Kifejezéstár

hu valamit szabad, lehet (-hat, -het)   »   et midagi tohtima

73 [hetvenhárom]

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

valamit szabad, lehet (-hat, -het)

73 [seitsekümmend kolm]

midagi tohtima

Válassza ki, hogyan szeretné látni a fordítást:   
magyar észt Lejátszás Több
Vezethetsz már autót? T-----s--ju---a-t-g- s-i--? T____ s_ j___ a_____ s_____ T-h-d s- j-b- a-t-g- s-i-a- --------------------------- Tohid sa juba autoga sõita? 0
Ihatsz már alkoholt? T-hid-sa--u-- --ko-o-- -u--? T____ s_ j___ a_______ j____ T-h-d s- j-b- a-k-h-l- j-u-? ---------------------------- Tohid sa juba alkoholi juua? 0
Mehetsz már egyedül külfödre? T-hid s--ju-a--ks- --l--ma-l---õi--? T____ s_ j___ ü___ v_________ s_____ T-h-d s- j-b- ü-s- v-l-s-a-l- s-i-a- ------------------------------------ Tohid sa juba üksi välismaale sõita? 0
szabad (-hat, -het) t---i-a t______ t-h-i-a ------- tohtima 0
Dohányozhatunk itt? Toh--e m- ---- --it---ada? T_____ m_ s___ s__________ T-h-m- m- s-i- s-i-s-t-d-? -------------------------- Tohime me siin suitsetada? 0
Szabad itt dohányozni? T---b--iin -u-t--ta--? T____ s___ s__________ T-h-b s-i- s-i-s-t-d-? ---------------------- Tohib siin suitsetada? 0
(Szabad) Lehet itt hitelkártyával fizetni? To-ib si----r--i-tk-a-d-g- -ak---? T____ s___ k______________ m______ T-h-b s-i- k-e-i-t-a-r-i-a m-k-t-? ---------------------------------- Tohib siin krediitkaardiga maksta? 0
(Szabad) Lehet itt csekkel fizetni? T-hib sii------i---ma--t-? T____ s___ t______ m______ T-h-b s-i- t-e-i-a m-k-t-? -------------------------- Tohib siin tšekiga maksta? 0
Csak készpénzzel lehet fizetni? Toh-b-s-in -in-lt su--rah-s -a-s-a? T____ s___ a_____ s________ m______ T-h-b s-i- a-n-l- s-l-r-h-s m-k-t-? ----------------------------------- Tohib siin ainult sularahas maksta? 0
Szabad telefonálnom? T-hin--- he-----h-li----a? T____ m_ h_____ h_________ T-h-n m- h-t-e- h-l-s-a-a- -------------------------- Tohin ma hetkel helistada? 0
Kérdezhetek valamit? T-h-n-m- h-tk-l -id-g- --s--a? T____ m_ h_____ m_____ k______ T-h-n m- h-t-e- m-d-g- k-s-d-? ------------------------------ Tohin ma hetkel midagi küsida? 0
Mondhatok valamit? T---n--- ---kel ---agi ö-l-a? T____ m_ h_____ m_____ ö_____ T-h-n m- h-t-e- m-d-g- ö-l-a- ----------------------------- Tohin ma hetkel midagi öelda? 0
Nem aludhat a parkban. T--e--to---p------m--a--. T_ e_ t___ p_____ m______ T- e- t-h- p-r-i- m-g-d-. ------------------------- Ta ei tohi pargis magada. 0
Nem aludhat az autóban. Ta ei -o-- -ut-s--a--da. T_ e_ t___ a____ m______ T- e- t-h- a-t-s m-g-d-. ------------------------ Ta ei tohi autos magada. 0
Nem aludhat a pályaudvaron. Ta e- to-i-ro-g---ama--mag-da. T_ e_ t___ r__________ m______ T- e- t-h- r-n-i-a-m-s m-g-d-. ------------------------------ Ta ei tohi rongijaamas magada. 0
Leülhetünk? To---e--- -s-uda? T_____ m_ i______ T-h-m- m- i-t-d-? ----------------- Tohime me istuda? 0
Kaphatunk egy étlapot? To-i-e m--me-ü-d-s---a? T_____ m_ m_____ s_____ T-h-m- m- m-n-ü- s-a-a- ----------------------- Tohime me menüüd saada? 0
Fizethetünk külön? Toh-m- -e----l-i mak-t-? T_____ m_ e_____ m______ T-h-m- m- e-a-d- m-k-t-? ------------------------ Tohime me eraldi maksta? 0

Letöltés MP3 (.postai irányítószám fájlok)

MP3 magyar + észt (1-100) MP3 észt (1-100)

Hogyan tanulja meg agyunk az új szavakat

Amikor szavakat tanulunk, agyunk új tartalmakat raktároz. A tanulás viszont csak folyamatos ismétlés által működik. Az, hogy agyunk hogyan tárolja a szavakat, számos tényezőtől függ. A legfontosabb azonban az, hogy rendszeresen ismételjük a szavakat. Csak azok a szavak kerülnek tárolásra, melyeket gyakran olvasunk vagy írunk. Azt lehet mondani, hogy ezek a szavak mint képek kerülnek archiválásra. A tanulás ilyen formája a majmokra is igaz. A majmok képesek szavak ‘olvasására’, ha elégszer látják azokat. Annak ellenére hogy nem értik a szavakat, képesek megkülönböztetni őket formájuk alapján. Ahhoz, hogy egy nyelvet folyékonyan beszéljük, sok szóra van szükségünk. Ennek érdekében a szavaknak rendezett állapotban kell lenniük. Az agyunk ugyanis úgy működik, mint egy archívum. Annak érdekében, hogy gyorsan megtaláljon egy szót, tudnia kell hol keresse azt. Ezért az a jó, ha egy szót a megfelelő környezetében tanuljuk meg. Így agyunk mindig a megfelelő könyvtárat tudja kinyitni. De azt is, amit jól megtanultunk, képesek vagyunk elfelejteni. A tudás ilyenkor az aktív memóriából a passzívba vándorol. A felejtés által megszabadulunk olyan tudástól, amelyre már nincsen szükségünk. Így teremt az agyunk helyet új és fontos tartalmak számára. Ezért fontos, hogy tudásunkat rendszeresen aktivizáljuk. Az ami a passzív memóriában tárolódik, nem veszett el örökre. Ha meglátunk egy elfelejtett szót, emlékszünk rá megint. Amit egyszer már megtanultunk, másodjára gyorsabban fogjuk megtanulni. Aki a szókincsét bővíteni kívánja, a hobbijait is bővítenie kell. Mindannyiunknak vannak bizonyos érdeklődési körei. Ezért legtöbbször ugyanazokkal a dolgokkal foglalkozunk. Egy nyelv azonban sok különböző szóterületből áll. Akit a politika érdekel, néha elővehet egy sportújságot is!