Kifejezéstár

hu Kérdezni – Múlt 2   »   ka შეკითხვა – წარსული 2

86 [nyolcvanhat]

Kérdezni – Múlt 2

Kérdezni – Múlt 2

86 [ოთხმოცდაექვსი]

86 [otkhmotsdaekvsi]

შეკითხვა – წარსული 2

shek'itkhva – ts'arsuli 2

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
Melyik nyakkendőt viselted? რო---- -ა--ტუხი-----თ-? რ_____ ჰ_______ გ______ რ-მ-ლ- ჰ-ლ-ტ-ხ- გ-კ-თ-? ----------------------- რომელი ჰალსტუხი გეკეთა? 0
rom--- hal-----hi ge-'e-a? r_____ h_________ g_______ r-m-l- h-l-t-u-h- g-k-e-a- -------------------------- romeli halst'ukhi gek'eta?
Melyik autót vetted meg? რომე---მ-ნ--ნა-ი-ი--? რ_____ მ______ ი_____ რ-მ-ლ- მ-ნ-ა-ა ი-ი-ე- --------------------- რომელი მანქანა იყიდე? 0
ro-e-i--a-kan- ---de? r_____ m______ i_____ r-m-l- m-n-a-a i-i-e- --------------------- romeli mankana iqide?
Melyik újságra fizettél elő? რო---- გა---ი გა--ი-ე-ე? რ_____ გ_____ გ_________ რ-მ-ლ- გ-ზ-თ- გ-მ-ი-ე-ე- ------------------------ რომელი გაზეთი გამოიწერე? 0
ro-----ma-k--a --id-? r_____ m______ i_____ r-m-l- m-n-a-a i-i-e- --------------------- romeli mankana iqide?
Kit látott? ვი--დ-ინ--ე? ვ__ დ_______ ვ-ნ დ-ი-ა-ე- ------------ ვინ დაინახე? 0
r-m--i--an---a -----? r_____ m______ i_____ r-m-l- m-n-a-a i-i-e- --------------------- romeli mankana iqide?
Kivel találkozott? ვი----ხვდ--? ვ__ შ_______ ვ-ს შ-ხ-დ-თ- ------------ ვის შეხვდით? 0
r----i------i ga-oits--r-? r_____ g_____ g___________ r-m-l- g-z-t- g-m-i-s-e-e- -------------------------- romeli gazeti gamoits'ere?
Kit ismert meg? ვ-ნ ---ნით? ვ__ ი______ ვ-ნ ი-ა-ი-? ----------- ვინ იცანით? 0
vi---aina--e? v__ d________ v-n d-i-a-h-? ------------- vin dainakhe?
Mikor kelt fel? როდის--დ-ქ-თ? რ____ ა______ რ-დ-ს ა-ე-ი-? ------------- როდის ადექით? 0
v-- d-i--k--? v__ d________ v-n d-i-a-h-? ------------- vin dainakhe?
Mikor kezdett neki? როდი--დ-ი-ყ-თ? რ____ დ_______ რ-დ-ს დ-ი-ყ-თ- -------------- როდის დაიწყეთ? 0
v-n-d---a-h-? v__ d________ v-n d-i-a-h-? ------------- vin dainakhe?
Mikor hagyta abba? რ--ის შ-წყ--ტ--? რ____ შ_________ რ-დ-ს შ-წ-ვ-ტ-თ- ---------------- როდის შეწყვიტეთ? 0
v-- --ek-v---? v__ s_________ v-s s-e-h-d-t- -------------- vis shekhvdit?
Miért ébredt fel? რ--ო----იღ-იძ--? რ____ გ_________ რ-ტ-მ გ-ი-ვ-ძ-თ- ---------------- რატომ გაიღვიძეთ? 0
v-s ---k-vdi-? v__ s_________ v-s s-e-h-d-t- -------------- vis shekhvdit?
Miért lett tanár? რა-ო---ახდ-თ --სწა-ლ----ი? რ____ გ_____ მ____________ რ-ტ-მ გ-ხ-ი- მ-ს-ა-ლ-ბ-ლ-? -------------------------- რატომ გახდით მასწავლებელი? 0
vi- she-hvdi-? v__ s_________ v-s s-e-h-d-t- -------------- vis shekhvdit?
Miért hívott taxit? რ--ო- ---ე--თ ტ--სშ-? რ____ ჩ______ ტ______ რ-ტ-მ ჩ-ჯ-ქ-თ ტ-ქ-შ-? --------------------- რატომ ჩაჯექით ტაქსში? 0
vi- ------t? v__ i_______ v-n i-s-n-t- ------------ vin itsanit?
Honnan jött? საიდა- ---ვე-ი-? ს_____ მ________ ს-ი-ა- მ-ხ-ე-ი-? ---------------- საიდან მოხვედით? 0
v------an-t? v__ i_______ v-n i-s-n-t- ------------ vin itsanit?
Hova ment? სად წა-ვ-დით? ს__ წ________ ს-დ წ-ხ-ე-ი-? ------------- სად წახვედით? 0
vi- i-san-t? v__ i_______ v-n i-s-n-t- ------------ vin itsanit?
Hol volt? ს-დ ი---ით? ს__ ი______ ს-დ ი-ა-ი-? ----------- სად იყავით? 0
r-d-s ade-i-? r____ a______ r-d-s a-e-i-? ------------- rodis adekit?
Kinek segítettél? ვ-- --ეხ--რ-? ვ__ მ________ ვ-ს მ-ე-მ-რ-? ------------- ვის მიეხმარე? 0
r--i- -d-ki-? r____ a______ r-d-s a-e-i-? ------------- rodis adekit?
Kinek írtál? ვის---სწე-ე? ვ__ მ_______ ვ-ს მ-ს-ე-ე- ------------ ვის მისწერე? 0
ro-i--a---i-? r____ a______ r-d-s a-e-i-? ------------- rodis adekit?
Kinek válaszoltál? ვი- უ-ას--ე? ვ__ უ_______ ვ-ს უ-ა-უ-ე- ------------ ვის უპასუხე? 0
rodis-da------t? r____ d_________ r-d-s d-i-s-q-t- ---------------- rodis daits'qet?

A kétnyelvűség javítja a hallást

Azoknak az embereknek, akik két nyelven beszélnek, jobb a hallásuk. Különböző hangokat jobban képesek egymástól megkülönböztetni. Erre az eredményre jutott egy amerikai kutatás. A kutatók több fiatalkorút vizsgáltak meg. A tesztalanyok egy része kétnyelvűen nőtt fel. Ezek a fiatalok angolul és spanyolul beszéltek. A csoport másik része csak angolul beszélt. A fiataloknak egy bizonyos szótagot kellett meghallgatniuk. Ez a ‘da’ volt. Ez nem tartozott egyik nyelvhez sem. A szótagot fejhallgató segítségével játszották le a csoport tagjainak. Eközben elektródákkal mérték az agyi tevékenységüket. A teszt után a fiataloknak még egyszer meg kellett hallgatni a szótagot. Ekkor azonban egyéb zavaró hangok is hallhatóak voltak. Ezek különböző hangok voltak, melyek értelmetlen mondatoknak hangzottak. A kétnyelvűek nagyon erősen reagáltak a szótagra. Az agyuk erős aktivitást jelzett. Képesek voltak a szótagot zavaró zajokkal együtt és nélkülük is pontosan meghatározni. Az egy nyelven beszélő tesztalanyoknak ez nem sikerült. A hallásuk nem volt olyan jó mint a kétnyelvűen felnövő fiataloké. A kutatás eredménye meglepte a kutatókat. Eddig csak az volt ismert, hogy a zenészeknek van kifejezetten jó hallásuk. Úgy tűnik viszont, hogy a kétnyelvűség edzi a hallást. A kétnyelvűeknek folyamatosan különféle hangokkal kell szembenézniük. Ezáltal agyuknak új képességeket kell kialakítania. Megtanul pontos különbséget tenni a különböző nyelvi ingerek között. A kutatók most azt vizsgálják, hogy a nyelvi ismeretek hogyan hatnak agyunkra. Lehet hogy a hallásunknak is jót tesz, ha később tanulunk meg nyelveket…