Kifejezéstár

hu Rövid párbeszédek 3   »   sr Ћаскање 3

22 [huszonkettő]

Rövid párbeszédek 3

Rövid párbeszédek 3

22 [двадесет и два]

22 [dvadeset i dva]

Ћаскање 3

Ćaskanje 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szerb Lejátszás Több
Dohányzik? П-шит---и? П_____ л__ П-ш-т- л-? ---------- Пушите ли? 0
Ćas--nje-3 Ć_______ 3 C-a-k-n-e 3 ----------- Ćaskanje 3
Régebben igen. Пр- да. П__ д__ П-е д-. ------- Пре да. 0
C-as------3 Ć_______ 3 C-a-k-n-e 3 ----------- Ćaskanje 3
De most már nem dohányzom. Али--ада--иш--н- пу-им. А__ с___ в___ н_ п_____ А-и с-д- в-ш- н- п-ш-м- ----------------------- Али сада више не пушим. 0
P---te -i? P_____ l__ P-š-t- l-? ---------- Pušite li?
Zavarja, ha dohányzom? С---а ли-Ва----о ј--пу---? С____ л_ В__ а__ ј_ п_____ С-е-а л- В-м а-о ј- п-ш-м- -------------------------- Смета ли Вам ако ја пушим? 0
P---te-l-? P_____ l__ P-š-t- l-? ---------- Pušite li?
Nem, egyáltalán nem. Н-,--псол-т-о н-. Н__ а________ н__ Н-, а-с-л-т-о н-. ----------------- Не, апсолутно не. 0
P-ši-----? P_____ l__ P-š-t- l-? ---------- Pušite li?
Nem zavar. Н---м-т- м-. Н_ с____ м__ Н- с-е-а м-. ------------ Не смета ми. 0
Pr--d-. P__ d__ P-e d-. ------- Pre da.
Iszik valamit? Хо--те--и-п-п-ти-н--т-? Х_____ л_ п_____ н_____ Х-ћ-т- л- п-п-т- н-ш-о- ----------------------- Хоћете ли попити нешто? 0
P-- da. P__ d__ P-e d-. ------- Pre da.
Egy konyakot? Један---ња-? Ј____ к_____ Ј-д-н к-њ-к- ------------ Један коњак? 0
Pre --. P__ d__ P-e d-. ------- Pre da.
Nem, szívesebben egy sört. Не,--а-и-е пив-. Н__ р_____ п____ Н-, р-д-ј- п-в-. ---------------- Не, радије пиво. 0
A---s--a-viš---- ---im. A__ s___ v___ n_ p_____ A-i s-d- v-š- n- p-š-m- ----------------------- Ali sada više ne pušim.
Sokat utazik? П-т-ј-т- -- ----о? П_______ л_ м_____ П-т-ј-т- л- м-о-о- ------------------ Путујете ли много? 0
A-i-sa-- v-š- ------im. A__ s___ v___ n_ p_____ A-i s-d- v-š- n- p-š-m- ----------------------- Ali sada više ne pušim.
Igen, ezek többnyire üzleti utak. Да- в--ином-с- то посл-вна-п--овањ-. Д__ в______ с_ т_ п_______ п________ Д-, в-ћ-н-м с- т- п-с-о-н- п-т-в-њ-. ------------------------------------ Да, већином су то пословна путовања. 0
A----ada viš--n- -uš-m. A__ s___ v___ n_ p_____ A-i s-d- v-š- n- p-š-m- ----------------------- Ali sada više ne pušim.
De most itt üdülünk. А---сад--смо-о-де--а----ишњем--д--ру. А__ с___ с__ о___ н_ г_______ о______ А-и с-д- с-о о-д- н- г-д-ш-е- о-м-р-. ------------------------------------- Али сада смо овде на годишњем одмору. 0
S-e---l------ako -a---šim? S____ l_ V__ a__ j_ p_____ S-e-a l- V-m a-o j- p-š-m- -------------------------- Smeta li Vam ako ja pušim?
Milyen hőség! Ка--а-вру--на! К____ в_______ К-к-а в-у-и-а- -------------- Каква врућина! 0
Sm--a-li-Va- --o-j---u-im? S____ l_ V__ a__ j_ p_____ S-e-a l- V-m a-o j- p-š-m- -------------------------- Smeta li Vam ako ja pušim?
Igen, ma tényleg meleg van. Да- дан-- -- с-в-рн----уће. Д__ д____ ј_ с______ в_____ Д-, д-н-с ј- с-в-р-о в-у-е- --------------------------- Да, данас је стварно вруће. 0
Sm--a--i Vam-ako -a-p--i-? S____ l_ V__ a__ j_ p_____ S-e-a l- V-m a-o j- p-š-m- -------------------------- Smeta li Vam ako ja pušim?
Kimegyünk az erkélyre? Ха--е-о-н--б---о-. Х______ н_ б______ Х-ј-е-о н- б-л-о-. ------------------ Хајдемо на балкон. 0
N-- a-sol-tno ne. N__ a________ n__ N-, a-s-l-t-o n-. ----------------- Ne, apsolutno ne.
Holnap lesz itt egy buli. Су--- ћ--овд- бити-з-б---. С____ ћ_ о___ б___ з______ С-т-а ћ- о-д- б-т- з-б-в-. -------------------------- Сутра ће овде бити забава. 0
Ne,--psol-tn--ne. N__ a________ n__ N-, a-s-l-t-o n-. ----------------- Ne, apsolutno ne.
Önök is jönnek? Хо--те-л--и В- до---? Х_____ л_ и В_ д_____ Х-ћ-т- л- и В- д-ћ-?- --------------------- Хоћете ли и Ви доћи?? 0
Ne,--p--lu--- ne. N__ a________ n__ N-, a-s-l-t-o n-. ----------------- Ne, apsolutno ne.
Igen, minket is meghívtak. Д-,-ми -м--т----- -о-----. Д__ м_ с__ т_____ п_______ Д-, м- с-о т-к-ђ- п-з-а-и- -------------------------- Да, ми смо такође позвани. 0
N- -meta m-. N_ s____ m__ N- s-e-a m-. ------------ Ne smeta mi.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szerb (1-100) MP3 szerb (1-100)

Nyelv és írás

Mindegyik nyelv az emberek közötti kommunikációt szolgálja. Amikor beszélünk, kifejezzük gondolatainkat és érzéseinket. Ilyenkor nem mindig tartjuk magunkat nyelvünk szabályaihoz. A saját nyelvünket használjuk, a köznyelvünket. Az írott nyelvben ez másképp van. Itt megmutatkozik nyelvünk összes szabálya. Az írás segítségével válik egy nyelv igazi nyelvvé. Az írás teszi a nyelvet láthatóvá. Az írás által évezredeken át fennmarad a tudás. Ezért az írás az alapja minden fejlett kultúrának. Az első írást több mint 5000 évvel ezelőtt alkották meg. Ez a sumérok ékírása volt. Agyagból készült táblákra karcolták. Ezt az ékírást három évezreden keresztül használták. Körülbelül ennyi idősek az egyiptomi hieroglifák. Velük számos tudós foglalkozott. A hieroglifák egy viszonylag bonyolult írás rendszert alkotnak. Megszületése viszont valószínűleg egy egészen egyszerű okra vezethető vissza. Az akkori Egyiptom egy óriási birodalom volt, sok lakossal. A hétköznapokat és főleg a gazdaságot meg kellett szervezni. Adókat és a könyveléseket hatékonyan kellett lebonyolítani. Ezért fejlesztették ki az egyiptomiak az írásjeleiket. Az ábécén alapuló írásrendszerek viszont a sumérokra vezethetők vissza. Minden egyes írás sokat elárul arról, aki használja. Emellett minden nemzet saját karakterisztikával rendelkezik az írását tekintve. Sajnos a kézírás egyre jobban háttérbe szorul. A modern technika szinte feleslegessé teszi. Tehát: Ne csak beszéljen, írjon is néha!