во,------. П_____ м_____ П-а-о- м-л-м- ------------- Право, молим. 0
Mo-imo -a----zo---e-t-k-i. M_____ V__ p_______ t_____ M-l-m- V-s p-z-v-t- t-k-i- -------------------------- Molimo Vas pozovite taksi.
Itt jobbra, kérem! О-------но, мо--м. О___ д_____ м_____ О-д- д-с-о- м-л-м- ------------------ Овде десно, молим. 0
Mo--m----s---z----e -a---. M_____ V__ p_______ t_____ M-l-m- V-s p-z-v-t- t-k-i- -------------------------- Molimo Vas pozovite taksi.
Ott a sarkon balra, kérem! Тамо-------у ---о---о---. Т___ н_ у___ л____ м_____ Т-м- н- у-л- л-в-, м-л-м- ------------------------- Тамо на углу лево, молим. 0
K---ko-k-š-- -o-žel--n-čk- s-anice? K_____ k____ d_ ž_________ s_______ K-l-k- k-š-a d- ž-l-z-i-k- s-a-i-e- ----------------------------------- Koliko košta do železničke stanice?
Sietek. Ме-и с- жур-. М___ с_ ж____ М-н- с- ж-р-. ------------- Мени се жури. 0
K-li-o k--t-------l-zn-čk---tan---? K_____ k____ d_ ž_________ s_______ K-l-k- k-š-a d- ž-l-z-i-k- s-a-i-e- ----------------------------------- Koliko košta do železničke stanice?
Van időm. Ја -ма- -реме--. Ј_ и___ в_______ Ј- и-а- в-е-е-а- ---------------- Ја имам времена. 0
K-l--o-ko-t- d---------čk- --an---? K_____ k____ d_ ž_________ s_______ K-l-k- k-š-a d- ž-l-z-i-k- s-a-i-e- ----------------------------------- Koliko košta do železničke stanice?
Kérem, menjen lassabban! Мол---В--,-воз-те--пор--е. М____ В___ в_____ с_______ М-л-м В-с- в-з-т- с-о-и-е- -------------------------- Молим Вас, возите спорије. 0
Ko--k- --š-- d--ae--d--m-? K_____ k____ d_ a_________ K-l-k- k-š-a d- a-r-d-o-a- -------------------------- Koliko košta do aerodroma?
Álljon meg itt, kérem! Ст----- --д-,-мол--. С______ о____ м_____ С-а-и-е о-д-, м-л-м- -------------------- Станите овде, молим. 0
Koliko ko-t- do-aer-dro-a? K_____ k____ d_ a_________ K-l-k- k-š-a d- a-r-d-o-a- -------------------------- Koliko košta do aerodroma?
Várjon egy pillanatot, kérem! Са--к-јте мо-ена-,--ол-- Ва-. С________ м_______ м____ В___ С-ч-к-ј-е м-м-н-т- м-л-м В-с- ----------------------------- Сачекајте моменат, молим Вас. 0
K-liko -oš-a-do a---dr---? K_____ k____ d_ a_________ K-l-k- k-š-a d- a-r-d-o-a- -------------------------- Koliko košta do aerodroma?
Mindjárt jövök. Одма- с----а-а-. О____ с_ в______ О-м-х с- в-а-а-. ---------------- Одмах се враћам. 0
Pra-o,--o---. P_____ m_____ P-a-o- m-l-m- ------------- Pravo, molim.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Дај------р-чун -олим. Д____ м_ р____ м_____ Д-ј-е м- р-ч-н м-л-м- --------------------- Дајте ми рачун молим. 0
Pra--,-mo-im. P_____ m_____ P-a-o- m-l-m- ------------- Pravo, molim.
Nincs aprópénzem. Н-мам-с-тно. Н____ с_____ Н-м-м с-т-о- ------------ Немам ситно. 0
Pr---,--o---. P_____ m_____ P-a-o- m-l-m- ------------- Pravo, molim.
Rendben, a maradék az öné. У--еду ј-,-о-т---к ј--за -ас. У р___ ј__ о______ ј_ з_ В___ У р-д- ј-, о-т-т-к ј- з- В-с- ----------------------------- У реду је, остатак је за Вас. 0
O-d---esno,-m-lim. O___ d_____ m_____ O-d- d-s-o- m-l-m- ------------------ Ovde desno, molim.
Kérem, vigyen el erre a címre! Одвези-е ----- о-- -д-е-е. О_______ м_ д_ о__ а______ О-в-з-т- м- д- о-е а-р-с-. -------------------------- Одвезите ме до ове адресе. 0
Ovd- -e-n----o-i-. O___ d_____ m_____ O-d- d-s-o- m-l-m- ------------------ Ovde desno, molim.
Vigyen el a szállodámba! О--е-и-- ме-д- -о--хот---. О_______ м_ д_ м__ х______ О-в-з-т- м- д- м-г х-т-л-. -------------------------- Одвезите ме до мог хотела. 0
Ovd----sno- --li-. O___ d_____ m_____ O-d- d-s-o- m-l-m- ------------------ Ovde desno, molim.
Vigyen el a strandra! О-в---те -- -о -ла--. О_______ м_ д_ п_____ О-в-з-т- м- д- п-а-е- --------------------- Одвезите ме до плаже. 0
Tamo-na-u--u--e--,-m-l--. T___ n_ u___ l____ m_____ T-m- n- u-l- l-v-, m-l-m- ------------------------- Tamo na uglu levo, molim.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?