Kifejezéstár

hu Határozószavak   »   ka ზმნიზედები

100 [száz]

Határozószavak

Határozószavak

100 [ასი]

100 [asi]

ზმნიზედები

zmnizedebi

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar grúz Lejátszás Több
már egyszer – még soha ე----ლ -კ-ე-–---რ ა--სო-ეს ე_____ უ___ – ჯ__ ა_______ ე-თ-ე- უ-ვ- – ჯ-რ ა-ა-ო-ე- -------------------------- ერთხელ უკვე – ჯერ არასოდეს 0
zmni-ed--i z_________ z-n-z-d-b- ---------- zmnizedebi
Volt már ön egyszer Berlinben? ყოფილ--რთ ---ე-მე ბე----შ-? ყ________ რ______ ბ________ ყ-ფ-ლ-ა-თ რ-დ-ს-ე ბ-რ-ი-შ-? --------------------------- ყოფილხართ როდესმე ბერლინში? 0
z-nize-ebi z_________ z-n-z-d-b- ---------- zmnizedebi
Nem, még soha. ა--,--ერ---ას--ეს. ა___ ჯ__ ა________ ა-ა- ჯ-რ ა-ა-ო-ე-. ------------------ არა, ჯერ არასოდეს. 0
ertk--l ---v--–--e- a--s---s e______ u____ – j__ a_______ e-t-h-l u-'-e – j-r a-a-o-e- ---------------------------- ertkhel uk've – jer arasodes
valaki – senki ვ--მე – -რავინ ვ____ – ა_____ ვ-ნ-ე – ა-ა-ი- -------------- ვინმე – არავინ 0
q---l-hart --d-s---be-li-s--? q_________ r______ b_________ q-p-l-h-r- r-d-s-e b-r-i-s-i- ----------------------------- qopilkhart rodesme berlinshi?
Ismer ön itt valakit (valakiket)? იცნობთ აქ ვ-----? ი_____ ა_ ვ______ ი-ნ-ბ- ა- ვ-ნ-ე-? ----------------- იცნობთ აქ ვინმეს? 0
q--i-khart -o-esm- ber-in--i? q_________ r______ b_________ q-p-l-h-r- r-d-s-e b-r-i-s-i- ----------------------------- qopilkhart rodesme berlinshi?
Nem, nem ismerek itt senkit. ა-ა, აქ არა--ს-------. ა___ ა_ ა_____ ვ______ ა-ა- ა- ა-ა-ი- ვ-ც-ო-. ---------------------- არა, აქ არავის ვიცნობ. 0
qopi--har- rod-sm--b-rl-nsh-? q_________ r______ b_________ q-p-l-h-r- r-d-s-e b-r-i-s-i- ----------------------------- qopilkhart rodesme berlinshi?
még – már nem კ--ევ---მეტ--ა-ა-. კ____ – მ___ ა____ კ-დ-ვ – მ-ტ- ა-ა-. ------------------ კიდევ – მეტი აღარ. 0
ar-----r-a-a-o--s. a___ j__ a________ a-a- j-r a-a-o-e-. ------------------ ara, jer arasodes.
Sokáig marad még itt? კი--ვ დ-დხ--ს რ-ები- --? კ____ დ______ რ_____ ა__ კ-დ-ვ დ-დ-ა-ს რ-ე-ი- ა-? ------------------------ კიდევ დიდხანს რჩებით აქ? 0
a--,---- aras----. a___ j__ a________ a-a- j-r a-a-o-e-. ------------------ ara, jer arasodes.
Nem, már nem sokáig maradok itt. არა,----დი-ხ-ნ---ღარ-ვ--ე-ი. ა___ ა_ დ______ ა___ ვ______ ა-ა- ა- დ-დ-ა-ს ა-ა- ვ-ჩ-ბ-. ---------------------------- არა, აქ დიდხანს აღარ ვრჩები. 0
a----jer a----d-s. a___ j__ a________ a-a- j-r a-a-o-e-. ------------------ ara, jer arasodes.
még valami – semmi კი-ე--რ-მ- – -ეტ- არ--ერი კ____ რ___ – მ___ ა______ კ-დ-ვ რ-მ- – მ-ტ- ა-ა-ე-ი ------------------------- კიდევ რამე – მეტი არაფერი 0
vi----- -----n v____ – a_____ v-n-e – a-a-i- -------------- vinme – aravin
Szeretne még valamit inni? გ-ებ--თ --დ-- -აიმე- და---ა? გ______ კ____ რ_____ დ______ გ-ე-ა-თ კ-დ-ვ რ-ი-ე- დ-ლ-ვ-? ---------------------------- გნებავთ კიდევ რაიმეს დალევა? 0
v---- - ar---n v____ – a_____ v-n-e – a-a-i- -------------- vinme – aravin
Nem, már nem kérek semmit. არა- -ღ----ერი მი--ა. ა___ ა________ მ_____ ა-ა- ა-ა-ა-ე-ი მ-ნ-ა- --------------------- არა, აღარაფერი მინდა. 0
v-n-- –-ar-v-n v____ – a_____ v-n-e – a-a-i- -------------- vinme – aravin
már valamit – még semmit უკვე -აი-ე-– ჯე- არაფე-ი უ___ რ____ – ჯ__ ა______ უ-ვ- რ-ი-ე – ჯ-რ ა-ა-ე-ი ------------------------ უკვე რაიმე – ჯერ არაფერი 0
i-s-o-t--k ---m-s? i______ a_ v______ i-s-o-t a- v-n-e-? ------------------ itsnobt ak vinmes?
Evett már valamit? მ--------უკ----ამე? მ_______ უ___ რ____ მ-ი-თ-ი- უ-ვ- რ-მ-? ------------------- მიირთვით უკვე რამე? 0
i--nob--a- v----s? i______ a_ v______ i-s-o-t a- v-n-e-? ------------------ itsnobt ak vinmes?
Nem, még nem ettem semmit. ა-ა--მე---- არ---რი ---ა---. ა___ მ_ ჯ__ ა______ მ_______ ა-ა- მ- ჯ-რ ა-ა-ე-ი მ-ჭ-მ-ა- ---------------------------- არა, მე ჯერ არაფერი მიჭამია. 0
i--no-- -- --n---? i______ a_ v______ i-s-o-t a- v-n-e-? ------------------ itsnobt ak vinmes?
még valaki – már senki კიდ-ვ --ნმ-----ე-ი-არ-ვ-ნ კ____ ვ____ – მ___ ა_____ კ-დ-ვ ვ-ნ-ე – მ-ტ- ა-ა-ი- ------------------------- კიდევ ვინმე – მეტი არავინ 0
ara--a----a----vi----b. a___ a_ a_____ v_______ a-a- a- a-a-i- v-t-n-b- ----------------------- ara, ak aravis vitsnob.
Szeretne még valaki kávét? უ-და--ინ--- კიდ---ყავა? უ___ ვ_____ კ____ ყ____ უ-დ- ვ-ნ-ე- კ-დ-ვ ყ-ვ-? ----------------------- უნდა ვინმეს კიდევ ყავა? 0
a--- a- ar--i--vits--b. a___ a_ a_____ v_______ a-a- a- a-a-i- v-t-n-b- ----------------------- ara, ak aravis vitsnob.
Nem, már senki. ა--- მ----არ-ვ--. ა___ მ___ ა______ ა-ა- მ-ტ- ა-ა-ი-. ----------------- არა, მეტს არავის. 0
a--- -k--ravis vi-s-ob. a___ a_ a_____ v_______ a-a- a- a-a-i- v-t-n-b- ----------------------- ara, ak aravis vitsnob.

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + grúz (1-100) MP3 grúz (1-100)

Az Arab nyelv

Az arab nyelv az egyik legfontosabb a világon. Több mint 300 millió ember beszél arabul. Több mint 20 különböző országban élnek. Az arab az afroázsiai nyelvekhez tartozik. Az arab nyelv több ezer évvel ezelőtt alakult ki. Legelőször az arab félszigeten beszélték ezt a nyelvet. Onnan terjedt aztán tovább. A beszélt arab nagyon eltér az arab sztenderd nyelvváltozatától. Továbbá számos különböző arab dialektus létezik. Azt lehet mondani, minden egyes régiókban máshogy beszélnek. A különböző dialektusokban beszélők sokszor egyáltalán nem is értik meg egymást. Az arab országokból származó filmeket ezért általában szinkronizálják. Csak így lehet az egész arab térségben megérteni őket. A klasszikus sztenderd arab nyelvet ma már alig beszélik. Mindössze írásos formában találkozunk vele. Könyvek és újságok a klasszikus sztenderd arab nyelvet használják. Máig nem létezik saját arab szaknyelv. A szakkifejezések ezért általában más nyelvekből származnak. Itt főleg a francia és az angol dominál. Az arab nyelv iránti érdeklődés az elmúl években nagyon megnőtt. Egyre több ember szeretne arabul tanulni. Minden egyetemen és sok iskolában kínálnak arab nyelvoktatást. Főleg az arab írást tartják sokan nagyon érdekesnek. Jobbról balra történik az írás. Az arab nyelvtan és a kiejtés nem túl egyszerű. Sok a hang és szabály, amit más nyelvek nem ismernek. Tanulás közben ezért ügyelni kell egy bizonyos sorrendre. Először a kiejtés, aztán a nyelvtan és utána az írás…