Kifejezéstár

hu Számok   »   sl Števila

7 [hét]

Számok

Számok

7 [sedem]

Števila

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar szlovén Lejátszás Több
Számolok: Šte--m: Š______ Š-e-e-: ------- Štejem: 0
egy, kettő, három ena------ t-i e___ d___ t__ e-a- d-a- t-i ------------- ena, dva, tri 0
Én háromig számolok. Št--em d--t--. Š_____ d_ t___ Š-e-e- d- t-i- -------------- Štejem do tri. 0
Én tovább számolok: Š-e--- na-re-: Š_____ n______ Š-e-e- n-p-e-: -------------- Štejem naprej: 0
négy, öt, hat, š-i-i- p-t,--e--, š_____ p___ š____ š-i-i- p-t- š-s-, ----------------- štiri, pet, šest, 0
hét, nyolc, kilenc se-e-, os--- dev-t s_____ o____ d____ s-d-m- o-e-, d-v-t ------------------ sedem, osem, devet 0
Én számolok. Štejem--(J-- --e-e-.) Š______ (___ š_______ Š-e-e-. (-a- š-e-e-.- --------------------- Štejem. (Jaz štejem.) 0
Te számolsz. Šteješ--(Ti š----š-) Š______ (__ š_______ Š-e-e-. (-i š-e-e-.- -------------------- Šteješ. (Ti šteješ.) 0
Ő számol. Š---e--(-- š-e--.) Š_____ (__ š______ Š-e-e- (-n š-e-e-) ------------------ Šteje. (On šteje.) 0
Egy. Az első. En---P--i. E___ P____ E-a- P-v-. ---------- Ena. Prvi. 0
Kettő. A második. D--.------. D___ D_____ D-a- D-u-i- ----------- Dva. Drugi. 0
Három. A harmadik. T-i- -r-tji. T___ T______ T-i- T-e-j-. ------------ Tri. Tretji. 0
Négy. A negyedik. Š-i-i. Četrti. Š_____ Č______ Š-i-i- Č-t-t-. -------------- Štiri. Četrti. 0
Öt. Az ötödik. P--. P--i. P___ P____ P-t- P-t-. ---------- Pet. Peti. 0
Hat. A hatodik. Šest.-Še-t-. Š____ Š_____ Š-s-. Š-s-i- ------------ Šest. Šesti. 0
Hét. A hetedik. S----- S----. S_____ S_____ S-d-m- S-d-i- ------------- Sedem. Sedmi. 0
Nyolc. A nyolcadik. O-em.-O---. O____ O____ O-e-. O-m-. ----------- Osem. Osmi. 0
Kilenc. A kilencedik. De-et. D--e-i. D_____ D______ D-v-t- D-v-t-. -------------- Devet. Deveti. 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + szlovén (1-100) MP3 szlovén (1-100)

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!