Kifejezéstár

hu Múlt 3   »   ku Dema borî 3

83 [nyolcvanhárom]

Múlt 3

Múlt 3

83 [heştê û sê]

Dema borî 3

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar kurd (kurmanji) Lejátszás Több
telefonálni T-l--o-k---n T___________ T-l-f-n-i-i- ------------ Telefonkirin 0
Telefonáltam. M---te--fo---ir. M__ t______ k___ M-n t-l-f-n k-r- ---------------- Min telefon kir. 0
Az egész időben telefonáltam. M------tim---l-fon-k-r. M__ h_____ t______ k___ M-n h-r-i- t-l-f-n k-r- ----------------------- Min hertim têlefon kir. 0
kérdezni Pi-sîn P_____ P-r-î- ------ Pirsîn 0
Kérdeztem. M-- -i---. M__ p_____ M-n p-r-î- ---------- Min pirsî. 0
Mindig kérdeztem. M-n-he-t-m-p-rsî. M__ h_____ p_____ M-n h-r-i- p-r-î- ----------------- Min hertim pirsî. 0
mesélni v-----n v______ v-g-t-n ------- vegotin 0
Meséltem. Mi- -e--t. M__ v_____ M-n v-g-t- ---------- Min vegot. 0
Az egész történetet elmeséltem. M---he-- -îro- -egot. M__ h___ ç____ v_____ M-n h-m- ç-r-k v-g-t- --------------------- Min hemû çîrok vegot. 0
tanulni F-rbûn F_____ F-r-û- ------ Fêrbûn 0
Tanultam. E- -êr-û-. E_ f______ E- f-r-û-. ---------- Ez fêrbûm. 0
Egész este tanultam. E--h--û-ê--r----rb-m. E_ h___ ê____ f______ E- h-m- ê-a-ê f-r-û-. --------------------- Ez hemû êvarê fêrbûm. 0
dolgozni Xebit-n X______ X-b-t-n ------- Xebitîn 0
Dolgoztam. E- xe----m. E_ x_______ E- x-b-t-m- ----------- Ez xebitîm. 0
Egész nap dolgoztam. Ez r-jê tev xe-it--. E_ r___ t__ x_______ E- r-j- t-v x-b-t-m- -------------------- Ez rojê tev xebitîm. 0
enni Xw-rin X_____ X-a-i- ------ Xwarin 0
Ettem. Min xwa-in-x-a-. M__ x_____ x____ M-n x-a-i- x-a-. ---------------- Min xwarin xwar. 0
Az összes ételt megettem. M-n-xw-ri--he-- xwar. M__ x_____ h___ x____ M-n x-a-i- h-m- x-a-. --------------------- Min xwarin hemî xwar. 0

A nyelvtudomány története

A nyelvek mindig is elbűvölték az embereket. A nyelvtudomány története ezért nagyon régre nyúl vissza. A nyelvtudomány a nyelvekkel való szisztematikus foglalkozás. Már évezredekkel ezelőtt is foglalkoztak az emberek a nyelvekkel. Ezalatt a különböző kultúrák különböző módszereket alakítottak ki. Ennek megfelelően különböző leírások születtek a nyelvekről. A mai nyelvtudomány alapjai főleg ókori elméleteken alapszanak. Főleg Görögországban alakult ki számos hagyomány. A legrégibb ismert nyelvvel foglalkozó szöveg azonban Indiából származik. Körülbelül 3000 évvel ezelőtt a Sakatayana nevű nyelvész írta. Az ókorban olyan filozófusok mint Platón foglalkoztak a nyelvekkel. A római szerzők később tovább gondolták ezeket az elméleteket. Az arabok is saját hagyományokat alakítottak ki a 8. században. A műveik már pontos leírást mutatnak az arab nyelvről. Az újkorban főleg azt akarták kideríteni, hogy honnan származik a nyelv. A tudósokat főleg a nyelvek történeke foglalkoztatta. A 18. században elkezdték összehasonlítani a nyelveket. Így akarták megérteni, hogy hogyan alakulnak a nyelvek. Később aztán a nyelvekre mint rendszerekre fektették a hangsúlyt. Az a kérdés állt a középpontban, hogy hogyan működnek a nyelvek. Manapság a nyelvtudományon belül számos irányzat létezik. Az 50-es évek óta sok új tudományág alakult ki. Ezekre részben erős hatással vannak más tudományok. Mint a nyelv pszichológiájával foglalkozó tudomány és az interkulturális kommunikáció. A nyelvtudomány új ágazatai nagyon erősen szakosodtak. Egy példa erre a női nyelvvel foglalkozó tudományág. A nyelvtudomány története tehát folytatódik… Amíg léteznek nyelvek, az embereket foglalkoztatni fogják azok…