Kifejezéstár

hu Számok   »   vi Số

7 [hét]

Számok

Számok

7 [Bảy]

Số

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar vietnami Lejátszás Több
Számolok: Tô---ế-: T__ đ___ T-i đ-m- -------- Tôi đếm: 0
egy, kettő, három m-t,-h--, ba m___ h___ b_ m-t- h-i- b- ------------ một, hai, ba 0
Én háromig számolok. Tô---ếm ------. T__ đ__ đ__ b__ T-i đ-m đ-n b-. --------------- Tôi đếm đến ba. 0
Én tovább számolok: Tô- -ếm---ế-: T__ đ__ t____ T-i đ-m t-ế-: ------------- Tôi đếm tiếp: 0
négy, öt, hat, bốn,-nă-- -áu, b___ n___ s___ b-n- n-m- s-u- -------------- bốn, năm, sáu, 0
hét, nyolc, kilenc b--,----, c-ín b___ t___ c___ b-y- t-m- c-í- -------------- bảy, tám, chín 0
Én számolok. T-- đế-. T__ đ___ T-i đ-m- -------- Tôi đếm. 0
Te számolsz. B-- -ếm. B__ đ___ B-n đ-m- -------- Bạn đếm. 0
Ő számol. A-- ấ- -ếm. A__ ấ_ đ___ A-h ấ- đ-m- ----------- Anh ấy đếm. 0
Egy. Az első. M--- N---i --ứ-n--t. M___ N____ t__ n____ M-t- N-ư-i t-ứ n-ấ-. -------------------- Một. Người thứ nhất. 0
Kettő. A második. Hai.----ời-th- hai---nh-. H___ N____ t__ h__ / n___ H-i- N-ư-i t-ứ h-i / n-ì- ------------------------- Hai. Người thứ hai / nhì. 0
Három. A harmadik. Ba. N--ời -hứ --. B__ N____ t__ b__ B-. N-ư-i t-ứ b-. ----------------- Ba. Người thứ ba. 0
Négy. A negyedik. B--. --ười t-ứ -ư. B___ N____ t__ t__ B-n- N-ư-i t-ứ t-. ------------------ Bốn. Người thứ tư. 0
Öt. Az ötödik. Năm.-----i ----năm. N___ N____ t__ n___ N-m- N-ư-i t-ứ n-m- ------------------- Năm. Người thứ năm. 0
Hat. A hatodik. Sáu--Ng--i ----s-u. S___ N____ t__ s___ S-u- N-ư-i t-ứ s-u- ------------------- Sáu. Người thứ sáu. 0
Hét. A hetedik. Bả-.-N-ư-i--hứ bả-. B___ N____ t__ b___ B-y- N-ư-i t-ứ b-y- ------------------- Bảy. Người thứ bảy. 0
Nyolc. A nyolcadik. Tá-. --ườ- t-ứ--á-. T___ N____ t__ t___ T-m- N-ư-i t-ứ t-m- ------------------- Tám. Người thứ tám. 0
Kilenc. A kilencedik. C-ín--N-ư-i th- ---n. C____ N____ t__ c____ C-í-. N-ư-i t-ứ c-í-. --------------------- Chín. Người thứ chín. 0

Gondolkodás és a nyelv

Az, hogy hogyan gondolkodunk függ a nyelvünktől is. Gondolkodás közben saját magunkkal ‘beszélünk’. Ezáltal nyelvünk hatással van szemléletmódunkra. Képesek vagyunk számos különböző nyelv ellenére ugyanazt gondolni? Vagy máshogy gondolkozunk mert máshogy beszélünk? Minden egyes nemzetnek megvan a saját szókincse. Némelyik nyelvből hiányoznak bizonyos szavak. Vannak olyan nemzetek, melyek nem különböztetik meg a zöldet és a kéket. Ugyanazt a szót használják mindkét színre. És rosszabbul ismerik fel a színeket mint más népek! Színárnyalatokat és satírozásokat nem képesek azonosítani. Tagjaiknak problémái vannak a színek leírásánál. Más nyelvek nagyon kevés szóval rendelkeznek a számokra. Tagjaik sokkal rosszabbul számolnak. Vannak olyan nyelvek is, amelyek nem ismerik a jobbat és a balt . Itt az emberek észak, dél, kelet és nyugatról beszélnek. Ők földrajzilag nagyon jól tájékozódnak. A job és a bal fogalmát viszont nem ismerik. Természetesen nem csak a nyelvünk van hatással gondolkodásunkra. Környezetünk és mindennapjaink is formálják gondolatainkat. Milyen szerepe van tehát a nyelvnek? Korlátozza gondolkodásunkat? Vagy csak arra vannak szavaink amit gondolunk? Mi az ok és mi az okozat? Mindezen kérdések még nincsenek megválaszolva. Ezek az agykutatókat és a nyelvészeket is egyaránt foglalkoztatják. Ez a téma mindannyiunkat érinti… Az vagy amit mondasz?!