Kifejezéstár

hu A taxiban   »   sr У таксију

38 [harmincnyolc]

A taxiban

A taxiban

38 [тридесет и осам]

38 [trideset i osam]

У таксију

U taksiju

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Hívjon kérem egy taxit. М-ли-о---- ----в-те-так--. М_____ В__ п_______ т_____ М-л-м- В-с п-з-в-т- т-к-и- -------------------------- Молимо Вас позовите такси. 0
U t-k-iju U t______ U t-k-i-u --------- U taksiju
Mennyibe kerül a vasútállomásig? Ко--к--ко-т- -- -е--зн--ке-ст-н---? К_____ к____ д_ ж_________ с_______ К-л-к- к-ш-а д- ж-л-з-и-к- с-а-и-е- ----------------------------------- Колико кошта до железничке станице? 0
U-ta---ju U t______ U t-k-i-u --------- U taksiju
Mennyibe kerül a repülőtérig? Коли-о --ш-а д- а--од--ма? К_____ к____ д_ а_________ К-л-к- к-ш-а д- а-р-д-о-а- -------------------------- Колико кошта до аеродрома? 0
Mo---- Vas---z-v-te---k-i. M_____ V__ p_______ t_____ M-l-m- V-s p-z-v-t- t-k-i- -------------------------- Molimo Vas pozovite taksi.
Egyenesen előre, kérem! П-а-о, м-лим. П_____ м_____ П-а-о- м-л-м- ------------- Право, молим. 0
Moli-o--a-------i-e---k-i. M_____ V__ p_______ t_____ M-l-m- V-s p-z-v-t- t-k-i- -------------------------- Molimo Vas pozovite taksi.
Itt jobbra, kérem! О--- ---но,--ол--. О___ д_____ м_____ О-д- д-с-о- м-л-м- ------------------ Овде десно, молим. 0
Mo-i-o Vas-p--o-i-- -a-si. M_____ V__ p_______ t_____ M-l-m- V-s p-z-v-t- t-k-i- -------------------------- Molimo Vas pozovite taksi.
Ott a sarkon balra, kérem! Тамо-н- у-л- л-в---мол--. Т___ н_ у___ л____ м_____ Т-м- н- у-л- л-в-, м-л-м- ------------------------- Тамо на углу лево, молим. 0
K-liko--ošta-d- ž--ez----- ---n-ce? K_____ k____ d_ ž_________ s_______ K-l-k- k-š-a d- ž-l-z-i-k- s-a-i-e- ----------------------------------- Koliko košta do železničke stanice?
Sietek. М--- ------и. М___ с_ ж____ М-н- с- ж-р-. ------------- Мени се жури. 0
Kol------š-a-d- že--z-ič-- -t----e? K_____ k____ d_ ž_________ s_______ K-l-k- k-š-a d- ž-l-z-i-k- s-a-i-e- ----------------------------------- Koliko košta do železničke stanice?
Van időm. Ја-им-м-вр--е--. Ј_ и___ в_______ Ј- и-а- в-е-е-а- ---------------- Ја имам времена. 0
Kol-k---o-ta--o--e---n-č-e-st-nice? K_____ k____ d_ ž_________ s_______ K-l-k- k-š-a d- ž-l-z-i-k- s-a-i-e- ----------------------------------- Koliko košta do železničke stanice?
Kérem, menjen lassabban! М--им Ва-- ---и-е ------е. М____ В___ в_____ с_______ М-л-м В-с- в-з-т- с-о-и-е- -------------------------- Молим Вас, возите спорије. 0
K-li-o ----a -- --rod-om-? K_____ k____ d_ a_________ K-l-k- k-š-a d- a-r-d-o-a- -------------------------- Koliko košta do aerodroma?
Álljon meg itt, kérem! Стан--е -в--, --л-м. С______ о____ м_____ С-а-и-е о-д-, м-л-м- -------------------- Станите овде, молим. 0
Ko-ik--ko-ta -o a-r-d--m-? K_____ k____ d_ a_________ K-l-k- k-š-a d- a-r-d-o-a- -------------------------- Koliko košta do aerodroma?
Várjon egy pillanatot, kérem! Саче-а--е--о-------мол-- В--. С________ м_______ м____ В___ С-ч-к-ј-е м-м-н-т- м-л-м В-с- ----------------------------- Сачекајте моменат, молим Вас. 0
K-l-------ta--- ae-------? K_____ k____ d_ a_________ K-l-k- k-š-a d- a-r-d-o-a- -------------------------- Koliko košta do aerodroma?
Mindjárt jövök. О--а- -- ----а-. О____ с_ в______ О-м-х с- в-а-а-. ---------------- Одмах се враћам. 0
P---o----l-m. P_____ m_____ P-a-o- m-l-m- ------------- Pravo, molim.
Kérem adjon nekem egy nyugtát! Да--е-ми-р-ч-н-мо-им. Д____ м_ р____ м_____ Д-ј-е м- р-ч-н м-л-м- --------------------- Дајте ми рачун молим. 0
Pr-vo,-mo-i-. P_____ m_____ P-a-o- m-l-m- ------------- Pravo, molim.
Nincs aprópénzem. Нема--ситн-. Н____ с_____ Н-м-м с-т-о- ------------ Немам ситно. 0
Pr-v-, m----. P_____ m_____ P-a-o- m-l-m- ------------- Pravo, molim.
Rendben, a maradék az öné. У-р--у је- -ст--а--је ---В-с. У р___ ј__ о______ ј_ з_ В___ У р-д- ј-, о-т-т-к ј- з- В-с- ----------------------------- У реду је, остатак је за Вас. 0
Ovd--d--no,--o-i-. O___ d_____ m_____ O-d- d-s-o- m-l-m- ------------------ Ovde desno, molim.
Kérem, vigyen el erre a címre! Од-ез----ме -о-о-е а--е-е. О_______ м_ д_ о__ а______ О-в-з-т- м- д- о-е а-р-с-. -------------------------- Одвезите ме до ове адресе. 0
Ov-e -es--, -o--m. O___ d_____ m_____ O-d- d-s-o- m-l-m- ------------------ Ovde desno, molim.
Vigyen el a szállodámba! О-вези----е-д- -о---о-е--. О_______ м_ д_ м__ х______ О-в-з-т- м- д- м-г х-т-л-. -------------------------- Одвезите ме до мог хотела. 0
Ov-e--e--o--moli-. O___ d_____ m_____ O-d- d-s-o- m-l-m- ------------------ Ovde desno, molim.
Vigyen el a strandra! О-----те ----о----ж-. О_______ м_ д_ п_____ О-в-з-т- м- д- п-а-е- --------------------- Одвезите ме до плаже. 0
T--- na--------v-,-mo-im. T___ n_ u___ l____ m_____ T-m- n- u-l- l-v-, m-l-m- ------------------------- Tamo na uglu levo, molim.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

Nyelvzsenik

A legtöbb ember örül, ha egy idegen nyelvet képes megtanulni. De vannak olyan emberek, akik 70 nyelven beszélnek. Ők ezeket a nyelveken képesek folyékonyan beszélni és helyesen írni. Azt lehet mondani, hogy ezek az emberek poliglottak, avagy többnyelvűek. A többnyelvűség jelensége évszázadok óta ismert. Sok beszámoló létezik ilyen képességű emberekről. Azt, hogy honnan jön ez a tehetség, még nem sikerült kideríteni. A tudományban különböző elméletek léteznek erre. Néhányan úgy gondolják hogy a poliglottak agya más felépítésű. Ez a különbség főleg a Broca-területen jelentkezik. Az agy ezen területén keletkezik a beszéd. A poliglottoknál az agy ezen részén a sejtek más felépítésűek. Lehetséges, hogy emiatt ők az információkat jobban képesek feldolgozni. Ennek az elméletnek a bizonyítására viszont még szükség van további vizsgálatokra. Lehet hogy csak a megfelelő motiváció a mérvadó. Gyerekek egymástól nagyon gyorsan képesek idegen nyelveket elsajátítani. Ez azzal van összefüggésbe, hogy játék közben be akarnak illeszkedni. A csoport részévé akarnak válni és a másikkal kommunikálni. A tanulási sikereik tehát, a beilleszkedésre való akaratukkal van összefüggésben. Egy másik elmélet szerint az agytömegünk a tanulással nő. Ezáltal minél többet tanulunk annál egyszerűbb lesz az. Emellett egyszerűbb megtanulni olyan nyelveket, melyek hasonlítanak egymásra. Aki tehát beszéli a dán nyelvet, gyorsabban fog svédül vagy norvégül megtanulni. Egyelőre sok a nyitott kérdés. Az viszont biztos, hogy ebben az intelligencia nem játszik szerepet. Sok ember alacsony intelligencia mellett is sok nyelvet beszél. De a legnagyobb nyelvzseninek is nagy önfegyelemre van szüksége. Ez azért valamennyire megvigasztal minket, nem?