Kifejezéstár

hu nagy – kicsi   »   ka დიდი – პატარა

68 [hatvannyolc]

nagy – kicsi

nagy – kicsi

68 [სამოცდარვა]

68 [samotsdarva]

დიდი – პატარა

didi – p'at'ara

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
nagy és kicsi დიდი-და ---არა დ___ დ_ პ_____ დ-დ- დ- პ-ტ-რ- -------------- დიდი და პატარა 0
di-- da p-a---ra d___ d_ p_______ d-d- d- p-a-'-r- ---------------- didi da p'at'ara
Az elefánt nagy. სპი------ი-. ს____ დ_____ ს-ი-ო დ-დ-ა- ------------ სპილო დიდია. 0
sp'i-o--idi-. s_____ d_____ s-'-l- d-d-a- ------------- sp'ilo didia.
Az egér kicsi. თა-ვი--ა-ა-აა. თ____ პ_______ თ-გ-ი პ-ტ-რ-ა- -------------- თაგვი პატარაა. 0
t-gv--p---'-r-a. t____ p_________ t-g-i p-a-'-r-a- ---------------- tagvi p'at'araa.
sötét és világos ბ-ელ- -ა-ნათ--ი ბ____ დ_ ნ_____ ბ-ე-ი დ- ნ-თ-ლ- --------------- ბნელი და ნათელი 0
bne---da ----li b____ d_ n_____ b-e-i d- n-t-l- --------------- bneli da nateli
Az éjszaka sötét. ღამ- -ნე-ია. ღ___ ბ______ ღ-მ- ბ-ე-ი-. ------------ ღამე ბნელია. 0
b-e-i-d- na---i b____ d_ n_____ b-e-i d- n-t-l- --------------- bneli da nateli
A nappal világos. დ-- ----ლი-. დ__ ნ_______ დ-ე ნ-თ-ლ-ა- ------------ დღე ნათელია. 0
bneli -- n-t-li b____ d_ n_____ b-e-i d- n-t-l- --------------- bneli da nateli
öreg és fiatal მოხ-ც- -ა-ა-----ზ-და. მ_____ დ_ ა__________ მ-ხ-ც- დ- ა-ა-გ-ზ-დ-. --------------------- მოხუცი და ახალგაზრდა. 0
gh--- b-e---. g____ b______ g-a-e b-e-i-. ------------- ghame bnelia.
A mi nagyapánk nagyon öreg. ჩ-ენი ბა-უ- მო----ა. ჩ____ ბ____ მ_______ ჩ-ე-ი ბ-ბ-ა მ-ხ-ც-ა- -------------------- ჩვენი ბაბუა მოხუცია. 0
gha---b--li-. g____ b______ g-a-e b-e-i-. ------------- ghame bnelia.
70 évvel ezelőtt még fiatal volt. ს-მო-დ-ათი -ლი- --ნ ი--ჯერ კ--ე- ახალგ-ზრ-ა ი-ო. ს_________ წ___ წ__ ი_ ჯ__ კ____ ა_________ ი___ ს-მ-ც-ა-თ- წ-ი- წ-ნ ი- ჯ-რ კ-დ-ვ ა-ა-გ-ზ-დ- ი-ო- ------------------------------------------------ სამოცდაათი წლის წინ ის ჯერ კიდევ ახალგაზრდა იყო. 0
gha-e-b-el--. g____ b______ g-a-e b-e-i-. ------------- ghame bnelia.
szép és csúnya ლამა-ი----უშ-ო ლ_____ დ_ უ___ ლ-მ-ზ- დ- უ-ნ- -------------- ლამაზი და უშნო 0
dg---na--lia. d___ n_______ d-h- n-t-l-a- ------------- dghe natelia.
A pillangó szép. პეპ-----ამ--ია. პ_____ ლ_______ პ-პ-ლ- ლ-მ-ზ-ა- --------------- პეპელა ლამაზია. 0
dg-----te-i-. d___ n_______ d-h- n-t-l-a- ------------- dghe natelia.
A pók csúnya. ო-ობა-უშნ--. ო____ უ_____ ო-ო-ა უ-ნ-ა- ------------ ობობა უშნოა. 0
d-he ---e---. d___ n_______ d-h- n-t-l-a- ------------- dghe natelia.
kövér és sovány მს-ქა-ი-და----ხდ-რი მ______ დ_ გ_______ მ-უ-ა-ი დ- გ-მ-დ-რ- ------------------- მსუქანი და გამხდარი 0
mok-utsi--a ak-a-ga-r-a. m_______ d_ a___________ m-k-u-s- d- a-h-l-a-r-a- ------------------------ mokhutsi da akhalgazrda.
Egy nő 100 kilóval kövér. ა---ლ-გრ--ი--ი----ი ---ქ---ა. ა_____________ ქ___ მ________ ა-კ-ლ-გ-ა-ი-ნ- ქ-ლ- მ-უ-ა-ი-. ----------------------------- ასკილოგრამიანი ქალი მსუქანია. 0
mok-uts- d---k-a-ga-rda. m_______ d_ a___________ m-k-u-s- d- a-h-l-a-r-a- ------------------------ mokhutsi da akhalgazrda.
Egy férfi 50 kilóval sovány. ორ---დაა--ი-ოგ------ი---ცი -ამ---რ--. ო____________________ კ___ გ_________ ო-მ-ც-ა-თ-ი-ო-რ-მ-ა-ი კ-ც- გ-მ-დ-რ-ა- ------------------------------------- ორმოცდაათკილოგრამიანი კაცი გამხდარია. 0
mok---si da ---a--a--da. m_______ d_ a___________ m-k-u-s- d- a-h-l-a-r-a- ------------------------ mokhutsi da akhalgazrda.
drága és olcsó ძ-ი-- -- ი-ფი ძ____ დ_ ი___ ძ-ი-ი დ- ი-ფ- ------------- ძვირი და იაფი 0
c-ve---bab-a-mo--utsi-. c_____ b____ m_________ c-v-n- b-b-a m-k-u-s-a- ----------------------- chveni babua mokhutsia.
Az autó drága. მ-ნ--ნ- -ვი-ი-. მ______ ძ______ მ-ნ-ა-ა ძ-ი-ი-. --------------- მანქანა ძვირია. 0
c--e-i ----a-mokh--s--. c_____ b____ m_________ c-v-n- b-b-a m-k-u-s-a- ----------------------- chveni babua mokhutsia.
Az újság olcsó. გ--ეთ---აფ-ა. გ_____ ი_____ გ-ზ-თ- ი-ფ-ა- ------------- გაზეთი იაფია. 0
c-v--i-b--------h-tsi-. c_____ b____ m_________ c-v-n- b-b-a m-k-u-s-a- ----------------------- chveni babua mokhutsia.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + grúz (1-100) MP3 grúz (1-100)

Kód csere

Egyre több ember kétnyelvűen nő fel. Több mint egy nyelven képesek beszélni. Sokan ezek közül az emberek közül gyakran váltogatják a nyelveket. Szituációtól függően döntik el, melyik nyelvet használják. A munka során például más nyelvet használnak, mint otthon. Így alkalmazkodnak a környezetükhöz. Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy a nyelvet spontán váltsuk. Ezt a jelenséget code-switching -nek hívják. A code-switching alatt a nyelvet beszéd közben változtatjuk. Hogy erre miért van szükség, annak számos oka lehet. Sokszor nem találjuk meg a megfelelő szót az adott nyelven. Jobban tudjuk magunkat a másik nyelven kifejezni. Lehet az is, hogy jobban érezzünk magunkat a másik nyelvben. Ezt a nyelvet válasszuk ilyenkor személyes és privát dolgokra. Van amikor nem létezik az adott nyelven egy bizonyos szó. Ebben az esetben váltani kell a nyelvet. Vagy azért váltunk nyelvet hogy ne értsenek meg. A code-switching ilyenkor úgy működik mint egy titkos nyelv. Régebben kritizálták a nyelvek keverését. Úgy gondolták, hogy egyik nyelvet sem ismeri megfelelően a használója. Manapság már másképpen tekintenek erre. A code-switching-et mint különleges nyelvi szakértelmet ismerik el. A code-switching közben hallgatni valakit nagyon érdekes lehet. Ugyanis ilyenkor sokszor nem csak a nyelvet változtatják meg. Egyéb kommunikációs elem is változik. Sokan egy másik nyelven gyorsabban, hangosabban, hangsúlyosabban beszélnek. Vagy hirtelen többet gesztikulálnak vagy több mimikát használnak. A code-switching tehát mindig egy kicsit a kultúra cseréje is…