Kifejezéstár

hu Olvasás és írás   »   kk Оқу және жазу

6 [hat]

Olvasás és írás

Olvasás és írás

6 [алты]

6 [altı]

Оқу және жазу

Oqw jäne jazw

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kazah Lejátszás Több
Én olvasok. М-- о--мын. М__ о______ М-н о-и-ы-. ----------- Мен оқимын. 0
M-n -q-mı-. M__ o______ M-n o-ï-ı-. ----------- Men oqïmın.
Egy betűt olvasok. Ме--бі--әр-п -қ----. М__ б__ ә___ о______ М-н б-р ә-і- о-и-ы-. -------------------- Мен бір әріп оқимын. 0
Men--ir--rip--q---n. M__ b__ ä___ o______ M-n b-r ä-i- o-ï-ı-. -------------------- Men bir ärip oqïmın.
Egy szót olvasok. Мен бір-с-з--қи-ын. М__ б__ с__ о______ М-н б-р с-з о-и-ы-. ------------------- Мен бір сөз оқимын. 0
Men--i--s-z-o-ï---. M__ b__ s__ o______ M-n b-r s-z o-ï-ı-. ------------------- Men bir söz oqïmın.
Egy mondatot olvasok. Ме- бі- сөйлем--қ-мын. М__ б__ с_____ о______ М-н б-р с-й-е- о-и-ы-. ---------------------- Мен бір сөйлем оқимын. 0
M----ir-sö-l-- oq-mı-. M__ b__ s_____ o______ M-n b-r s-y-e- o-ï-ı-. ---------------------- Men bir söylem oqïmın.
Egy levelet olvasok. М-н-бі- х-- --и--н. М__ б__ х__ о______ М-н б-р х-т о-и-ы-. ------------------- Мен бір хат оқимын. 0
M-- b-r-xa--o-ïmın. M__ b__ x__ o______ M-n b-r x-t o-ï-ı-. ------------------- Men bir xat oqïmın.
Egy könyvet olvasok. М-- б-- ------оқимы-. М__ б__ к____ о______ М-н б-р к-т-п о-и-ы-. --------------------- Мен бір кітап оқимын. 0
M-- -i- -itap-o-ïmı-. M__ b__ k____ o______ M-n b-r k-t-p o-ï-ı-. --------------------- Men bir kitap oqïmın.
Én olvasok. Мен-о-имы-. М__ о______ М-н о-и-ы-. ----------- Мен оқимын. 0
M-- o--m--. M__ o______ M-n o-ï-ı-. ----------- Men oqïmın.
Te olvasol. С-- оқ---ң. С__ о______ С-н о-и-ы-. ----------- Сен оқисың. 0
S-n -q-sı-. S__ o______ S-n o-ï-ı-. ----------- Sen oqïsıñ.
Ő olvas. О--о-и--. О_ о_____ О- о-и-ы- --------- Ол оқиды. 0
O--o----. O_ o_____ O- o-ï-ı- --------- Ol oqïdı.
Én írok. М-- жаза-ын. М__ ж_______ М-н ж-з-м-н- ------------ Мен жазамын. 0
M---j-z-m-n. M__ j_______ M-n j-z-m-n- ------------ Men jazamın.
Egy betűt írok. Мен--і--әр-п----ам--. М__ б__ ә___ ж_______ М-н б-р ә-і- ж-з-м-н- --------------------- Мен бір әріп жазамын. 0
M-n------ri- -azamın. M__ b__ ä___ j_______ M-n b-r ä-i- j-z-m-n- --------------------- Men bir ärip jazamın.
Egy szót írok. Мен-б-- сө- -------. М__ б__ с__ ж_______ М-н б-р с-з ж-з-м-н- -------------------- Мен бір сөз жазамын. 0
Men--ir s-- -a----n. M__ b__ s__ j_______ M-n b-r s-z j-z-m-n- -------------------- Men bir söz jazamın.
Egy mondatot írok. Ме---і- -өй--- --зам--. М__ б__ с_____ ж_______ М-н б-р с-й-е- ж-з-м-н- ----------------------- Мен бір сөйлем жазамын. 0
Men --r sö--e- ja-----. M__ b__ s_____ j_______ M-n b-r s-y-e- j-z-m-n- ----------------------- Men bir söylem jazamın.
Egy levelet írok. Ме--бі- ха-----ам-н. М__ б__ х__ ж_______ М-н б-р х-т ж-з-м-н- -------------------- Мен бір хат жазамын. 0
M-n --- xat-j------. M__ b__ x__ j_______ M-n b-r x-t j-z-m-n- -------------------- Men bir xat jazamın.
Egy könyvet írok. Мен ----кіт-п-жа-ам-н. М__ б__ к____ ж_______ М-н б-р к-т-п ж-з-м-н- ---------------------- Мен бір кітап жазамын. 0
M-n --r ki-a- j------. M__ b__ k____ j_______ M-n b-r k-t-p j-z-m-n- ---------------------- Men bir kitap jazamın.
Én írok. Ме- ж-з--ын. М__ ж_______ М-н ж-з-м-н- ------------ Мен жазамын. 0
M------amı-. M__ j_______ M-n j-z-m-n- ------------ Men jazamın.
Te írsz. Се---а---ың. С__ ж_______ С-н ж-з-с-ң- ------------ Сен жазасың. 0
Sen -a-ası-. S__ j_______ S-n j-z-s-ñ- ------------ Sen jazasıñ.
Ő ír. Ол ---а--. О_ ж______ О- ж-з-д-. ---------- Ол жазады. 0
Ol j---d-. O_ j______ O- j-z-d-. ---------- Ol jazadı.

Internacionalizmusok

A globalizáció a nyelvek előtt sem áll meg. Ez az internacionalizmusok növekedésében figyelhető meg. Internacionalizmusnak nevezzük azokat a szavakat, amelyek több nyelvben léteznek. Ezeknek a szavaknak ugyanaz, vagy hasonló a jelentésük. A kiejtés is sokszor ugyanolyan. A szavak helyesírása is legtöbbször hasonló. Az internacionalizmusok elterjedése nagyon érdekes. Ugyanis nincsen tekintettel határokra. Földrajzi határokra se. És főleg nem nyelvi határokra. Léteznek olyan szavak, amelyeket minden kontinensen megértenek. A hotel szó egy jó példa erre. A világon majdnem mindenhol létezik. Sok internacionalizmus a tudományból származik. Technikai kifejezések is gyorsan terjednek világszerte. Minden egyes internacionalizmusnak egy eredete van. Ugyanabból a szóból fejlődtek. A legtöbb internacionalizmus viszont átvételből származik. Ez annyit jelent, hogy egyszerűen átvesznek egy szót egy másik nyelvből. A átvétel során a kultúrkörök fontos szerepet játszanak. Minden egyes civilizációnak megvannak a saját hagyományai. Ezért az újdonságok nem mindenhol érvényesülnek. A kulturális normák döntenek arról, hogy mely dolgok kerülnek átvételre. Vannak olyan dolgok, amelyek csak a világ egyes részein léteznek. Más dolgok nagyon gyorsan elterjednek az egész világon. Ha terjednek, csak akkor tejed velük a nevük is. Éppen ez teszi az internacionalizmusokat ennyire izgalmassá! A nyelvek felfedezése során a kultúrát is felfedezzük…