թո----տ--լ, կա-ել--է
թ__________ կ_____ է
թ-ւ-լ-տ-ե-, կ-ր-լ- է
--------------------
թույլատրել, կարելի է 0 K’--z -rden-t-----t---՞m---m-k’y--a--a-elK____ a____ t___________ e m_______ v____K-y-z a-d-n t-u-l-t-v-՞- e m-k-y-n- v-r-l-----------------------------------------K’yez arden t’uylatrvu՞m e mek’yena varel
Կա---ի- է -յ-տ-- -խ--:
Կ______ է ա_____ ծ____
Կ-ր-լ-՞ է ա-ս-ե- ծ-ե-:
----------------------
Կարելի՞ է այստեղ ծխել: 0 K’yez -rde----uyl-----՞m e--lkohol --m-lK____ a____ t___________ e a______ k____K-y-z a-d-n t-u-l-t-v-՞- e a-k-h-l k-m-l----------------------------------------K’yez arden t’uylatrvu՞m e alkohol khmel
Կար-լ-՞ --ինչ-ո--բան -ար--ե-:
Կ______ է ի__ ո_ բ__ հ_______
Կ-ր-լ-՞ է ի-չ ո- բ-ն հ-ր-ն-լ-
-----------------------------
Կարելի՞ է ինչ որ բան հարցնել: 0 K---z-a---n-----l----u-----me--- a--a-ahma- --alK____ a____ t___________ e m____ a_________ g___K-y-z a-d-n t-u-l-t-v-՞- e m-n-k a-t-s-h-a- g-a-------------------------------------------------K’yez arden t’uylatrvu՞m e menak artasahman gnal
Կ-ր-լի- ----չ -ր-բ-ն-ասել:
Կ______ է ի__ ո_ բ__ ա____
Կ-ր-լ-՞ է ի-չ ո- բ-ն ա-ե-:
--------------------------
Կարելի՞ է ինչ որ բան ասել: 0 t’--l-t---- k------et__________ k_____ et-u-l-t-e-, k-r-l- e--------------------t’uylatrel, kareli e
Կ--ե-ի----առա-ձին--ճարե--:
Կ______ է ա______ վ_______
Կ-ր-լ-՞ է ա-ա-ձ-ն վ-ա-ե-ք-
--------------------------
Կարելի՞ է առանձին վճարենք: 0 K-----՞ e -ys--gh-t-k--lK______ e a______ t_____K-r-l-՞ e a-s-e-h t-k-e-------------------------Kareli՞ e aystegh tskhel
Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz.
A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik.
Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ.
A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat.
Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk.
Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra.
A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz.
A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat.
Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján.
Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk.
Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük.
Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum.
Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt.
Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg.
Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni.
De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni.
A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol.
A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk.
Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára.
Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk.
Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre.
Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint.
Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni.
Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell.
Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei.
Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk.
Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll.
Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!